---

Tartalom

Bevezető

I. A vizsgálat célja, lehetőségei. A választott módszer és a vizsgált korszak közötti összefüggések

II. Illemtankönyvek elemzése
Bevezetés
1. Kinek szólnak?
2. Az illemtankönyvek célja
3. A mindennapi élet mely területeit szabályozzák? Előíró funkciójuk mekkora területre terjed ki?
4. Az illemtanok nyelvhasználati módja
5. Az illemszabályok indoklása, értékelése (Az illemtanírók reflexiója saját tevékenységükre)
6. Érzéselőírások. Az érzelemkifejezés lehetőségei és módjai. Kötelező és tiltott érzések. Érzelmi viselkedési szabályok
7. A különböző szituációkban és szerepekben elvárt, értékelt tulajdonságok, erények

III. Következtetések, összegzés

---

Bevezetés

Ez a tanulmány egy készülő nagyobb munka része, ezért jelenlegi formájában elsősorban az alcímben jelzett feladatot végzi el, azaz a kor társadalmi értéktudatának a rekonstruálására tesz kísérletet.

A vizsgálat célját körvonalazza, lehetőségeit és korlátait, valamint a restriktív (regulatív) szabályrendszerek vizsgálatából származó előnyöket veszi számba az első rész. Itt próbálok meg rámutatni a választott módszer és a vizsgált korszak közötti belső összefüggésekre is. Ez a bevezető rész szükséges rossz. Rossz, mert nem minden részlete tartozik szorosan a tárgyhoz, de szükséges, mivel sem a cselekvéseinket irányító szabályrendszerek általános jellemzését, sem ezek egyik konkrét fajtájának, a restriktív típusú szabályoknak (ilyenek az illemszabályok) az elemzését, illetve a rájuk vonatkozó tudásunk összegzését nem végezte még el senki. Feltáratlan maga a vizsgált korszak, a 19. század második fele is.

A bevezető rész célja tehát egy olyan egységes konceptuális séma körvonalazása, amelyen belül a megállapítások formailag azonos alakra hozhatók, és egységesített keretben értelmezhetők.

A második rész tartalmazza a konkrét illemtan-elemzés konkrét eredményeit. A leírás menete a vizsgálati szemponttok sorrendjét követi. A szempontok nem egymást kölcsönösen kizáró jellegűek, viszont egymásból következnek, ezért sorrendjük nem esetleges.

A vizsgálat legfontosabb eredménye számomra (az értékrendszer rekonstruálásán túl) az, hogy az illemtankönyvekben valóban tetten érthető a korszak egészére (különösen a 70-es évektől) jellemző értékbizonytalanság és értékrendváltás, mégpedig az illemtanírók sajátos kettős szemléletének formájában. Erről az értékrendváltásról a tanulmány első részében írok részletesebben. Lényege, hogy az erkölcs jegyében rendezett életet (biztonság, kételymentesség, szilárd és örök erkölcsi értékekbe vetett hit, aszkétizmus stb.) a valóságban fokozatosan felváltja az esztétikum jegyében rendezett élet (teljes bizonytalanság, relativizmus, minden érték és eszmény devalválódása, az esztétikai élvezet életformává alakulása stb.). A valóságban, de nem az illemtanírók vágyaiban és céljaiban. Az ő legfőbb céljuk ugyanis, hogy mindenáron és annál inkább terjesszék a régi értékeket, az azokat kifejező erkölcsi normákat, illemszabályokat, és leküzdjék a bizonytalanságot, a relativizmust és a pesszimizmust. Ez a törekvésük nyilvánul meg a restriktív jelleg felerősödésében (abban, hogy az élet minden területe, minden lehetséges cselekvés lefolyásának menete nagyon szigorúan szabályozott); a férfi-nő viszony ugyancsak szigorú szabályozásában; a nőkkel szemben támasztott irreális követelményekben (teljes alárendeltség, kiszolgáltatottság, passzivitás, a férfi kiszolgálása minden szempontból, a szüzesség védelme mindenáron stb.); és az érzések értékelésében (minden érzés rossz, ezért kerülendő és tilos).

...

A társadalmi tudat normatív oldalának elemzése sem merül ki az erkölcsi és illemkódexek vizsgálatában, hiszen a korszak egyik jellemző "sajátossága éppen az, hogy restriktív jellegű szabálytípusok tömege van érvényben (Poétikák, nyelvtanok, kritikusi elvek, párbajkódexek, leveleskönyvek, háztartásvezetési és nevelési tanácsadók stb.) Az értékváltozásokat különben is csak nagyobb anyagon lehet meggyőzően illusztrálni.

A végső feladat pedig: az eszmények és normák szembesítése a valósággal; azaz a leírás szintjén fogalmazva: az értékszociológiai vizsgálat eredményeinek szembesítése az életmód-szociológiai kutatás eredményeivel.

---