A Grősz-per előkészítése
1951
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
ELŐSZÓ
I. FEJEZET - BEVEZETÉS
1. Grősz József koncepciós perének előzményei
Politikai események
A párthatározat
Az előkészítés
2. A koncepció formálása
Az ÁVH eszközei módszerei a vizsgálati szakaszban
Végső fázis - a per előkészítése
3. A szereplők
Az áldozat - Grősz József kalocsai érsek (1887-1961)
N. N. fogdahálózati személy
Az ÁVH nyomozótisztje - Vajda Tibor őrnagy
4. A forrásközlés szempontjai
II. FEJEZET - DOKUMENTUMOK
1. Grősz József kalocsai érsek jellemzése. 1947 április
2. Grősz József államvédelmis jellemzése. 1950. február 14.
3. Az ÁVH összefoglaló jelentése a Bozsik Pál, Endrédy Vendel, Vezér Ferenc és társaik ellen folytatott vizsgálatok állásáról. 1951. április 25.
4. Grősz József államvédelmis jellemzése. 1951. május 4.
5. Az MDP KV Titkárság határozata a párt egyházpolitikájának irányvonaláról. 1951. május 4.
6. Államvédelmis javaslat a Grősz József és társai elleni ügyben a vádlottak és a tanúk személyére. 1951. május 10.
7. Operatív terv Grősz József őrizetbe vételére és a kalocsai érseki palota házkutatására. 1951. május 17.
8. Grősz József és társai ügyében a letartóztatott személyekkel történő államvédelmis foglalkozás megszervezése. 1951. május 17.
9. A kalocsai érseki palotában, Grősz Józsefnél tartott házkutatás jegyzőkönyve. 1951. május 19.
10. Grősz József nyilatkozata. 1951. május 19.
11. Grősz József kihallgatási jegyzőkönyve. 1951. május 19.
12. Grősz József vallomása. 1951. május 19.
13. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. május 20.
14. Grősz József kihallgatási jegyzőkönyve. 1951. május 21.
15. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. május 21.
16. Grősz József fogdai magatartásáról készült május 21-i jelentés folytatása. 1951. május 21.
17. Rákosi Mátyás előadása az MDP Központi Vezetősége előtt a párt egyházpolitikájának módosításáról. 1951. május 22.
18. Grősz József vallomása. 1951. május 22.
19. Grősz József házkutatási anyaga. 1951. május 22.
a) XII. Pius pápa levele Magyarország érsekeihez és püspökeihez. 1949. január 2.
20. Grősz József házkutatási anyaga. 1951. május 23.
a) Angelo Dell' Acqua vatikáni államtitkár levele Grősz Józsefhez. 1950. október 9.
b) Grősz József levele Rómába a pápai államtitkárságnak. 1951. január 31.
c) Grősz József levélfogalmazványa Rómába a pápai államtitkárságnak. 1951 eleje
21. Grősz József és Szabó László szembesítési jegyzőkönyve. 1951. május 23.
22. Grősz József vallomása. 1951. május 23.
23. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. május 23.
24. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. május 24.
25. Vajda Tibor államvédelmis őrnagy jelentése Grősz József magatartásáról. 1951. május 24.
26. Szempontok Grősz József önvallomásához. 1951. május 25.
27. Grősz József önvallomása. 1951. május 25.
28. Grősz József vallomása. 1951. május 25.
29. Vajda Tibor államvédelmis őrnagy jelentése Grősz József magatartásáról. 1951. május 25.
30. Grősz József házkutatási anyaga. 1951. május 25.
a) Grősz József fogalmazványa. 1951 eleje
31. A kalocsai érseki palotában, Grősz József lakásán tartott házkutatás jegyzőkönyve. 1951. május 25.
32. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. május 26.
33. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. május 27.
34. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról - folytatás I. 1951. május 27.
35. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról - folytatás II. 1951. május 27.
36. Grősz József önvallomása. 1951. május 27.
37. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. május 28.
38. Grősz József vallomása. 1951. május 28.
39. Vajda Tibor államvédelmis őrnagy jelentése Grősz József magatartásáról. 1951. május 28.
40. Grősz József házkutatási anyaga. 1951. május 28.
41. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. május 29.
42. Szempontok Grősz József önvallomásához. 1951. május 29.
43. Grősz József önvallomása. 1951. május 29.
44. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. május 30.
45. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. május 30.
46. Grősz József összesítő vallomása. 1951. május 31.
47. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. május 31.
48. Javaslat Grősz József és társai ügyében az 1951. május 19-én készült vádirat kiegészítésére. 1951. május 31.
49. Grősz József önvallomása. 1951. június 1.
50. Grősz József önvallomása. 1951. június 2.
51. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 2.
52. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 4.
53. Grősz József vallomása. 1951. június 4.
54. Alapy Gyula ügyészségi elnök határozata Grősz József és társai előzetes letartóztatásáról. 1951. június 4.
55. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 5.
56. Grősz József önvallomása. 1951. június 5.
57. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 6.
58. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 7.
59. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 8.
60. Grősz József önvallomása. 1951. június 8.
61. Grősz József vallomása. 1951. június 9.
62. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 9.
63. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 10.
64. Grősz József önvallomása. 1951. június 10.
65. Grősz József és Farkas Endre szembesítési terve. (Dátum nélkül)
66. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 11.
67. Grősz József önvallomása. 1951. június 11.
68. Vádirat Grősz József és társai ügyében. 1951. június 11.
69. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 12.
70. Jelentés Mindszenty József kihallgatásáról. 1951. június 13.
71. Mindszenty József nyilatkozata. 1951. június 13.
72. Mindszenty József önvallomása. 1951. június 13.
73. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 13.
74. Összefoglaló jelentés a "Grősz-Bozsik-Vezér-ügy" őrizeteseinek fogdai magatartásáról. 1951. június 13.
75. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 14.
76. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 14.
77. Jegyzőkönyv Grősz József és társai ügyében a vádirat közléséről. 1951. június 15.
78. Végzés a tárgyalási nap kitűzéséről Grősz József és társai ügyében. 1951. június 15.
79. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 15.
80. Grősz József önvallomása. 1951. június 17.
81. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 19.
82. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 20.
83. Grősz József és Payr Hugó szembesítési terve. 1951. június 21.
84. Grősz József és Gombos Károly szembesítési terve. 1951. június 21.
85. Grősz József és Gombos Károly szembesítési jegyzőkönyve. 1951. június 21.
86. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 21.
87. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 21.
88. Jelentés Grősz József fogdai magatartásáról. 1951. június 22.
III. FEJEZET - FÜGGELÉK
A kötetben szereplő személyek életrajzi adatai
Névmutató
Rövidítések jegyzéke
Előszó
Amikor a Párhuzamos Archívum című sorozat szerkesztője, Varga László felkért, hogy foglalkozzam Grősz József kalocsai érsek 1951-es koncepciós perével, arra gondoltam, hogy hasonlóan a már eddig megjelent forrásfeldolgozásokhoz, én is csak a periratokat fogom közreadni. Miután azonban átolvastam a Budapest Főváros Levéltárában őrzött, Grősz József és társai bírósági iratait, majd a Történeti Hivatalban fennmaradt dossziékat, két fontos megállapításra jutottam:
Egyrészt az 1951. június 22. és 26. között a Budapesti Megyei Bíróság előtt lezajlott nyilvános főperről fennmaradt jegyzőkönyvet lényegében tartalmazza a Grősz József és társai bűnpere című kötet, ami még a per évében megjelent, másrészt a vádirat, a tárgyalási jegyzőkönyvek és az ítélet tulajdonképpen nem ad újabb ismereteket az ötvenes évek joggyakorlatához.
Ellenben fennmaradtak a levéltárakban olyan vizsgálati iratok, amelyek egy ez idáig alig érintett területre engednek bepillantást. Feltárulnak az ÁVH dolgozószobái, ahol az előadók a koncepciókat gyártották, ahol a terveket készítették a letartóztatásokhoz, kihallgatásokhoz, szembesítésekhez. Ezeket olvasva átélhetővé válik a kihallgatószobák és cellák fojtó légköre.
Mindezek alapján úgy döntöttem, hogy a teljességre törekedve összegyűjtöm a Grősz József köré font koncepció dokumentumait, kezdve a róla szóló jelentésekkel, jellemzésekkel, folytatva a Magyar Dolgozók Pártja határozataival és az ÁVH irataival. Sajnos az államvédelmis vizsgálati iratokat nem sikerült hiánytalanul összeszedni. A szövegösszefüggésből is kiderül, hogy kellene még fogdajelentéseknek, kihallgatási jegyzőkönyveknek, feljegyzéseknek, vallomásoknak lenniük. (Egy 1952 márciusa és májusa között összeállított 77 oldalas jegyzék tartalmazza azokat az iratokat, amelyeket a Grősz-per után kiselejteztek és megsemmisítettek.) Ennek ellenére úgy vélem, hogy az összegyűjtött dokumentumokból egy olyan válogatást sikerült összeállítanom, amely mindenképpen segíti az ötvenes évek megértését, feltárását.
Az olvasó, kézbe véve a kötetet, talán meglepődik, hogy a dokumentumok közlése ott ér véget, ahol a koncepciós per kezdődik. Véleményem szerint maga a koncepciós per csak egy része a koncepciós eljárásnak, aminek három szakaszát különítem el. Az ügy a politikai szándékból indul ki és az államvédelmi vizsgálattal konkretizálódik. A második etapban kerül sor magára a koncepciós perre, kiemelt ügyek esetében kihasználva a propagandisztikus hatást, nyilvános tárgyalás formájában. Végül az egész eljárást lezárják a rövid ideig tartó zárt tárgyalások, a mellékperek. A séma ugyan nem általános, mivel némelyik koncepciós ügyben nem merték kockáztatni a nyilvános főtárgyalást, vagy elmaradtak a mellékperek. A Grősz-ügyben azonban a három szakasz világosan elválik egymástól. Jelen kötet a vizsgálati, nyomozati eseményeket dolgozza fel.
Az 1951-es "szürke könyv", a per anyaga hozzáférhető a könyvtárakban. Terveink szerint a jövő év első felében fogunk megjelentetni Balogh Margittal a főperről egy korszerűsített, bevezető tanulmánnyal, magyarázó jegyzetekkel ellátott kötetet, amit reményeink szerint követni fog a mellékpereket feltáró kiadvány 2002 végéig.
A koncepciós eljárás első szakasza rendkívül fontos. A lényegi kérdések ugyanis nem a tárgyaláson dőltek el, hanem a párt felső köreiben és az ÁVH előadóinak, vezetőinek asztalán. Maga Grősz érsek fogalmazta meg: "Azért nincs semmi értelme az ellenkezésnek, mert az ítéletet és a büntetés nagyságát úgysem a bíróság állapítja meg, hanem itt dől el [tudniillik az ÁVH-n]."
A vizsgálati szakasz lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassam, dokumentumokkal szemléltessem, milyen módszerekkel dolgozott az államvédelem, hogyan törte meg az emberek akaratát, hogyan érte el az együttműködést.
A koncepciós eljárás első részének feltárása ugyanakkor fontos társadalomtörténeti problémát vet fel. Megkísérlem úgy szemlélni az ötvenes évek nyomozati és joggyakorlatát, ahogyan azt a középkortörténészek teszik. Ezekben az ügyekben jelen esetben a Grősz József elleni eljárásban kulcsfontosságú a szereplők személyisége, azok egymásra hatása. A katolikus főpap, aki jelentős, sikeres egyházkormányzati múlttal, magas, tiszteletre méltó pozícióval került az ÁVH markába, ahol emberi gyengéit is kihasználva alakították sorsát (egészen haláláig). A fiatal zsidó, akinek szinte egész családját kiirtották a háborúban, majd rövid közjáték után az ÁVH-hoz került, ahol szédítő karriert futott be, hogy aztán váratlanul elbukjon. A vezérőrnagy, aki a Horthy-hadseregből lett a Néphadsereg főtisztje, majd egy koncepciós ügy miatt halálraítélt, kegyelemből életfogytos, végül az ÁVH besúgója. Megannyi karakter, jelentős átalakulásokkal teli életpályája. Az ügy bemutatása minden egyéni, személyi, politikai és társadalmi vetületével, az a társadalmi közeg, ahonnan a szereplők érkeztek, hogy sorsuk összefonódjon, már túlmutat e kötet keretein. Mégis elengedhetetlen, hogy legalább utaljunk mindezen összefüggésekre. Hiszen a szereplők sorsának, személyiségének megismerése újabb adalék a korszak megértéséhez. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a koncepciós ügyek nem egymástól elszigeteltek. Ellenkezőleg: a különböző perek szorosabban összefüggnek, mint eddig feltételeztük - lavinaszerűen követik egymást. A Rajk-per folytatása a Kádár-per, a Pálffy-per, a Sólyom-per, a Mindszenty-per pedig a Grősz-perrel folytatódik.
A kötet három részre tagolódik: Az első fejezetben közzétett tanulmány segíti az olvasót, hogy a Grősz József elleni eljárást elhelyezhesse az ötvenes évek egyházpolitikájában, s ismereteit elmélyítse a rendszer működési mechanizmusát illetően. Amennyire ez lehetséges volt, megpróbáltam végigkövetni az ügy szereplőinek életpályáját, ugyanakkor a politikai folyamatok bemutatása és a forrásközlés 1951-gyel véget ér. Erre azért volt szükség, hogy Grősz, az ÁVH-s előadó, illetve a fogdaügynök személyiségének teljességre törekvő elemzésével pontosabb képet adhassak az 1951-es eseményekben játszott szerepükről.
A kötet második fejezete tartalmazza mindazokat a fellelhető dokumentumokat, amelyek Grősz József kalocsai érsek 1951. évi letartóztatásával és bíróság elé állításával összefüggnek. A források közt való eligazodásban az olvasót bőséges jegyzetapparátus segíti. A Függelék tartalmazza a kötetben előforduló jelentősebb személyek életrajzi adatait, a névmutatót, valamint a rövidítésjegyzéket.
A kötet létrejöttéhez nyújtott segítségéért köszönettel tartozom Á. Varga Lászlónak, Balogh Margitnak, Baráth Magdolnának, Demeter Györgyinek, Gergely Jenőnek, Gyarmati Györgynek, Horváth J. Andrásnak, Kenedi Jánosnak, Kónyáné Kutrucz Katalinnak, Lakatos Andornak, Lénárd Ödön SCH. P. atyának, Marko Györgynek, Mészáros Istvánnak, Mikó Zsuzsának, Németh Zsófiának, Rainer M. Jánosnak, Sarusi Kiss Bélának, Sipos Andrásnak, Varga Lászlónak, Várszegi Asztrik OSB főapát úrnak és Zinner Tibornak.
2001.július 7.
Szabó Csaba