---

Tartalom

I. Az Andrássy család 1569-diki csíki adomány-leveléről
II. Egy székely örökségi per 1535-1538-ban
III. A "székely" nemzeti névről
IV. A magyarországi székely telepekről
V. Királyi telepitvényesek-é a székelyek?
VI. A székelyek régi törvényei és szokásai
VII. A zöld ág, mint a székely főtisztek jelvénye

---

Előszó

A székelység eredetének vita alatt álló kérdése kapcsolatban van a magyar nemzet őstörténelmével; a székely nemzet ősi alkotmánya, köz-és magánjoga, mely még a XVI. század közepén is lényegesen külömbözött a Szent István által megalkotott magyar királyság alkotmányától, köz- és magánjogától, azt a kort tükrözi vissza, midőn a magyar nemzet a keresztyénség fölvétele s a királyság megalapítása előtt vérségi kormányrendszer alatt élt.

Ezért tartom a székelység ősi alkotmányának és régi törvényeinek tanulmányozását nemzetünk történelmére nézve kiválóan fontosnak, s mindazon kérdések tisztázását, melyek irodalmunkban a székelység legrégibb multjára nézve vita tárgyát képezik, történetirodalmunk mellőzhetetlen föladatának.

E föladat megfejtéséhez igyekeztem tehetségem szerint járulni a székely történelem és jog körébe vágó tanulmányaimmal, melyeket a közelebbi tizenöt év alatt külömböző folyóiratokban tettem közzé s most összegyűjtve adok át az olvasó közönségnek.

Örvendenék, ha e most együtt újra kiadott tanulmányaimat a szakemberek érdeklődéssel fogadnák, s szíves köszönettel venném, ha azokat alapos bírálat tárgyává téve, a vitás kérdéseket illetőleg az igazság kiderítésében, netaláni tévedéseim helyreigazításával is, közre munkálnának: mert engem e czikkek megírására s közzé tételére egyedűl az igazság nyomozásának és földerítésének vágya vezetett.

Kolozsvártt, 1889. május 20-án.
Szabó Károly.

---