---

Tartalom

I. Bevezetés

II. Irodalmi áttekintés: A leptin
1. Történelmi háttér
2. Szintézis és szekréció
3. A leptin receptora, jelátviteli utak
4. A leptin hatásai
4.1. A leptin szerepe az energia-homeostasis és a testtömeg szabályozásában
4.2. A leptin és a glükóz metabolizmus
4.3. A leptin szerepe a csonttömeg szabályozásában
4.4. A leptin és a reprodukció
4.5. Egyéb funkciók
5. Leptin-rezisztencia

III. Hipotézis és célkitűzések

IV. Kísérletes munka
1. Kísérleti állatok
2. A kísérlet menete
3. Sebészeti beavatkozások
3.1. Transzmitter kapszula beültetése
3.2. ICV kanül és ozmotikus minipumpa beültetése
4. Alkalmazott anyagok
5. Mérések, analízis
V. Eredmények
1. A testtömeg (BW) és táplálékfelvétel (FI) változásai
2. A maghőmérséklet (Tc) változásai
3. A szívfrekvencia (HR) és a lokomotor aktivitás (ACT) változásai
4. A testösszetétel indikátorainak változásai

VI. Összefoglalás, következtetések

VII. Köszönetnyilvánítás

VIII. Rövidítések

IX. Irodalomjegyzék

---

Bevezetés

Az elmúlt évtizedekben a fejlett nyugati országokban gyors ütemben nőtt az elhízott középkorú (illetve fiatal, sőt gyermekkorú) lakosok száma, mely jelentős mértékben hozzájárul a népesség egészségi állapotának romlásához. A Magyarországon végzett korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy a társadalom mintegy 60%-ának van súlyproblémája, 40%-uk túlsúlyos, 20%-uk elhízott (Halmy 2004). Az elhízás népegészségügyi jelentőségét elsősorban az adja, hogy olyan metabolikus elváltozások társulnak hozzá, amelyek jelentős mértékben fokozzák a cardiovascularis megbetegedéseket, illetve halálozást, további terheket róva ezzel a társadalomra és az egészségügyi ellátásra.

A testtömeg hosszú távú szabályozásban az elhízás mellett megfigyelhető másik trend a nagyon idősek hajlama a nagymértékű testtömeg vesztésre (cachexia) és izom leépülésre (sarcopenia). E két trend hátterében komplex perifériás és központi idegrendszeri, az anabolikus és katabolikus peptidrendszereket érintő szabályozási eltérések feltételezhetőek (Chapman 2008, Di Francesco 2007).

A leptin az energia-homeosztázis egyik olyan perifériás szabályozója, amely kapcsolatot teremt a zsírszövet, mint energiaraktár, és a metabolikus folyamatok között. Ez a peptid hormon érintett mind az elhízás, mind a diabetes, mind pedig a csontritkulás kórtanában, továbbá fontos szerepet játszik a reprodukcióban, immunreakciókban, sőt napjainkban jelentőségét feltételezik a depresszió patogenezisében is.

Az adipocyták által termelt leptin a zsírtömeg indikátora. Rendellenes működése, hiánya súlyos zavart okoz a táplálékfelvételben, az energiaraktározásban és felhasználásban, ezzel súlyos elhízást okozva az érintett egyénnél (Friedman és mtsai 1998, Steiner és mtsai 2004). Korábbi vizsgálatok felvetették, hogy aktivitása mind életkor, mind testösszetétel-függő változásokat mutat (Scarpace és mtsai 2000). Elhízottakban például leptin-rezisztencia (Gabriely és mtsai 2002) figyelhető meg. Azonban az irodalmi adatok ellentmondásosak abban, hogy az életkorfüggő leptin-rezisztencia javítható-e kalóriarestrikcióval (Fernández és mtsai 2002, Gabriely és mtsai 2002, Soós és mtsai 2009).

Ennek tisztázására vizsgáltuk a centrálisan alkalmazott leptinre adott válaszkészséget különböző életkorú, illetve tápláltsági állapotú patkányban. A leptin hatásainak felderítése érdekében hatékonyságát nemcsak a táplálékfelvételre, hanem az energiaháztartás más paramétereire kiterjedően elemeztük.

---