---

Tartalom

Előszó
I. Karacs Ferenc születési helye, éve és családja. - A debreceni ref. kollégium a XVIII. században. - Karacs kollégiumi évei. - Pethe tanítója. - Pethe térképes bibliája. - 1787-ben Karacs beöltözik. - Lakótársai: Márton József és Csokonai Vitéz Mihály. - Kantus praeses lesz. - Zsibói legátiója. - Karacs első rajzai. - Atlasz Antiquus. - Az első rézmetszők a debreceni ref. kollégiumban. - Karacs is ott kezdi meg e mesterséget. - Az akadémiai rektori intézmény. - Karacs margittai rektor. - Becsületessége és mérnöki szakértelme egy özvegy ügyét menti meg
II. Karacs szakít a lelkészi pályával, Pestre megy, hol mérnöknek készül. - Dugonics professzor és Karacs. - Az ügyes rézmetsző csakhamar számos megbízást nyer. - Karacs Bécsbe megy tanulni. - Junker, Czetter művészek barátja lesz. - Külföldi meghívásai. - Magyar művész marad. - 1795-ben újra Pesten. - Összeköttetését felújítja a debreceni ref. kollégiummal, hol Budai Ézsaiás ösztönzésére egy rézmetsző-társaság alakul. - Az első magyarnyelvű atlaszok. - Felléptükig Karacs látja el ókori térképekkel az iskolát. - Karacsot előkelőink felkarolják és nagy jövőt jósolnak neki
III. Karacs végleg Pesten telepszik le. - Megnősül. - Takács Éva. - Karacs "Tusculanuma" az Ősz-utcában. - Kulcsár István a szomszédja. - A Karacs-ház az írók és művészek gyakori találkozóhelye. - Itt születik meg az "Aurora". - Vitáznak a "Conversations Lexicon" felett. - Karacsné elvei a leány nevelésről. - Karacs gyermekei. - A nőnevelés fogyatékossága a XIX. század elején. - Leányait maga az anya neveli. - Fáy A. és Karacsné vitáznak a nőnevelésről. - Egyik fia mérnöknek, másik orvosnak készül
IV. A pesti reformátusok a XVIII. században. - A pesti ref. egyház megalakulása. - Első lelkész Báthory Gábor. - Karacs mint a pesti helv. község lelkes tagja. - A művész szükség esetén pap. - 1804-ben az imaház már a mai Kálvin-téren van. - Hermina nádorné. - Kleinmann bécsi prédikátor. - A templomépítés nehézségei. - Karacs ingyen rézbe metszi a templom alaprajzát és homlokzatát. - Lenyomataiból befolyó pénzt rosszul kezelik. - A református iskola. - Térképpel Karacs látja el ingyen
V. Karacsné nem lép be a Nőegyletbe. - A protestáns tanulók sorsa a XIX. század elején Pesten. - Karacsék az ifjak pártfogói. - Beregszászi Pál. - Katona József és a Bánk bán. - Both János. - A könyves boltok a korabeli írók és művészek találkozó helyei. - Karacs kiterjedt baráti köre. - Széchenyi István megtiszteli a Hitel egy példányával Karacsnét. - A Karacs-ház nyitva az olvasni vágyó ifjúság előtt
VI. Karacs józan elvei a nők hivatásáról. - A nőket is be kell avatni a tudományba. - Takács Éva bírálata. - Karacs és Udvarhelyi a színész. - Ezüstlakadalom. - Kovács Pál vígjátékai. - Fáy András a kedélyes vendég. - Karacsék pártolják a hazai ipart
VII. A térképrajzolás a múltban. - Lazarus, Cuspianus, Honter, Lazius. - A XVIII. századbeli magyar hirlapok olvasóikat a térképek használatára serkentik. - Mária Terézia és József kataszteri felmérései. - A Mappa Josephina. - Egy német fali térkép hazánkról 1790-ben. - Görög Demeter mint kartográfus. - Görög és Lipszky viszonya. - Lipszky mappája. - Karacs öt évig dolgozik a Lipszky térképén. - Karacs: Magyarország közönséges táblája. - Oklevél metszetei. Cím-, arckép- és betűmetszetei. - A Miatyánkot 1 cm átmérőjű körbe metszi. - A Magyar tudományos Akadémia tagsági levelei. - Az Európai atlasz. - Családi szerencsétlenség. - Fia megőrül. - A pesti nagy árvíz borzalmai. - A Karacs-ház áll a romok közt. - Karacs halála és temetése. - Kunos emlékbeszéde. - Frankenburg nekrologja. - Karacs kisebb térképei
VIII. Az özvegy haláláig nem adja el a táblákat. - Hartleben bizományos. - Karacsné halála. - Az örökösök Müller könyvárúsnak adják el a Karacs metszeteit. - Heckenast a Hunfalvy János neve alatt a Karacs Európa-atlaszát adja ki 1865-ben; Franklin Társulat 1875-ben még egyszer. - Karacs térképeinek hatása a földgömbök készítésére. - Karacs iskolája és tanítványai

---

Előszó

A művészek, kik hazai művelődésünknek kétségtelen tényezői, a hon tiszteletére és hálájára méltók. Ilyen művész volt Karacs Ferenc is, ki ha idegennek születik, avagy külföldön értékesíti roppant szorgalmának gyümölcsét, neve becsült lesz távolban, közelben hosszú időkön keresztül. Őt azonban, mint sok más társát, közönnyel, részvétlenséggel fogadta kora s buzgóságáért az utókor feledéssel jutalmazta meg, sőt még az általa emelt emlékoszlopát is ledöntötte a későbbi idők vásári szelleme. E méltánytalanság buzdított engem arra, hogy midőn a debreceni rézmetsző deákok hatalmas kulturalis mozgalmát felderítvén, egy valamennyinél kiválóbb művésztársuk életét is bemutassam, hogy hadd éljen emléke a hon művészei között addig is, míg egykoron a magyar kartográfia történetében egy sokkal avatottabb toll tisztább emléket emel neki. Igyekeztem életét egy kis korrajz keretébe foglalni, hogy a tisztán életrajzi adatok szárazsága és kizárólag tudományos igazságok kriteriumai el ne riasszák e könyvtől az olvasót. A könyv, tartalma szerint, két főrészre osztható: az egyik rész életrajzi adatokat tartalmaz, míg a másikban a kisebb és nagyobb, jobbnál-jobb térképek egész sorozata fényes bizonyítékul szolgál az általa megfutott, félszázados munkás, művészi pályának.

...

Debrecen, 1911 december végén.
Dr. Ecsedi István.

---