Bevezetés

Valamikor az Olimposzt népesítettük be, mostanában a Kozmoszt, a Mindenséget, a Világűrt (egyesek szerint a Nagy Semmit). A görög hitvilág egykori isteneit és ismerős csodáit felváltották a modern legendák bizonytalansági tényezői. Annyi mindent nem tudunk az űrlátogatóinkról, hogy az már sok. Vajon miért nem kíváncsiak saját (szellemi) teljesítményeik itteni csúcstartóira, akiket mi éppen Homérosznak, Shakespeare-nek, Picassónak, Einsteinnek, Bartóknak hívunk? Milyen kíváncsiság hozhatta közénk, ha kitérnek érdeklődésünk elől? Mindenesetre van valami közös vonás: a csillagászati távolságok. Számtalan nagyvonalú "műértékelésnek" annyi a valóságalapja, hogy akár az ufó-jelenségekről is szólhatna, ám ezért sem az ufológusok, sem a művészek nem hibásak. Ugyanis az esztétikai valóságok 100%-os nem ismerete messzire visz a művészetek egymást nem relativizáló törvényeinek felismerésétől.

...