Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Kőrösmezey László

Recsk

Kalandozásaim története az AVH bugyraiban
1950. augusztus 16. - 1953. szeptember 12.

TARTALOM, FÜLSZÖVEG


Tartalom


1. Így kezdődött
2. Az élet Kistarcsán
3. Megérkeztünk Recskre
4. A kőbányában
5. Életmentés: Műszaki beosztásba kerülök
6. Történetek magunkról és az ÁVO-sokról
  6.1. Túlóra Recsken
  6.2. "Kulák" műveltsége
  6.3. Nyomozás a recski táborban
7. Útépítés, szennyvíztisztítás
  7.1. Bagó
8. A szökés és következményei
9. Építési munkák a kőműves brigáddal
10. Megrázó történetek
11. Végjáték
  11.1. Keserédes történet Recsken
12. Értékelés, számvetés


Utószó

Nem merült fel számodra soha a kérdés, amikor hóban cipelted a farönköt, amikor sárban küszködve toltad a talicskát, amikor az ÁVO-sok a szökés okozta sikertelenségükben szinte elborult elmével ütlegeltek, tapostak titeket, hogy miért kerültél ide, mivel érdemelted ki ezt a sorsot? Amikor eszedbe jutott, hogy szabadon élő kollegáid élvezik az életet, és a sok tanulás után felszabadultan szórakoznak, téged meg éjjel sem hagynak békén a bolhák. Amikor egy jó falat helyett a felhígított lekvárba gyömöszölted kenyered maradékát desszertnek, nem jutott eszedbe, miért érdemelted ki a recski rideg valóságot? És folytathatnám a kérdéseket.

Olykor engem is meglep, de nem, így sohasem vetődött fel bennem az isteni döntést mintegy számon kérő gondolat. Mi hát a válaszod erre a kérdésre?

Ma mintegy 60 évvel a történtek után a kérdésre a választ kétfelé bontva tudom megadni: mit jelent számomra Recsk és mit jelent nemzetünknek, sőt az emberiségnek?

Lássuk az első vonatkozást: józanésszel soha nem támadhattam volna az Úrra - és nem is tettem -, hogy miért intézi sorsomat így, vagy úgy. Az Isten gondolatai nem a mi gondolataink. Jól példázza mindezt Wilder: Szent Lajos király hídja c. könyve. De ott mégis meglepetés volt számomra, hogy az isteni gondviselés ilyen apró részletekkel, mint az én mindennapi gondjaim, is foglalkozik. Megtapasztaltam azt is, de a távlatban gondolkodást is. Ez utóbbi egész életemet megváltoztatta. Igaz, kemény próbatétel volt a beavatkozás, és akkor nem is láthattam értelmét, de mára minden világossá vált. Mi volt az, ami mint haszon mutatkozott új irányba állított életem számára? Megszabadított egy nem kívánt házasságtól. Ez volt az új irányba terelt élet legdöntőbb hozadéka. Egyebek: emberismeretre tanított, megismertetett jó barátokká váló fiúkkal. Talán furcsán hangzik: életem a táborban szinte az Úr tenyerén folyt. Az Úr angyala által arról is gondoskodott, hogy "lábamat, kőbe ne üssem", vagyis ne érjen el hozzám az ÁVO-sok brutális keze. Ez a recski bajtársak között kivételes eset volt. Más megfogalmazásban és két mondatba sűrítve, így adhatom meg a választ a feltett kérdésre: kemény nevelés volt a tábor, de Jézus állandó jelenléte - persze csak jóval később ismertem így fel - számomra megkönnyítette a gyötrelmek elviselését. Következménye pedig életem új irányba terelődése lett.

A kérdés második felére válaszom egyértelmű: a sztálini embertelenség ország kormányzás szintre emelése, akár a hatalom megszerzése, akár megtartása érdekében teljességgel megengedhetetlen. Ezen erőszaknak egyik eszköze a koncentrációs tábor. A szovjet mintára épített recski tábor hazai prototípusa volt a haláltáboroknak. Mi ennek hazai sajátosságaival ismerkedhettünk meg. Megtapasztalt kigondolója, táplálója és terjesztője a kommunista ideológia. Mi magyarok ennek az ideológiának több árnyalatát is kipróbáltuk és minden porcikánkkal elutasítjuk. Sajnos nálunk is vannak hívei, de csak haszonlesők, nyugaton pedig, azok, akik csak hírből ismerik, de saját bőrükön nem próbálták ki.

Feladatunk, hogy akik közvetlen érintettjei voltunk ezeknek a történelmi csapásoknak a nemzet, sőt az emberiség közömbös, sőt ellenérdekelt, felejtésre hajlamos hányadának emlékezetét ébren tartsuk. Ezért kell folytonosan hangoztatni, ismételni, napirenden tartani minden lehetséges fórumon. Az elmúlt 60 év embertelenségének egyik alighanem legkirívóbb példája a recski tábor.

"Ez a mi munkánk; és nem is kevés."


×