---

Tartalom

I. KÖTET

Az első kiadás Előszava (kivonatosan)
Előszó a második kiadáshoz
Előszó e harmadik kiadáshoz

BEVEZETÉS.

1. §. Az irodalomtörténet fogalma
2. §. Az irodalomtörténet kiterjedése
3. §. A magyar nemzeti irodalom korai
4. §. A magyar nyelv korszakai

ELSŐ RÉSZ: ÓKOR.

5. §. Történeti előzmények. - Nyelvrokonság
6. §. A magyarok ősvallása
7. §. Az ősmagyarok írása, költészete
8. §. A régi magyar mondatköltészet

MÁSODIK RÉSZ: KÖZÉPKOR.

9. §. A nemzeti irodalom első szaka: A keresztyén magyar irodalom kezdete (Árpádok kora. XI-XIII. száz.)
10. §. A magyar irodalom legrégibb emlékei
11. §. Költészet az árpádi korszakban
12. §. Az ómagyar nyelv sajátságai
13. §. A nemzeti irodalom második időszaka: a nemzeti irodalom fejlődése (Lajos és Zsigmond kora. XIV-XV. száz.)
14. §. A harmadik időszak (Mátyás s a Jagellók kora) klastromi irodalma
15. §. Költészet a második és harmadik időszakban
16. §. Vegyes szakok
17. §. Közéleti írott emlékek
18. §. A középmagyar nyelv sajátságai

HARMADIK RÉSZ: ÚJKOR.

19. §. Áttekintés
20. §. Az újkor időszakai

I. Az egyetemes emelkedés kora (1526-1608)
21. §. Vallási állapotok, s hittudományi irodalom
22. §. Költészet. - Regeköltészet. Classicai mondák
23. §. Históriás énekek. - Tinódi élete
24. §. Bibliai epika. - Erkölcsi beszélyek
25. §. Tanköltészet
26. §. Lyrai költészet. - Balassa élete
27. §. Drámai költészet
28. §. Történetírás. - Székely István élete. - Heltai élete
29. §. Törvénytudományi irodalom kezdete
30. §. A nyelvészeti irodalom zsengéi. - Régi classicusok fordításai
31. §. A szám- és természettudományok

II. Az első virágzás kora (1608-1711)
32. §. Vallási állapotok, és hittudományi irodalom. - Pázmány élete. - Molnár Albert élete
33. §. A XVII. század egyházi és vallási költészete
34. §. Költészeti állapotok Zrínyi előtt. - Tan-, politikai és népköltészet
35. §. Zrínyi Miklós, a magyarok első mű- és remekköltője. - Zrínyi élete
36. §. Zrínyi követői: Liszti László. Gyöngyösi István. - Gyöngyösi élete
37. §. Tanköltészet
38. §. Lyrai és politikai költészet. - Színügy
39. §. Történetírás. - Magyarországon
40. §. Erdélyi magyar történetírás
41. §. Törvény- és államtudományi irodalom állapotja
42. §. A bölcsészeti irodalom kezdete. - Apácai Cseri élete
43. §. Természeti, szám- és hadtudományok
44. §. Nyelvészeti irodalom
45. §. Classica philologia
46. §. Az újmagyar nyelv fejlődése

III. A hanyatlás kora (1711-1772)
47. §. Visszatekintés. - Fordúlat
48. §. Hittudományi irodalom
49. §. Történetírás és rokon
50. §. Költészeti állapotok
51. §. Széppróza
52. §. Bölcsészeti, természet- és számtani irodalom
53. §. Nyelvészet. - Irodalomtörténet zsengéi. - Class. literatúra. - Bod élete

NEGYEDIK RÉSZ: LEGÚJABB KOR.
A második virágzás kora

54. §. Áttekintés
55. §. A legujabb kor időszakai

I. Az újjá-születés kora (1772-1807)
56. §. Irodalmi mozgalmak és irányok
57. §. A francia iskola. - Bessenyei György
58. §. Bessenyei György Társasága. Báróczy. Ányos
59. §. Classicai iskola. - Virág Benedek
60. §. A népies iskola. - Dugonics, Horvát Ád., Gvadányi
61. §. Folytatás. - A debreceni kör
62. §. Az újiskola első időszaka. - Lyrai költészet
63. §. Folytatás. - Széppróza. Kazinczy és Kármán
64. §. Csokonai. Kis. - Csokonai élete
65. §. Kisfaludy Sándor. - Kisfaludy Sándor élete
66. §. Irodalmi és országos törekvések a magyar nyelv terjesztése körül. - Időszaki sajtó. Társulatok
67. §. A magyar szinészet feléledése
68. §. Tudományos irodalom átnézete
69. §. Hit-, bölcsészet- és törvénytudományi irodalom
70. §. Történetírás és földrajz
71. §. Nyelvészeti mozgalmak. - Debreceni iskola
72. §. Folytatás. - Révai, a m. nyelvtudomány megalapítója. - Hasonlító nyelvészet. - Révai élete
73. §. Nyelvészeti kútfők. Szótár-irodalom - Classica liter.
74. §. Az irodalomtörténet haladásai
75. §. Természeti, szám- és hadtudományok

Név- és tárgymutató ez I. kötethez

II. KÖTET

II. A nyelvújítás és szépítés, s a költői classicismus kora (1808-1830)
76. §. Általános jellemzés
77. §. A nyelvújítási harc. Kazinczy Ferenc. Az üldözés stádiuma
78. §. Folytatás. - Az újítási harc tanbírálati stádiuma. Vég diadal
79. §. Széppróza. - Kazinczy Ferenc
80. §. A próza állapotja. Kazinczy iskolája
81. §. Az új iskola költészete
82. §. Folytatás. - Classicismus. Kazinczy Ferenc. - Kazinczy Ferenc élete
83. §. Folytatás. - Berzsenyi Dániel. - Kisebb költők
84. §. Érzeményes lyra. - Kölcsey Ferenc. - Kisebb költők. - Meseköltészet
85. §. Formaszigor nélküli költők. - A népies elem újabb jelentkezése. - Vitkovics
86. §. Eposi kísérletek. - Horvát Endre
87. §. Drámai mozgalmak. Bolyai és Gombos
88. §. A nemzeties műköltészet időszaka. Kisfaludy Károly. - Kisfaludy Károly élete
89. §. Drámai költészet. Kisfaludy Károly, annak megalapítója
90. §. Folytatás. - Katona József. - Kisebb költők
91. §. Folytatás. - Vörösmarty első fellépése a drámában
92. §. Az Auróra-kör. - Lyrai költők. Kisfaludy Károly, Bajza, Vörösmarty
93. §. A classicai-nemzeti epos. Annak kezdete. - Székely Sándor
94. §. Folytatás. - A classicai-nemzeti epos fejlődése. - Czuczor
95. §. Folytatás. - A classicai-nemzeti epos tetőzése. - Vörösmarty Mihály. - Vörösmarty Mihály élete
96. §. Folytatás. - Debreczeni, Horvát Endre
97. §. Tudományos irodalom. Országos törekvések a m. nyelv érdekében. - M. tudományos intézetek
98. §. Tudományos folyóiratok
99. §. Széptudományi mozgalmak
100. §. A theologiai irodalom feléledése
101. §. A bölcsészet emelkedése. Köteles. - Jog s államtudományok
102. §. Történetírás és segédtud. - Virág. Horvát István
103. §. A nyelvtudomány hanyatlása. - Classica literatúra
104. §. Az irodalomtörténet újabb stádiuma. - Magyar jelesírók kiadásai
105. §. Természeti, szám- és hadi tudományok. - Műnyelvi nagy reform. - Bugát Pál
106. §. Az úgynevezett Conversations-Lexiconi pör. Az időszak vége

III. Széchenyi kora, vagy a nyelv s irodalom egyetemes virágzása életben, tudományban, költészetben (1831-1849)
167. §. A kor fő tényezői. - A Kisfaludy Károly köre
108. §. A magyar Akadémia
109. §. Egyesületek, intézetek. - Irodalmi időszaki sajtó
110. §. Széchenyi István. - Politikai időszaki sajtó
111. §. A nemzeti nyelv általános elterjedése s országos vég diadalma
112. §. Tudományos irodalom. - Általános tekintet
113. §. A theologiai irodalom tovább fejlése. - Guzmics
114. §. Bölcsészeti mozgalmak. - Neveléstudomány
115. §. Jogtudományi irodalom. - Szalay László
116. §. Politikai irodalom. - Gr. Széchenyi István. - Gr. Széchenyi István élete
117. §. Folytatás. - Wesselényi Miklós
118. §. Folytatás. - Politikai hírlapirodalom. - Kossuth Lajos. - Gr. Dessewffy Aurél
119. §. Folytatás. - Nemzetgazdászati iskola. - Gr. Dessewffy Emil
120. §. Folytatás. - Központosító iskola. - Szalay László. - B. Eötvös József. - Szalay László élete. - B. Eötvös József élete
121. §. Politikai szónoklat
122. §. Történelem. Horváth Mihály
123. §. Utazások a magyar őstörténet érdekében. - Körösi Csoma Sándor. - Reguly Antal
124. §. Föld- és államrajz. Útleirások
125. §. Természettudományi mozgalmak
126. §. Mathematikai és hadi tudományok
127. §. A nyelvészet felvirágzása; annak élén az akademia
128. §. Szótárirodalom
129. §. Classica philologia
130. §. Széptudományok. - Henszlmann, Erdélyi
131. §. A próza állapotja. - Akadémiai szónoklat
132. §. Költészet. - Általános nézet
133. §. Lyrai költészet. - Vörösmarty és társai
134. §. A classicisták epigónjai
135. §. Új lendület. Petőfi Sándor. - Petőfi Sándor élete
136. §. Tan és gúnyköltészet. - Vajda. Arany
137. §. Színügy és színköltészet
138. §. A szomorújáték és dráma. - Vörösmarty újabb színművei
139. §. Vörösmarty követői. A színszerűség érvényre-jutása. - Szigligeti
140. §. Az újfrancia drámaiskola költői. - Visszahatás. Húgó Károly
141. §. Vigjátékírók
142. §. Az új műepos. - Garay
143. §. A népies epika. - Petőfi. Tompa. Arany
144. §. Regény s novellairodalom. Annak előzményei
145. §. Jósika, a magyar regényirodalom megalapítója
146. §. A kor többi elbeszélői
147. §. B. Eötvös József regényköltészete
148. §. Idegen jelesművek műfordításai
149. §. Magyar irodalomtörténeti mozgalmak. - Magyar jelesírók kiadásai
150. §. Az időszak vége

---

Előszó

E harmadik kiadást is gondosan átjavítottam, a tudomány felfedezéseit és saját haladásaimat belé szőttem. Itt-ott némely szónyi változtatás is egy-egy lelkiismeretes vizsgálat eredménye.

Van e könyvben sok, mit némely tanár feleslegesnek tart: de ez rá nem bírhatott, hogy a történelmet megcsonkítsam. Szerves egész az, melyet csak úgy érthetünk voltakép, ha annak egész szervezetét ismerjük. Maga az egyes ágak tüzetes, önálló, s helyes tárgyalása is az egész élőfának ismeretét teszi fel.

S tudhatja-e a tanár, vajon az egyes, különösen tudományos, ágak bár rövid, de érdeklődést célba vevő, meleg és lelkes (a világért ne cifra, s ne szónokias) előadása nem kelt-e fiatal tanítványaiban egy vagy más szak iránt különösb figyelmet, nem támaszt-e ott egy nyelvészt, itt egy történetészt, emitt egy természetkedvelőt, s igy tovább?

Tankönyvnek kalauznak kell lehetni iskolában és iskolán túl; s a jó tankönyv, jó tolmács kezében, mindig jó iskolakönyv is: de ezzé nem az által lesz, ha a nehézségeket ónnal mellőzzük, hanem ha jó magyarázat által eloszlatjuk. Értem azon nehézségeket, mik a tárgyban fekszenek.

Az irodalomtörténet nem csak a felvett irodalmat megismertetni van hivatva, hanem általában tudományos szellemet terjeszteni az által, hogy a tanítványokban szunnyadó hajlamokat felkölti, s bizonyos pontig kifejti. De hogy az, ily nevelő hatást gyakorolhasson, kell hogy a tanár is átment legyen e nevelésen. Neki bírni kell mind azon ismeretekkel, melyeket az irodalomtörténet nem nyújt, hanem feltesz.

Pesten, december 12. 1871.
TOLDY FERENC.

---