---

Tartalom

Előszó

1. A LeaRn kutatás
1.1. Tudományos előzmények
1.2. Fejlesztéspolitikai kísérletek
1.3. Külföldi kutatások
1.4. Hazai kutatások
1.5. Szemléletek, módszerek

2. Elméletek, politikák
2.1. A tanuló régiókról
2.2. A tanuló városokról - Egyetemek új szerepben
2.3. A tanuló közösségekről

3. Formális tanulás
3.1. A formális tanulás szintjei országos és regionális összehasonlításban
3.2. Hagyományos tanulói életutak
3.3. Migráns és roma tanulók
3.4. Az iskolapadba visszatérő tanulók
3.5. A formális tanulás mutatói

4. Nem formális tanulás
4.1. Általános felnőttképzés
4.2. Szakképzés I. - Országos szint
4.3. Szakképzés II. - Kistérségi-járási szint
4.4. Szakképzés III. - Helyi szint
4.5. A nem formális tanulás mutatói

5. Kulturális tanulás
5.1. A kulturális tanulás aldimenziói
5.2. Kulturális tanulás a zeneiskolákban
5.3. Kulturális tanulás a média eszközeivel
5.4. Kulturális tanulás a szabadidősportban
5.5. A kulturális tanulás mutatói

6. Közösségi tanulás
6.1. Közösségi tanulás I. - Geresdlak esete
6.2. Közösségi tanulás II. - Mezőtúr és Szarvas esete
6.4. Civil szervezetek - A tanoda-program esete
6.5. A közösségi tanulás mutatói

7. A tanuló régiók megjelenése
7.1. Előzmények, módszertan
7.2. A formális tanulás területi jellemzői
7.3. A nem formális tanulás mérőszámai és területi jellemzőik
7.4. A kulturális tanulás mutatóinak sajátosságai
7.5. A közösségi tanulás mérőszámainak területi eltérései
7.6. A komplex mutató területi sajátosságai Magyarországon

8. Tanuló régiók Magyarországon

Hivatkozások
A kutatás eredményeiről megjelent publikációk
Térképek
Learning Regions in Hungary

---

Előszó

Kötetünk a 2011-2015 között folyó tanuló régiós kutatás (LeaRn projekt) eddigi eredményeinek összefoglalása; a vizsgálatok és elemzések első, teljességre törekvő, magyar nyelvű bemutatása. A LeaRn projektet a jelzett időszakban az OTKA 2011/K-101867 számon támogatta.

A kutatás, amellyel mintegy fél évtizede folytattunk, interdiszciplináris és intézményközi. A kutatást a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének két tanszéke (Andragógia Tanszék, Pedagógia Tanszék) szervezte, hátterét azonban az egyetem Felsőoktatási & Központja, valamint az ugyancsak az egyetemen működő Humán Tudományok Doktori Iskola (nevelés- és művelődéstudományi doktori program) jelentette. Munkacsoportunk tagjai voltak továbbá a Debreceni Egyetem Földrajztudományi Intézet Regionális Tanszékének, valamint a Szociológia és Szociálpolitika Intézet Szociológia Tanszékének munkatársai. A kutató csoport munkájába továbbá bekapcsolódott a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete, illetve az ott működő Oktatás és Társadalom Doktori Iskola is. Részt vett továbbá a budapesti Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kutatási és Elemzési Központja. A munkacsoportot a HERA (Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Szövetsége) felnőttképzési és közösségi tanulási szakosztálya saját tevékenységeként regisztrálta.

Mint a hasonló kutatásokat általában, a LeaRn-kutatást is nehéz volna diszciplinárisan besorolni; hiszen a kutatások rendszerint a már meglévő és letisztult diszciplínák határain járnak, azokat feszegetik. A részt vevő kutatók és egységeik már sejtetik, hogy sok diszciplína hagyományos tudástárából és kutatási kompetenciájából merítettünk (nevelés- és oktatáskutatás, andragógia, szociológia, társadalomföldrajz stb.). Ha mindezek ellenére diszciplinárisan akarnánk elhelyezni a LeaRn-projektet, leginkább talán olyan oktatás- és művelődéskutatásnak nevezhetnénk, amely a tág értelemben vett felnőttképzés területén mozog, és amely leginkább a település- és térségfejlesztésekkel kapcsolatos.

A kötet, amelyet kezében tart az olvasó, nem zárójelentés a szó hagyományos értelmében. Inkább monografikus feldolgozása azoknak a vizsgálatoknak, elemzéseknek és tanulmányozásoknak, amelyeket a kutatás során és céljai elérése végett végeztünk. Az első fejezetben bemutatjuk a kutatás szakirodalmi és szakmai-tudományos előzményeit, a második fejezetben pedig a LeaRn-kutatás kulcsfogalmait (tanuló régió, tanuló város, tanuló közösség). A következő négy fejezet a tanuló régió vizsgálatának egy-egy "pillérével" (dimenziójával) foglalkozik, bemutatva az empirikus kutatásokat, amelyeket az illetékes területen végeztünk, és mutatókat javasolva a statisztikai-kartográfiai elemzéshez). A záró fejezetben pedig bemutatjuk Magyarország tanuló régiós térképét, ahogyan az - az egyes "pillérek" mutatóit kibontva - fokozatosan kiteljesedik. A kötetet rövid összefoglalás zárja, illetve mellékletek egészítik ki.

Szándékunk a monografikus feldolgozás volt. Ezért nem is jelöltük meg külön-külön a szerzőket (tanulmányaikban ezt ők már megtették (lásd a hivatkozások listáját, illetve a kutatási publikációk jegyzékét). A fejezet szerkesztőit, szerzőit és munkatársaikat természetesen feltüntettük (lásd a kötet belső címlapját); a kutatás és a zárókötet megírása azonban természetesen közös felelőssége a LeaRn-kötet munkacsoportjának.

2015. január
Kozma Tamás

---