Tárgymutató a Mária Dorothea-egyesület által Budapesten 1889-ben rendezett Országos Kisdednevelési Kiállitásról
Az Országos Kisdednevelési Kiállitás tárgymutatója
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
A kiállitás czélja és tervezete
Kiállitási szabályzatok
I. Általános szabályzat
II. Birálati szabályzat
Előszó a katalógushoz
A kiállitók névjegyzéke a bejelentés sorrendje szerint
Tárgymutató
A kiállítók betüsoros névsora
Előszó
A kiállitások tárgyai hazánkban mindeddig főkép a mezőgazdaság és az ipar köréből vétettek, a társadalmi tevékenység más ágaiban elért eredményekről a nagyközönségnek ily úton alig volt alkalma tudomást szereznie, holott egyes ilynemű kérdések megitélésére különben hosszabb s fáradságosabb tanulmányok voltak szükségesek. Különösen mélyen érzett szükség volt nálunk magyaroknál a kisdedek ápolásának és nevelésének észszerű, elveit minél tágabb körben elterjeszteni, mert hiszen szomorú tény, hogy hazánkban a kisdedek nagyobbrésze ötödik életévének betöltése előtt elhal s másrészt nemcsak anyagi és szellemi jólétünket zsibbasztja, de politikai reményeinket, sőt nemzetlétünket is veszélyezteti az a megdöbbentő tudat, hogy mi magyarok tul kevesen, nagyon kevesen vagyunk. A nemzet jobbjai, élőszóval, az iskolák padjairól, és az irodalom segitségével igyekeztek terjeszteni azt a tant, hogy a kisdednevelés ügyét felkarolni szükséges, hogy köztudattá kell már lennie annak az eszmének, hogy a magyar nemzet vagyonában legdrágább kincs maga az emberi élet, vagy a mint azt Széchényi mondotta, hogy nálunk még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni mert kevesen vagyunk. De hogy ennek a nagyfontosságú eszmének hirdetésére a modern társadalmi élet egyik leghatásosabb eszközét, a kiállitások által való oktatást s tapasztalatnyujtást is felhasználjuk, az a magyarországi tanitónők és nevelőnők tevékeny országos egyesületének, a Mária Dorothea-egyesületnek érdeme, mely a jelen kiállitás rendezése által bizonyos tekintetben úttörő volt, a mennyiben egy pár játékszer-kiállitás s két-három általános kiállitáson levő csecsemő-pavillon kivételével, hasonlót külföldön sem kisérlettek meg.
Zirzen Janka, a fővárosi állami felsőbb tanitónőképző intézet országos nevű igazgatója, az egyesület több tagjának megbizásából e czélból múlt évben április 28-án értekezletet hivott egybe a fővárosban működő nevezetesebb tanférfiak, gyermekorvosok s a kisdedek érdekében működő egyesületek vezértagjai köréből. A nagy számmal megjelent kitünőségek egyhangulag elfogadták az eszmét s a tervezet és más előleges munkálatok kidolgozása végett bizottságot küldtek ki, mely rövid idő alatt elkészült munkálataival s azt a Mária Dorothea-egyesület elé terjesztvén, az egyik rendkivüli közgyülésén a következő tervezetet fogadta el:
A Mária Dorothea-egyesület Budapesten 1889-ben országos jellegű s a tanköteles kort el nem ért kisdedek összes szükségleteire kiterjedő kisdednevelési kiállitást rendez oly czélból, hogy a művelt nagyközönségnek és különösen az anyáknak az okszerű kisdedápolás és kisdednevelés eszközeit lehetőleg szemlélhetőleg bemutassa s továbbá, hogy a kiállitással kapcsolatban az itt szerzett tapasztalatokat szakértők előadásai és nyomtatványok által megerősitse s minél tágabb körben elterjeszsze.
...