---

Tartalom

Ajánlás
Lectori salutem

VERSEK

Horatius Óbudán
Aquincumi ősz
Pannon triptichon
  Május, Pannónia
  Párbeszéd Pannóniában
  Rabszolgák naphimnusza
Ave Maecenas!
Aquincumi ekloga
Bámul a báva bakancsos
A Medveisten bekukkant Aquincumba
Horatius-apokrif
Elődeim, rómaiak
Aquincumi jegyzetfüzetemből
Kezedben égő pántlika
Florália


A SZÍNPAD SZÉLÉN

Aquincumi passió
Saturnalia
Sógort Jupiternek!
Miért vagyunk felelősek

Gyimesi László korábban megjelent könyvei

---

Ajánlás

Gyimesi László az eddig legkevésbé ismert oldaláról mutatkozik be: drámáit szeretné egy kötetben összefogni. A négy dráma így - egyfelvonásosok lévén - tetralógiát alkot: tudjuk, hogy a dráma szülőhelyén, az ókori Athénban tetralógiákkal versenyeztek: három tragédiát kellett lezárni egy komédiával (vagy szatírjátékkal). Ha a négy egyfelvonásost önálló, de koncepcionálisan összekapcsolódó négy műként, a komédiát a végére szerkesztve olvasom - netán ha előadva együtt látnám őket -, egy athéni Nagy Dionüszia színhelyén érezhetném magam.

A drámák témáit figyelve szembeszökő Gyimesi vonzalma a történelemhez, pontosabban a történelmi parabolához. Három dráma, az Aquincumi passió, a Sógort Jupiternek és a Saturnalia az ókorban játszódik.

Gyimesi életkörülményei, nosztalgiái folytán erősen kötődik Aquincumhoz, a passiójátékban érdekes módon egybeépíti a két mítoszvilágot: a római aquincumi lét maradványait és a keresztény szenvedéstörténetet, valamint ötvözi még egy vallásos magyar népénekkel is.

A Saturnalia nem igazán az a kirobbanó, "röhögős" vígjáték, amire címéből lehetne következtetni - ez volt ugyanis a rómaiak farsangi ünnepe, alakoskodó szatír-játéka -, hanem annak a szokásnak a felújításából építkezik, ami szerint ezen a napon úr és szolga helyet cserél, és egy napra a rabszolgáé lesz a hatalom. A háromszereplős darabban a szerepcserék, oda- és visszaváltozások alkalmat adnak a szerzőnek az alakváltozás pszichológiai tényezőjének feltárására is.

Mindez persze a hatalom céljából és érdekében történik, és a cselekmény fordulataiból, a szereplők változásából az új kor ismertetőjegyei, a mindent a pénznek alárendelő emberfajta újmódi viselkedése tárul fel.

A Sógort Jupiternek a tulajdonképpeni igazi, bővérű komédia, a maga összes kellékével: elcserélt szereplőkkel, titokban becsempészett idegennel, akiről kiderül, hogy nem is idegen - általában mindenkiről kiderül, hogy nem az, aminek magát hiszi, vagy akinek a többiek tartják: a fergeteges kavarodás az új attikai komédia rokona és leszármazottja, a plautusi komédia édes testvére, abból a rokonságból, amelyben még Molière komédiái is tartoznak. A görög anagnóriszisz vagy anagnóriszmosz, azaz a 'felismerés', a 'ráismerés' a mozgató rugója ennek a komédia típusnak, amely sok Shakespeare-darabból, de még Leibniz Bölcs Náthánjából is ismerős.

A negyedik dráma: Miért vagyunk felelősek? - a legkorábban, 1967-ben keletkezett - játék a játékban, azaz játék a történelemmel - az utókor történeti szemléletévek nézve. A darab történeti magva a Szent Johanna történet, ahogyan azt a mai kor tinédzserei megélik. A szerző leheletfinoman alludál előzményére - mert hiszen itt azért kisebb a tét és nem olyan nagy a tragédia - P. Weiss Marat darabjára, ahol szintén a történelem sajátos aspektusú értelmezése történik. Gyimesi darabjában a fiatalok már olyan messze vannak Johanna korától - de meg még ismereteik is oly csekélyek - hogy ebből sok poén kínálkozik, amit Gyimesi nem felejt el kiaknázni. A kinevetés, kinevettetés mellett azért felvetődik a 20. század nagy kérdése: a címben feltett kérdés, amire ebben a kusza korban igen gyakran nehéz válaszolni.

Az egyfelvonásosok önmagukban is tökéletesen megállnak - játszották is őket -, ám így egybeolvasva nemcsak a történelem, a művelődéstörténet, a műfajok egybefűzhető szálait kötik össze, hatásokat és ellenhatásokat vesznek- vétetnek észre, hanem egy felelősen gondolkodó, mai magyar értelmiségi szerző portréját is kirajzolják. Gyimesi művei okosak és szórakoztatóak egyben.

Dr. Szepes Erika
az irodalomtudomány kandidátusa

---