Bevezetés

Az a régebben sokat hangoztatott kívánság, mely egy-egy nyilvános könyvtár összes anyagát felölelő nyomtatott katalogusok kiadására irányult, újabban — miután néhány világhírű gyüjtemény, minő például a párisi Bibliothèque Nationale, már hozzáfogott a nagy anyagi áldozatokkal járó terv megvalósításához - a szakkörök részéről mind kevesebb méltánylásban részesül. A megvalósulás nyomába lépő tapasztalatok ugyanis arról győzték meg a szakembereket, hogy a több százezer kötetre rúgó könyvtárak katalógusainak kinyomatása korántsem biztosít a használat részére oly gyakorlati előnyöket, melyek a megvalósításhoz szükséges áldozatokkal arányban állanának. Hogy erről meggyőződjünk, elég csak egy futólagos pillantást vetnünk a Bibliothèque Nationale könyvkészletéről kiadott katalógus eddig megjelent tizenhárom kötetére, melynek minden egyes íve sajtó alá adatása pillanatában tüntetvén fel a könyvtár megfelelő részének állapotát, legelső köteteiben már ma is, midőn alig másfél betüre való jelent meg belőle, tetemes pótlásokra szorul, az utolsó betű befejező kötetének több évtized után remélhető megjelenésekor pedig nem csak az újabb szaporulat, de a felállítás, szakosztályozás módjában esetleg elkerülhetetlen változások folytán is, teljesen el fog avulni.

Ilyen s hasonló tapasztalások nyomán egyre erősbödik az a felfogás, mely a nyilvános nagy könyvtárak teljes jegyzékének kinyomatása helyett anyaguk egyes becsesebb részeinek közreadását sürgeti. Ennek a felfogásnak kívántunk mi is némi szolgálatot tenni, a midőn a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi orsz. könyvtárának tekintélyes anyagából a világhírű Aldus-czég nyomdatermékeit kiválasztva, azok részletes leíró jegyzékének megszerkesztésére s kiadására vállalkoztunk.

Választásunk igazolására szükségesnek látjuk azonban, legalább néhány rövid szóban, méltatni az Aldinák nyomtatástörténeti jelentőségét.

...

Dolgozatunk további részében azon Aldinák leíró jegyzékét adjuk, melyek a M. N. Múzeum Széchényi könyvtárában találhatók. Az olvasó katalogusunkban, mely némelyek ízlése szerint talán kissé részletesebb a kelleténél, minden egyes kötetre nézve nem csak általános könyvészeti leírást fog találni benne, hanem azon, sokszor aprólékos részletek, körülmények gondos feltüntetését is, melyek az illető kötetek eddigi sorsára, specziális állapotára vetnek fényt s ily módon könyvészeti czikkelyeinket mintegy individualizálják. Még csak azt említem meg, hogy a latin szöveget — a mennyire ezt a nyomda rendelkezésére álló betűanyag megengedte — változatlan formájában, összes rövidítéseivel és sajtóhibáival együtt adtam a reprodukált részletekben. A görög szövegnél azonban — tisztán technikai okokból — a nagyszámú ligaturákat kénytelen voltam felbontani, a helyesírási következetlenségeket, sőt inkorrektségeket azonban itt is gondosan megőriztem. Még csak azt említem meg, hogy a görög szöveg korrekturájánál dr. Schmidt József főgymn. tanár volt szíves segédkezni: nagy fáradsággal járó, lelkiismeretes közremüködéséért fogadja e helyen is hálás köszönetemet!