---

Tartalom

Előszó

I. Bevezetés: Lukács és a jogi problematika

Első rész: Előcsatározások a jog kérdésében
II. Az ifjú Lukács találkozásai a joggal
1. Jogi tanulmányok
2. Barátsága Somló Bódoggal
3. Gustav Radbruchhoz fűződő kapcsolata

III. A "Történelem és osztálytudat" dramatizált jogfelfogása
1. Útkeresés az intézményellenesség talaján: a jog mint erőszak és tudatosság
2. "Az eldologiasodás és a proletariátus tudata" dramatizált jogfelfogása
3. Messianizmus mint a lukácsi prekoncepció alapvető tartalma

IV. Átmeneti összegezések és kérdőjelek
1. A könyörtelenség és csapdája "Az ész trónfosztásá"-ban
2. Utalások egy szintézis felé "Az esztétikum sajátosságá"-ban

Második rész: A kopernikuszi fordulat az Ontológiá-ban
V. Ontológiai megközelítés mint a 'szocialista normativizmus' meghaladásának módszertani lehetősége
1. Az Ontológia létrejötte és módszertani jelentősége
2. A szocialista jogelmélet fejlődési problematikája
3. Az ontológiai jogszemlélet általános jellemzői

VI. Az Ontológia jogszemlélete
1. A jog mint közvetítő létkomplexus
2. A jog belső összetettsége és ellentmondása: a jog mint objektiváció és mint ez objektiváció tényleges funkcionálása
3. A jog mint visszatükröződés?
4. A jogérvényesülés dialektikája: törvényesség és létszerű működés ellentmondásos követelménye a jogban

VII. Befejezés: Ontológiai jogfelfogás a marxizmus általános reneszánszának útján

Rövidítések

Jegyzetek

---

Fülszöveg

A tanulmány hármas összefüggésben szól Lukácsról és a jogról. Először: olyan életrajzi és gondolati elemeket tár fel, amelyek Lukács és a jogi problematika korai találkozására utalva egyszersmind Lukács jogi műveltségének forrásvidékét is körülhatárolják. Másodszor: Lukács gondolkodói munkásságát végigkövetve bemutatja azokat a tendenciákat, amelyek a jog nihilizálásának felelnek meg, valamint azokat, amelyek utóbb a modern formális jog intézményrendszerének elfogadásához, sőt igenléséhez vezettek. Harmadszor: legnagyobb hangsúllyal azokat a kérdéseket tárgyalja, amelyek a modern formális jog filozófiai magyarázatakor vetődnek fel.

E körben nem csupán olyan klasszikus problémákról van szó. mint a csak a benső tartalomra ügyelő moralitás és a kizárólag külső mértékre támaszkodó legalitás, vagy a kritériumokat a jogon kívül kereső természetjog és az ilyeneket csak a jogon belül elismerő tételes jog kettőssége, hanem olyan tisztán jogelméleti kérdésekről is, melyek jelen formájukban filozófiai megfogalmazást esetleg csak a lukácsi Ontológiában nyertek... Az Ontológia tulajdonképpeni jogelméleti hasznosítása persze úgy lenne a legeredményesebb, ha tanulságai a marxista filozófia egészén átszűrve vezetnének a jog egyes kérdéseinek újrafogalmazásához.

---