Korchmáros Kálmán
Kerékpáros káté
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1. A kerékpár története
2. Kik kerékpározzanak?
3. Kik ne kerékpározzanak?
4. A kerékpár megválasztása
5. A kerékpár alkatrészei
6. A kerékpár főkellékei
7. A kerékpáros ruházata
8. A kerékpár jókarban tartása
9. A kerékpár javítása
10. Mikép tanuljunk meg kerékpározni?
11. A kerékpározás hygieniája
12. Turisztika
13. Versenyzés (Training)
14. Rekordok (Világrekordok. Magyar rekordok)
15. Függelék (Országos útszabályok. Fővárosi rendőrség szabályai)
Bevezetés
Maholnap végéhez jutó századunk feltalálóinak legnagyobb része a közlekedési eszközök javítása és tökéletesítése körül fáradozott. A gőz és elektromosság csodálatos energiáinak legtöbb alkalmazását a járműveken találjuk.
A "szárnyas kerék" csak a gőzkorszak szülötte ugyan, de már sok idővel a gőzgép előtt symboluma volt a haladásnak, a gyorsaságnak. Mert még ma is csak keréken haladunk. A kerék történetének csak kis része a múlté, a nagyobb része a jövőé. A sineken robogó mozdony és villamos kocsi kerekei a félmultéi, a légjárók szárnyait mozgató kerék a jövőé: e kettő között pedig a pneumatikus kerék a jelen dicsőségét alkotja.
A mig majd az a nagy korszak elérkezik, a melyben az ember a lég urává lesz, addig az emberi fejlődés nagy történetében be fogja tölteni végtelenül fontos, nagy feladatát a kis biczikli, ez a pedálokkal hajtott szerény kis könnyü jármüvecske.
Az egyén, az individuum jogi szabadságát, melyet békókba szoritott az állameszme túlhatalmasodása, visszaadta a száz év előtti franczia vihar, mely szertehordta Európában a szabadság, egyenlőség és testvériség elveit. De az ember a régi békók helyett ujakat szerzett magának. Rabja lett a haladó kultura eszméjének. A vasutak hihetetlen mérvü elterjedése, a forgalmi és ipari élet szövevényessé alakulása nehezítették az egyén mozgását, a létért való küzdelem ma súlyosabb lett, mint volt bármikor. A modern ember agya kezdett szenvedni a túlterheltetés alatt. A neurasthenia és a rövidlátás a kultur-ember két specziális betegségévé átalánosult. A vasutakon számtalan korlátozás gátolja az egyén szabad mozgását. Elveszni készült az egyén, a ki csak mint sinek között, határozott időpontokban, ismert irányban tovamozgó tehernek egy kis része szerepelt. A kerékpár ma szabaddá teszi ismét az embert, önállóságát, önérzetét fokozza azon tudat révén, hogy saját erejével halad előre, egészségét, testi erejét nagyobbítja.
Uj támasza van az embernek a létért folytatott küzdelemben. Uj üzleti, jövedelmi források nyilnak meg számára. A szabad levegőn végzett mozgás megakasztja és megszünteti az idegesség kifejlődését s igy a kerékpár elterjedésével egy ujabb, egészségesebb nemzedék keletkezése fogja elejét venni az ember testi elsatnyulásának.
A kerékpár fontosabb minden más sportágnál és sporteszköznél, melyek - mint az athletikai játékok átalában - csak játékok maradnak, mig amaz nemzetgazdasági tényező jelentőségére emelkedik. Ha el is tekintünk azon közvetlen eredményétől, hogy a kerékpár és a vele összefüggő iparágak gyártása a munkások százezreinek nyujt megélhetési módot, nem kisebb jelentőséggel bir e tekintetben az is, hogy a szerény jövedelmü nagyvárosi munkásnak, hivatalnoknak az olyannyira sulyos lakáskérdés megoldásában segélyére van. A városok központjaiban elfoglalt munkás és kishivatalnok a drága belvárosi lakást az olcsóbb és egészségesebb külső telepek lakásaival cserélheti fel, mert képes az 5-6 km. távolságot is nagyobb idő, vagy más járműért fizetendő költségvesztesége nélkül könnyü szerrel leküzdeni.
A mily nagy jövő van a kerékpár előtt, mondhatni, hogy ép oly kicsiny, rövid mult áll mögötte. Alig két évtized óta kezdett csak nagyobb jelentőségre emelkedni, igazán erőteljes, átalános elterjedésének korszaka pedig csak 1891 óta számítható, a midőn a pneumatik segélyével mai alakját és szerkezetét elnyerte.
...