---

Tartalom

ELŐSZÓ

A TANÁRKÉPZÉS ÉS AZ OKTATÁSI RENDSZER
Bordás Andrea: Pedagógusok szakmai tanulása alulról szerveződő és felülről szervezett szakmai közösségekben
Buda András: Tanárjelöltek bakancslistája
Fűzné Koszó Mária: A tanórai és a projektoktatás sajátosságai és problémái a környezeti nevelésben
Imre Anna - Ercsei Kálmán: Tanulási utak és tanulási környezetek
Jancsák Csaba: Value Preferences of Students of Hungarian Teacher Education
K Nagy Emese: A pedagógushallgatók érzékenyítése tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoport kezelésére
Lükő István: Méréses tapasztalati tanulás a környezeti szakképzésben - Részletek egy szakmódszertani kutatásból
Mrázik Julianna: Bevezető esszék és értelmezési kereteik
Szabó Mária - Orgoványi-Gajdos Judit: Tényleg segít? - Első tapasztalatok az új típusú tantárgygondozó szaktanácsadásról
Török Balázs: Az oktatási rendszerek szenzibilitásának változása

II TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSEK
Albert B Gábor: Tanítóképzőintézeti és középiskolai tanárok a két világháború közötti hazai tankönyvrevíziós mozgalomban
Bíró Zsuzsanna Hanna: A tanulmányi kiválóság szerepe a tanári karrierben a két világháború közötti Magyarországon
Fenyő Imre: A Debreceni Egyetem identitásteremtő aktusai 1914-1944
Kereszty Orsolya: Gender-szempontú neveléstörténet-írás és aktív demokratikus állampolgársági nevelés: irányok és problémakörök
Lendvai Tamás: A porosz népiskolaügy fejlődésének főbb állomásai és jellemzői 1737-1840 között, különös tekintettel az állam és az egyház viszonyára
Olasz Lajos: A nemzetiségi oktatás szabályozása és gyakorlata Magyarországon, a két világháború között
Ozsváth Judit: Márton Áron kolozsvári ifjúságnevelő munkája
Szabó Zoltán András: A klebelsbergi középiskola-koncepció "fekete doboza" - Nemzetközi hatások oktatáspolitikai aktorok és törvényhozás

III FELNŐTTKÉPZÉS ÉS ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS
Farkas Éva: Tények és tendenciák a felnőttképzés 25 évéről
Kenyeres Attila Zoltán - Szabó József: Az informális tanulás lehetőségei a televíziós híradókban
Kozma Tamás - Forray R Katalin: Közösségi tanulás és térségi átalakulások
Polónyi István: Jelentkezési és bejutási jellemzők a hazai felsőoktatási felnőttképzésbe
Szűcs Szabina: Nyelvi képzési programok Magyarországon 2013-2014

IV FELSŐOKTATÁS
Barabási Tünde: Tanítók és a szakirányú mesteri képzés lehetősége
Barta Szilvia: Academic integrity and academic ethics - the responsibility of teacher educators?
Bocsi Veronika: Változások kora Az internethasználat szerepének átalakulása a hallgatói életmódban
Fónai Mihály: A szocioökonómiai státusz és az iskolai életút kapcsolata
Galántai László: A tudás és a társadalma Felsőoktatás és munkaerőpiac kapcsolata a késő modern társadalomban
Kardos Katalin: A felsőoktatás-pedagógiai gyakorlat kitüntetett terepei: a szakkollégiumok
Kovács Edina: A pedagógushallgatók pályaképének és eredményességének jellemzői a Magyarország - Románia - Ukrajna határmenti régióban
Majorosi Anna - Sántha Kálmán: A felsőoktatásban oktatók nézeteinek, módszertani kultúrájának metaforahálóval történő elemzése, avagy egy kutatás eredményei és a módszerek reflexiója
Pusztai Gabriella: Mire jó a társadalmi tőke koncepció a felsőoktatás-kutatásban?
Tőzsér Zoltán: Részidős hallgatók határokon innen és túl

V HÁTRÁNYOS HELYZET ÉS KISEBBSÉGI KÉRDÉSEK AZ OKTATÁSBAN
Andl Helga: Small schools in contemporary Hungary
Atyimcsev Lívia: Magyar nyelvű felsőoktatás Szerbiában - egy karalapítás története
Barnucz Nóra: IKT eszközök használata hátrányos helyzetű tanulók körében
Bézsenyi Ákos - Gyulavári Tamás: Measurement Invarince Across Majority and Minority Groups in the Hungarian Edition of Wechsler Intelligence Scale for Children (WISC-IV )
Czékmán Balázs: A magyar nemzeti identitástudat megőrzésének aspektusai Izrael és Kanada vonatkozásában
Cserti Csapó Tibor: Új fórum a romológia kutatásában és felsőfokú oktatásában - a Romológia folyóirat
Gönczi Ibolya: Gyermekvédelem és pedagógusképzés elvei és gyakorlata Magyarországon
Jenei Teréz - Kerülő Judit: Cigány/roma civil szervezetek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Takács Tamara: Közösségi kötődés és egyéni identitás egy határmenti felsőoktatási térségben
Varga Aranka: Hátrányos helyzet és az iskolarendszer

VI KATONA-, SPORT- ÉS EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA
Fintor Gábor János: Az egészségtudatosság megjelenése nyíregyházi felső tagozatos diákoknál
Hajdicsné Varga Katalin: E-learning a honvédelmi és katonai képzésekben
Hideg Gabriella: A fair play jelentéstartalma kenyai és magyar minta alapján
Kovács Klára: Magyarországi és romániai hallgatók sportolási szokásait meghatározó szocio-kulturális tényezők
Madarász Tibor : Katonasuli és honvédelmi nevelés - Kapcsolat a társadalommal
Nagy Ágoston - Kovács Klára: A sportolás hatása a debreceni egyetemisták értékrendjére és jövőképére
Stummer Judit: Honvédelmi ismeretek a köznevelési és felsőoktatási intézményekben

UTÓSZÓ HELYETT
Szabó László Tamás: Tanulási környezetek rejtett hatásai

HERA 2013 ÉVI BESZÁMOLÓ
SZERZŐK ÉS ELÉRHETŐSÉGEK

---

Előszó

A Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületének (HERA) második évkönyvét tartja kezében az olvasó. Ezzel az évkönyvvel a szerkesztőknek több célja is volt. A Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületének (HERA) második évkönyvét tartja kezében az olvasó. Ezzel az évkönyvvel a szerkesztőknek több célja is volt.

Egyrészt be akarták mutatni egyesületünk tagságának - a csaknem kétszáz oktatáskutatónak - a kutatási tevékenységét 2014-ben. Ez a tevékenység - mint a nevelés- és oktatáskutatások általában - igen szerteágazó, és sokféle területet fog át. Reprezentálja a hazai nevelés- és oktatáskutatás széles spektrumát, valamint a kutatók - kezdők és "haladók" - friss tájékozódását. A kötet tematikája magába foglalja a neveléstörténetet, nevelésszociológiát, oktatáselméletet, oktatásgazdaságtant, nevelésfilozófiát, sőt még egyes tantárgyak módszertanáig is elér. Mégis elsősorban a korszerűséget emelnénk ki ebből a széles spektrumból (néha éppen még a divatosságot is súrolva-elérve). A 2014-es kötet nem föltétlenül tartalmazza persze csak azokat az írásokat, amelyek az adott év kutatásaira alapoznak - e kutatások számos alkalommal már előbb elkezdődtek, és természetesen folytatódnak 2014 után is. Különösen igaz ez azokra az írásokra, amelyek készülő disszertációkból, tanulmányokból, habilitációs munkákból adnak ízelítőt. Az olvasó valóban a magyar nyelvű oktatáskutatások elevenjébe nyer bepillantást: a munkákba, amelyekből sok esetben - legalább is ezt remélik a szerkesztők - a következő évek nagyobb méretű publikációi, monográfiai, kötetei kinőnek.

Másrészt a 2014-es évkönyv is azon a konferencián alapult, amelyet a HERA évente májusban rendez, közgyűléséhez kapcsolódóan (HuCER: Hungarian Conference of the Educational Researchers). E konferenciák eltérnek más tudományos konferenciáktól; még inkább eltérnek persze azoktól, amelyeket információ és tájékoztatás céljából hivatalos szervek rendeznek az érintett pedagógusoknak. A HuCER konferenciákon az Egyesület szakosztályai igyekeznek bemutatni éves kutatási és publikációs tevékenységüket, képet adva az érdeklődőknek mindarról, amit tagjaik elértek, szándékoznak elérni, vagy terveznek kutatni. Így az Egyesület működése, konferenciái és évkönyve egymásra épülnek, egymásból következnek. A szerkesztők nem csak kutatási körképet kívántak tehát adni, hanem egyben beszámolni is arról, amit az egyesület tagsága elért.

Az Évkönyv felosztása követi az egyesületi szakosztályok szerveződését, témáját és munkásságát. Ez adja az Évkönyv alapvető szerkezetét is. Igazodtunk a beküldött tanulmányokhoz, azok tárgyához és irányultságához. Ezek közül pedig egyet - a tanárképzés problematikáját - külön is körüljártuk, igyekezve sok szempontból megvilágítani és elemezni. Ezért a 2014-es Évkönyvben a tanárképzés kiemelt szerepet kapott a tanulmányok között.

A HERA évkönyve sajátos helyet foglal el a hazai nevelés- és oktatáskutatások más kiadványai között. Az Akadémia pedagógiai bizottságának fél évszázados sorozata (Tanulmányok a neveléstudományok köréből) tematikus köteteiben elsősorban a beérkezett neveléstudósok összefoglalóit adja közre. Az Országos Neveléstudományi Konferencia sorozata (Új Kutatások a Neveléstudományokban) pedig a konferenciaérett kutatási eredményeknek tud helyet és nyilvánosságot biztosítani. A HERA évkönyve - e sorozatok közt a legfiatalabb - jobbára a készülődést mutatja be. Azt, ahogyan a képzésből kikerültek - és tanáraik - együttműködve új munkákat kezdenek el, indítanak útjára.

A két évtizede szerveződő doktori képzések sajátos arculatot adnak a nevelés- és oktatáskutatásoknak hazánkban (ahogy más országokban is, az ECER European Conference of Educational Research éves konferencia sorozatból láthatóan). Régebben a hangsúly inkább a pedagógián volt - értve elsősorban a gyakorló pedagógusok tudományos teljesítményeit. Az elmúlt évtizedben a hangsúly átkerült a doktorjelöltekre; azokra, akik "hivatalból" kutatnak, tudományos fokozatukat elérendő. Az elmúlt évtizedekben kialakult a doktori képzések konferencia hálózata: minden képzőhely, doktori iskola törekszik rá, hogy fölmutassa magát és eredményeit, a köréje csoportosult fiatalabb és idősebb kutatók tevékenységét. A HERA konferenciái azt a lehetőséget kínálják, hogy a fiatalabbak és idősebbek - kezdők és tanáraik - megismerhessék egymás eredményeit, anélkül, hogy versengeniük kellene egymással (ki hív meg kit), vagy elveszítenék az "arcukat" (a nagyobbak elnyomják a kisebbeket). A HERA léte és tevékenysége - közte most mindenekelőtt ez az Évkönyv - bizonyíték arra, milyen szükség van nálunk is, akár csak más nemzeteknél, a tudományos kutatók és kutatások civil szerveződésére, főhatóságoktól, az egyre centralizálódó akadémiai "oligarchiától" és a félelmetesen burjánzó pályázati "bürokráciától" szabadon.

Az Évkönyv sokak munkája. Elsősorban azoké, akik írásaikkal megkeresték a szerkesztőket, vagy / és akik pozitívan reagáltak a szerkesztői megkeresésekre. A civil szerveződés - az alternatív út a különféle ellenőrző, központosító és felosztó-kirovó hatóságok között - mindnyájunknak egyfajta kockázatot jelent. A beérkezetteknek azt, hogy kimaradnak a versenyből és elesnek a finanszírozásoktól. A kezdőknek meg azt, hogy nem nyernek elismerést, amitől utazás, ösztöndíj, publikáció, karrier függhet. Akik mégis vállalják a civilek útját, és publikálnak az Évkönyvben (is), abban a reményben teszik, hogy a civil út nemcsak alternatív út, hanem a szabadság útja is; a nyílt hozzáférés, a partneri lektorálás (peer review), az új gondolatok szabadságáé.

Sokan osztozunk ebben a munkában, még ha nem is föltétlenül ilyen szándékkal, ezzel a tudattal. Szeretnék ezért köszönetet mondani az Évkönyv szerkesztőinek, kiadójának, és az Egyesület elnökségének az elszántságért, nagyvonalúságért - meg a lendületért, amellyel ezt az Évkönyvet talpra állították. S az Olvasónak, akivel, akikkel gondolatainkat megoszthatjuk.

Kozma Tamás
a HERA elnöke.

---