---

Tartalom

MATUS JÁNOS: A GLOBALIZÁCIÓ GAZDASÁGI, POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI
A globalizáció történelmi előzményei
A globalizáció második szakasza
Nemzetközi pénzügyek
Nemzetközi kereskedelem
Nemzetközi tőkemozgások
A globalizáció hatásai és következményei

KERTÉSZ-BAKOS FERENC: GLOBÁLIS ETIKA - A MORÁLIS IGAZSÁG MINT TÖBBSÉGI GYAKORLAT
Kulturális terrorizmus
Kulturális marxizmus és politikai korrektség
Morális igazság mint többségi gyakorlat
Globális etika

FÜLEP DÁNIEL: A TOLERANCIA DIKTATÚRÁJA MINT ÚJ VALLÁSHÁBORÚ
A tolerancia mibenléte
A tolerancia fogalmi megközelítése
A keresztény tolerancia
A tolerancia, mint alapvető keresztény magatartás
A tolerancia határai
A katolikus Egyház, mint a tolerancia alanya és tárgya
A kereszténység önazonossága
A Katolikus Egyház egyedülálló volta - DominusIesus
A vallási tolerancia, vallásszabadság
Extra Ecclesiam nulla salus
A tolerancia elfajzása - Jegyzet a tolerancia diktatúrájának tüneteiről
"Mi az igazság?" (Jn 18,38)
A kultúra a megismert igazság közösségi kifejeződése
Tolerancia a kultúrák között
Az igazság tagadása a kultúra tagadását is jelenti
A vallások különbözősége
Az igazság keresésének főbb zsákutcái
A tolerancia diktatúrájának bukása

---

Fülszöveg

"Az 1990-es évek közepétől kibontakozó globalizációs folyamat legerőteljesebb hatásai a nemzetközi pénzügyek, a kereskedelem és a tőkebefektetések területén jelentkeznek. Az utóbbi két évtized számos ellentmondást hozott felszínre, amelyek visszavezethetők a világgazdaság nemzetközi szabályok segítségével történő kormányzása illetve a nemzeti gazdaságpolitikák céljai közötti különbségekre. A globalizáció jelenlegi szakaszához kritikusan viszonyuló közgazdászok és politikusok irreálisnak tartják a GATT rezsimet felváltó Világkereskedelmi Szervezet keretében létrehozott szabályrendszert."

"A nyugati kultúra fő elemeinek tendenciózus lebontásáról beszélünk. Így megszabadulást a kereszténységtől, a tekintélytől, a családtól, a hierarchiától, az erkölcsiségtől, a hagyományoktól, a lojalitástól, a hazafiságtól, általában is a társadalmi konvencióktól. Hiszen amíg az egyes embernek szilárd hite van, vagy akár csak reménykedik abban, hogy Isten kegyelméből rendelkezik azokkal a szellemi képességekkel, amelyekkel meg tudja oldani a társadalmi létezés problémáit, addig nem kerül olyan reménytelen helyzetbe, hogy megoldásként a mindent elsöprő, a társadalmat alapjaiban felforgató forradalmat válassza."

"A tolerancia relativista ideológiája, amely a modern világban mindenek fölött álló vezérelvként jelenik meg, az ember, a kultúra és a vallás metafizikai lényegének a tagadásával lehetséges. A toleranciára hivatkozva tagadni az abszolút igazságra való igényt, nem vallások közötti békét hoz el, hanem magával a vallással, a vallásos emberrel, az ember legbelső lényegével szemben indít háborút. A relativizmus diktatúrája közvetlen szembefordulást jelent a katolikus keresztény hittel, és annak teljes (kulturális, társadalmi, tudományos, művészeti) örökségével."

---