Ismertető

San-Franciskó, mely már régibb egy félszázadnál, a vadonat új amerikai városok közt bátran nevezheti magát régi városnak. Őse egy kis spanyol falu volt. Yerba-Buena, a jó fű faluja. De ez is csak 1835-iki telepedés. A régiséget erőltetve kereső amerikai fantázia régibb őst keresett s az 1776-iki Szent Ferencz a missziót nyilvánította a város magjául. Így esett, hogy a mikor 1846-ban Kalifornia az Egyesült-Államokhoz csatlakozott, legnagyobb helyét San-Franciskónak keresztelték el. Az új város csakhamar fölszívta Yerba-Buenát. Az európai nagy forradalmak évében fedezték föl a kaliforniai aranybányákat s a világ minden részéből odasereglő kalandorok adták San-Francisko első lakosságát Bret Harte szines képekben örökítette meg ennek a lakosságnak az életét. Az arany felfedezésekor csak ötszáz ember halászgatott, hajózgatott és túrt földet a mostani metropolis helyén. Két év múlva már huszonötezer kalandor hemzsegett a korcsmáiban és játékházaiban. Ez a lakosság eszközölte ki az első városi szabadalom-levelet. De olyan jelesen választotta meg a város vezetőit, hogy a polgárok a hivatalos emberek tolvajságának és garázdálkodásának megfékezésére egy őrködő bizottságot - vigilance committee - választottak 1856-ban. Az új bizottság, támogatva a tisztességesebb elemektől, hatalmába vette a közigazgatást s gyökeres reformokkal megvetette a modern városi fejlődés alapját.

Forrás: Vasárnapi újság 1906. 17. sz.