---

Tartalom

Bevezetés

Irodalom

A hajdani NDK-ban elkövetett bűncselekmények elévülése

Igazságügyminiszterek és igazságügyi szenátorok konferenciája (1991. november 5-6.). Az NDK egykori rezsimje által elkövetett jogtalanságok bűnüldözése: az elévülés kérdése

AZ ELSŐ NÉMET ELÉVÜLÉSI TÖRVÉNY

Törvénykezdeményezések
  Dr. Hans de With képviselő és társai, valamint az SPD-frakció indítványa (1992. február 19.). A jogtalanságok elévüléséhez a hajdani Német Demokratikus Köztársaságban
  Bajorország, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Türingia szövetségi tartományok törvénykezdeményezése (1992. február 28.). A Német Szocialista Egységpárt jogtalanságainak elévüléséről szóló törvény tervezete
  Dr. Wolfgang Ullmann és a BÜNDNIS 90/DIE GRÜNEN csoport törvénytervezete (1992. március 24.). Az NDK-jogtalanságok büntetőjogi elévülési idejének számításáról szóló törvény tervezete

Tudományos állásfoglalások a Szövetségi Gyűlés Jogi Bizottsága 1992. november 11-i meghallgatásáról
  A nyilvános meghallgatásra feltett kérdések
  Michael Bothe: A hajdani NDK-ban elkövetett jogtalanságok elévülése szabályozásának alkotmányjogi kérdései
  Bodo Pieroth: Állásfoglalás az NDK-ban elkövetett jogtalanságok elévülésének kérdéséhez
  Herbert Tröndle: Állásfoglalás a Német Szövetségi Gyűlés Jogi Bizottsága előtt 1992. november 11-én az NSZEP által elkövetett jogtalanságok elévüléséről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos meghallgatás alkalmából
  Friedrich-Christian Schroeder: A Német Szocialista Egységpárt rezsimje alatt elkövetett jogtalanságok elévüléséhez

Az 1993. Évi március 26-i törvény
  Törvény a Német Szocialista Egységpárt rezsimje által elkövetett jogtalanságok elévülésének nyugvásáról

A MÁSODIK NÉMET ELÉVÜLÉSI TÖRVÉNY

Törvénykezdeményezések
  Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány törvénykezdeményezése (1992. március 3.). A büntetőjogi elévülési idők meghosszabbításáról szóló törvénytervezete
  Rolf Schwanitz képviselő és társai, valamint az SPD-frakció törvénytervezete (1992. február 12.). A büntető törvénykönyvet módosító ... törvény tervezete
  Szászország Szabadállam indítványa (1993. május 6.). Törvénytervezet a büntetőjogi elévülési idők meghosszabbításáról
  A Szövetségi Tanács Jogi és Belügyi Bizottságai ajánlása (1993. július 2.). Törvénytervezet a büntetőjogi elévülési idők meghosszabbításáról
  Dr. Wolfgang Ullmann képviselő és társai, valamint a Bündnis 90/Die Grünen csoport törvénytervezete (1993. szeptember 7.). Az NDK által elkövetett jogtalanságok büntetőjogi elévülésének meghosszabbításáról szóló törvény tervezete
  A CDU/CSU, SPD és F.D.P. frakciók törvénytervezete (1993. szeptember 7.). Törvénytervezet a büntetőjogi elévülési idők egységesítéséről

Az 1993. szeptember 27-1 törvény
  A büntetőjogi elévülési idők meghosszabbításáról szóló 1993. szeptember 27-i törvény

A KOMMUNISTA REZSIM JOGELLENESSÉGÉRŐL SZÓLÓ CSEH TÖRVÉNY

Az 1993. július 9-1 törvény
  Törvény a kommunista rezsim jogellenességéről és a vele szembeni ellenállásról

1993. december 21-1 alkotmánybírósági határozat
  A Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának határozata

Névmutató
Jogforrásmutató
Tárgymutató

---

Bevezetés

Az egész közép- és kelet-európai térségben, ahol az elmúlt években a rendszerváltoztatás folyamata megindult, az újrakezdés természetszerűleg igényelte - kimondva-kimondatlanul - a múlt lezárásának szükségességét. Mint minden más, ez a lezárás is számos elképzelhető módon történhet, s logikailag valóban a bárminemű cselekvéstói irtózás ethoszának felülkerekedésétől a józan középút lehetőségein át a radikális számonkérésig, akár a tetemrehívás elszabadulásáig terjedhet. A választás ilyen nagyfokú - látszólagos - szabadsága mintha egyenesen azt sugallná, hogy egyetlen út van csupán, mely valóban járható és termékeny, ami mögött valóságos társadalmi feladat áll - s ez az, hogy tekintetünket a jövő, és csakis a jövő felé fordítsuk. Hiszen a múltba merülve óhatatlanul ösztönvilágunk foglyai maradunk. A múltba kizárólag sértettségünk vagy kívülről korbácsolt igény temethet bennünket, ám mindkettő anélkül rombol, hogy egyidejűleg építene vagy bármiféle más haszonnal kecsegtetne.

Azokból a tapasztalatokból kiindulva viszont, amiket a térség változó gyakorlatából mostanában levonhattunk, talán mégsem egészen közömbös, hogy voltaképpen milyen utat választunk. Hiszen a múltra adott válaszunk a jövő útját is jelzi. Ezért távolról sem független egy ország történetétől, hagyományaitól, szokásaitól (és persze a rendelkezésre álló mozgástértől s feltételektől), hogy milyen mélységben éli át e dilemmákat, mennyire azonosul velük és végül milyen választ talál rájuk. Elképzelhető, hogy vállalja a higgadt, kiegyensúlyozott szembenézést bármiféle problémával. De vélheti úgy is, hogy jobban teszi, ha ilyen és hasonló gondjait szőnyeg alá söpri: Érezhet arra is csábítást, hogy a gyeplő kiengedésével vagy az indulatok felkorbácsolódására hagyatkozva próbáljon kibújni az állásfoglalás alól. Ám abból, ahogyan múlt és jövő szorításában az egyikre válaszol, a másikra adandó válasza is következik. Le style, c'est l'homme même. De stílus maga a rendszer is. S e gond még hangsúlyosabb akkor, ha tudatosítjuk, hogy múlt és jövő kapcsán a jogban korántsem pusztán logikai kapcsolatról vagy társadalmi kapcsolódásról van szó. Hanem arról is: hiteltelenül fognak kongani majd jogállami eszményeink, ha egyszersmind múltunkkal szembesülni nem segítenek bennünket. S kezdeti lelkesedésünk is óhatatlanul le fog lohadni, jogállami eszményünk pedig elveszti majd erkölcsi tartását és vonzerejét, végül pedig demokratikus pátoszt s távlatot vesztett száraz formává válik, ha kiderül, hogy nincs érdemi üzenete a múlt meghaladásához.

...

A múlttal szembenézés kapcsán az egyik legkeményebb dilemma a térségben az igazságtétel problémája volt. Ennek lényegi pontja jogtechnikai nyelven - az elévülés. Az elévülést illetően Magyarországon ma gyakorlatilag egyetlen felfogás érvényesül. Az, amelyik mellett alkotmányos rendünkben a népszuverenitást megtestesítő országgyűlés ellenőrzésére engedett szűk testület letette voksát. Mindezt hatósági döntéssel, elvileg visszavonhatatlan erővel. Bárki persze szabadon vitathatja, hogy a szóban forgó vélekedés illeszkedik-e európai jogállami hagyományainkhoz, parancsolóan következik vagy egyáltalán levezethető-e hatályos alkotmányunk szövegéből, elméletileg alapos-e és áll-e bármi mögötte a hivatal pecsétjén túl - mindez azonban jottányit sem változtat mai véglegességén.

...

A jelen kötetben a német törvényhozásban született két elévülési törvény úgyszólván teljes előkészítő anyagát s a cseh törvényt és alkotmánybírósági megvitatását adjuk közre. Ez talán valamelyest hozzájárul a fentiekben jelzett hiány mérsékléséhez, a hazai dokumentációs megalapozáshoz s a megítélés összehasonlító háttere kialakításához. Segítheti talán az elméleti megítélés formálását is, hiszen a kötetben olvasható érvek a hazai politikai közegtől függetlenül, ráadásul méltó vitában, kiegyensúlyozott feltételek közt hangzottak el. A bonni Bundestag és Bundesrat törvényelőkészítő munkája során kidolgozott politikai és jogtudományi állásfoglalásokat sem a jogállamiságára kényes német jogérzék, sem közel fél évszázad német alkotmánybíráskodási tapasztalata - amiből eddig legjobbjaink hiteles kútfőként merítettek - nem találta könnyűnek akkor vagy azóta. A prágai parlament s a brünni alkotmánybíróság vélekedését pedig éppen a polgári fejlődést ígérő cseh politikai háttér ismeretében véljük tanulmányozásra különösen érdemesnek.

---