Előszó

A szegény Richard Franklin Benjámin legismertebb munkája, a melyről a szerző maga a következőképen emlékezik meg saját életrajzában:

"1782-ben adtam ki először kalendáriumomat Saunders Richárd neve alatt. Folytattam azt huszonöt éven át s munkám a közforgalomban mint a szegény Richard kalendáriuma volt ismeretes. Igyekeztem azt mulatságossá és hasznossá tenni, a miért is jó kelete volt, úgy hogy sokat kerestem rajta. Évenkint közel 10.000 példányt adtam el belőle. Látván, hogy kalendáriumomat széltében olvassák, s hogy az a tartomány minden részében elterjed, igen alkalmas eszköznek tekintettem arra, hogy az ismereteket terjesszem a lakosság azon részében, a mely ritkán vásárol egyéb könyvet. E végből mindazt az üres teret, a mely a kalendárium nevezetes napjai között mutatkozott, közmondásokkal töltöttem ki. S ezeket azokból válogattam össze, melyek alkalmasak voltak a munka és takarékosság szeretetét felkelteni, a melyek tehát megmutatják a gazdagodás útját és következésképen megerősítik a jó erkölcsöket.

Szem előtt tartottam azt, hogy annak a ki szükségben van, mindig nehezebb a becsület útján megmaradni, hogy egy ilyen közmondást használjak: az üres zsák nem igen tud egyenesen megállani. Összeszedtem ezeket a közmondásokat, melyek minden idők és népek bölcseségét foglalják magukban s ezekből egy összefüggő beszédet alkottam, melyet az 1757-iki kalendárium élére helyeztem, mint egy bölcs öreg beszédét az emberekhez, kik egy árverésen részt vesznek. Mindezen eddig szétszórt tanításoknak egy egységes beszédbe való összefoglalása annál hatásosabbá tette azokat.

Ezt a dolgozatomat általánosan helyesléssel fogadták, az amerikai szárazföld minden ujságjában újból közölték s Angliában egy nagy ívre nyomatták, hogy a házak falaira kiragaszthassák. Francziaországban két fordítása jelent meg s a papság és nemesség sok példányt vásárolt belőle, hogy azt szegény híveik és jobbágyaik között szétosszák. S minthogy ebben a dolgozatban azt tanácsoltam polgártársaimnak, hogy tartózkodjanak fölösleges külföldi czikkek vásárlásától, igen sok ember azt hitte, hogy annak része volt a pénznek azon bőségében, mely Pennsylvániában pár évvel dolgozatom megjelenése után mutatkozott."