---

Tartalom

Előszó
Köszönetnyilvánítás
Ajánlás
Ajánlás a magyar kiadáshoz
Bevezető
Egy pár szó a kezdőkhöz
Miért szeretnénk méheket tartani?
A méhészkedés rövid története Angliában és az USA-ban
Kártevők és fertőzések
A "természetes méhész" - egy új szemlélet
Úton egy jobb kaptár felé
A felsőléces fekvőkaptár megépítése
A kaptár előkészítése
A felsőléces kaptár működtetése
Rutin vizsgálatok
Atkák és egyéb fertőzések ellenőrzése
Lépek kezelése
Méz szüret
Felkészülés a télre
A második év
A rajzás
Rajzás-megelőző módszerek
A családok egyesítése
Rajbefogás
Kiegészítések és fejlesztések
Egyéb könyvek
Utószó
Függelék
Képek

---

Ajánlás

A természetes méhtartásról ez az első magyar nyelven megjelent könyv. Hazánkban a kasos méhészkedés a múlt század 60-as éveiben eltűnt és vele együtt ez a fajta szemlélet is. Magyarországon már az 1800-as évek végén is a piaci árutermelő méhészet volt a legtöbb magyar méhész célja. Ehhez a legalkalmasabb termelőeszközt Boczonádi Szabó Imre és fia fejlesztette ki és terjesztette el. A jó termelő eszköz és a gazdag méhlegelő miatt a XX. században belépett Magyarország a legnagyobb mézexportáló országok közé.

Hosszú ideig nem volt igény a természetes méhtartásra. Csak 2008- ban indult újra a rakodókasos méhészkedés (Geddekas, angolul vertical top bar hive) megújításával a méhészeti közélet hevesen tiltakozása mellett. Az első években, amit csak elképzelni lehet, minden rosszat feltételeztek és elmondtak a rakodókasos méhészkedés ellen. Hál' Istennek az internet világában az információk terjedését nem lehet blokkolni és ott nemcsak az ellenzők, hanem a szimpatizálók is megszólalhattak, sőt kialakult a biogazdálkodóknak egy olyan köre, akik számára a legszimpatikusabb méhtartási módnak tűnik.

Mára a magyar méhészek közvéleménye is változott és a rakodókast (Geddekas) mint egy különlegességet fogadják, sőt óvatosan, távolról szemlélik, hátha jó lesz valamire, hátha hasznát tudják venni az árutermelő méhészetben is, hiszen a rakodó jellege miatt valóban alkalmas is erre. Egyre több magyar méhész már a klasszikus keretes kaptárai mellett néhány rakodókasos méhcsaládot is elindít. Ugyanakkor a természetes méhtartás hívei is megjelentek és több mint 10 méhészt ismerek, aki csak rakodókasban tartja méheit.

Miért ajánlom mégis Magyarországon a rakodókas (Geddekas) mellett a természetes méhtartás híveinek a felsőléces kaptárt is? Tessék felnyitni és rátekinteni. Ez alig különbözik a magyarok legkedveltebb kaptártípusától, a 24 keretes nagyboconádi fekvőkaptártól, tehát a méhek gondozásában a méhcsaláddal kapcsolatos szemléletben hamar megtalálja mindenki a neki kedveset. Szerintem nagy sikert fog aratni a mi országunkban is a felső léces kaptár. Phil Chandlernek és barátainak szemlélete pedig mindannyiunk számára elgondolkodtató, irányt mutat. Ahogy Ő is szeretné, úgy én is, hogy a papírra vetett gondolatokra, ne mint dogmákra tekintsünk, hanem úgy, hogy megnyit számunkra egy új szemléletet az ipari társadalom kora utáni, posztindusztriális gazdálkodás szemléletét.

Gödöllő, 2014 november
Csuja László Geddekas
biológus méhész

---