Hanusz István
A nagy magyar Alföld földrajzi jellemképekben
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Tájrajzi alapformák
Talajfejlődés-történet
Egyik legkitünőbb talajnem
Vizviszonyok
Az Alpok jégárainak hatása
Alföldünk belvizei
A nagy magyar Alföld éghajlata
Ősrét az Alföldön
A pusztai növényzet létküzdése
A sósflóra és talaja
Az Alföld fája
Az árvalányhaj
Települések az Alföldön
Községek születése
Kocsér
Az Alföld városai
Szeged
Kecskemét
Előszó
"Isten homloká"-nak nevezi Petőfi a rónát és az Alföldért rajongó eme sajátos kifejezésében is a magyar fajnak tipusos képviselője, - nem született magyar szivben állandó vonzódás a hegyek iránt. A mennyire e faj multját a hagyomány és történet fonalán kisérni lehet, mindig a rónák lakosa volt: a Volga laposain Lebediában, Etelközön, a magyar Alföldön, hol ősi nomád hajlamai előtt korláttalan tér nyilt, mondja a Délvidéki Kárpát-egyesület Kalauza. Hegyek közé a magyart önvédelem szoritotta időnkint, de a mint az megszűnt, jégárszerű elemi erővel kezdte meg áramlását a sik felé vissza, - a palócz a nagyobbik Alföldre, a székely az oláhországi laposokra. Chateaubriand is azt vallja, hogy ki nem elégiti szemünket, szivünket a táj, hol térben és szabad kilátásban korlátozva vagyunk.
A nagyobbik magyar Alföld látszólag egyhangú és mégis csodálatos világa méltán ejt bámulatba és fakaszt a legkülönbözőbb szinezetű nyilatkozatokra; de nem minden lélek ismeri föl benne rögtön a lebilincselőt; Petőfi, Jókai, Tompa szeme kell hozzá, meg Csáky Albinné grófnő emelkedett szivvilága; holott minden idealizmustól eltekintve, a nagyobbik Alföld tojáskerek sikja a jövő Magyarország, melynek őserejű talaján a verejtékében megáldott, kulturájában előre haladott, honszeretetében tántorithatatlan magyar népet illeti meg hazánk sorsa intézésében az első és legnyomatékosabb szavazat.
Nem áltatom magam, hogy egyedül volnék Alföldünk szépségeinek ismeretébe a legbensőbben beavatott, de mint a hazai földismeret tudományának egyik igénytelen napszámosa, érzem és minden magyar szivbe át szeretném ültetni, hogy enföldünk bájait külországok ragyogványaival szemben kicsinylenünk ok nincs. Ha halvány rajzaim a szép magyar Alföld kedves vonásait mind egy szálig hiven visszatükrözni nem birják is, elég meggyőzők arra, hogy boldogabb hon keresése végett sehová sem kell vágyakoznunk e földtekén, mert gyermekei vagyunk annak az édes és szép hazának, a hol legjobb lakni, és a melynek nagyobbik magyar Alföldünk olyan test-tagja, melynek a többitől eltérő életnyilvánulásai vannak.
Kecskeméten, 1894. november hóban.
A szerző