Karácsony Benő
A megnyugvás ösvényein
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
I. Megérkezünk a világűrből. Emlékezés egy kutyaboltra és más megható dolgokra. A maszlag diadalmas virága.
II. A hegyi papnak mogyoróhéjban elmondom kimagaslóbb eseményeimet. Találkozás Küszvágó Csérrel s nagy kudarc a fűrésztelepen.
III. Szép füstök, tartalmas levelek. Beszélgetés az iramszarvasokról és a mentholos cukorról.
IV. Rövid délutáni fröccsök. Találkozásom a póstamesterrel. Azután további bajok a báróval.
V. Hogyan lesz a papból fazekas. Betérünk egy régi cukrászdába.
VI. Levágom egy (ál)-szentnek az orrát. Nagy bonyodalmak származnak belőle. Egy csipkés favilla a fürdőtelepen.
VII. Mit lehet egy gramm ötletből csinálni. Könnyed párbeszéd az egyiptomi hölggyel.
VIII. A Nagy Adófőnöknek porba nyomják az orrát. A tanítónő magasztossági fátylai. Gyászos babszemek.
IX. Ilona!
X. Parázslik a pék cigarettája. Mit véstem a velőscsontra. Tarka volt az október.
XI. Eső.
XII. Vita a spirális ködökről.
XIII. Az erdőőr kitömött mókusát nézegetem. Rövid értekezés a Nofretete csókjáról.
XIV. Ülünk az ágy szélén. Közlöm Nofretetével, hogy a lelkének olyan szaga van, mint a cédrusfának.
XV. Hosszú éjszakák. Aztán megjönnek a vadgalambok.
XVI. Veronnal sincs rendben a dolog.
XVII. A hegyi pap felnyikorog a pulpitusra. Neszel a fű.
XVIII. Készülődések és várakozások.
XIX. "S a zászló leng feketén"
XX. Vörös folt a mandrill majmon. Útrakelek.
XXI. Egy olajfa alatt levelet írok a Nagy Adófőnöknek.
Ismertető
A regény ott folytatódik, ahol a történet Napos oldal című előzménye abbamaradt. Felméri Kázmér kisfiával együtt visszatér falujába, hogy eddigi kudarcokkal sűrűn tűzdelt, küzdelmes élete után megnyugvást találjon. Hallatlan energiával fog hozzá apja összeomlott vízimalmának újjáépítéséhez és kisfia egyéniségének kifejlesztéséhez. A rengeteg kiadásra a pénzt szobrászkodással keresi meg. Közben egyre inkább összeütközésbe kerül a korlátolt jegyzővel, aki saját malma jövedelmét félti, a pökhendi, gőgbe merevedett báróval, megbarátkozik viszont a körorvossal, akit az író tisztánlátó, de cselekedni képtelen ezért az ivásba menekülő értelmiségi típusaként ábrázol. Mellette felsorakoznak a harmincas évek második fele erdélyi falujának jellegzetes típusai. A szobrász megnyugvási kísérlete csak nem akar sikerülni. Ilona, elvált felesége végül is magával viszi a városba kisfiát, aki pedig legerősebb támasza volt az új élet kiépítésében. Ugyanakkor szerelmi bonyodalomba keveredik a báró feleségével. A szerelemből tragédia lesz. A szobrászt súlyos betegség szögezi ágyhoz, s bár a malom végül is megindul, tudja, hogy sem szerelme, sem fia nem fog visszatérni hozzá.
A regényt ugyanazok az erények - remek emberábrázolás, irónia, öngúny, humor, fordulatosság - jellemzik, mint az előzményét, s teszik az olvasó számára emlékezetessé.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu