---

Tartalom

Előszó

1. SEJTELMES JÁTÉKOK
A pincebogár
Az öreg Ferenc
Sejtelmes játékok
A teve
Szentéletű Apifion
Tündér

2. AZ ERDŐK SZELLEME
Az Erdők Szelleme
Életem értelme
A kisördög
A gnóm és az öregasszony
Elvesztegetett élet, vagy álom
Töredék: az élet törmelékei
Élet-, pályamódosítók
A test
A szoba
Két családi kép

3. MINDNYÁJAN BOLDOGOK VAGYUNK
A tündér
Egy kis háború, és a vége
Tájkép reggel
A rím

4. AZ ERŐFŰVIRÁG-DOMB
Az Erőfűvirág-domb

Előszó helyett
Önvallomás, e témában

---

Előszó

Az 1994-es selejtként összehozott helyesírással tönkretett kötet "jobb" megismétlése ez a MEK-nél megjelenhetett e-Könyv. Eladni lehetetlen lett volna akkor a hibás kiadványt. Nem is került a boltokba. És persze én sem kaptam pénzbeli tiszteletdíjat.

Reményem szerint hibátlan lesz e mostani kiadás, bár, mivel ember vagyok, esetleg nem minden szöveg lesz tökéletes mégse.

Lehet, hogy megkésett lesz a könyv e kiadása, hiszen több mint 20 év telt el azóta. És ha még hozzáveszem, hogy a kötet korábbi 20 év írásainak válogatásából készült, az már bizony 40 év. Majd emberöltő. Másfajta világ volt akkor, másfajta emberekkel, gondolkodással, másként kifejezett érzelmekkel. A ma embere másként él, gondolkodik, más dolgokhoz van kedve, más dolgokhoz vonzódik, vagy vonzódhat. Lehet, hogy az ő érdeklődési körébe nem fér bele e kötet. Még aktív tanár voltam, mikor már arról lehetett több helyről is hallani, hogy a gyerekek nem szeretik, nem értik a Toldit, nehéz a nyelvezete. Későbbre kellene tenni a mű megismertetését, értelmezését.

Számomra érthetetlen volt e vélemény ismételgetése, a gyerekek megvédése a magyar irodalom - szerintem - legnagyobb alakjától, a legszebben, legkifejezőbben beszélő költőtől. Archaizáló és modern hangvételű versei, moralizáló, az embert tisztelő igaz embersége példaként élhetett volna gyermek, szülő, tanár előtt. Vajon a számomra ma is példaként álló többi író-költő - nem felsorolva mindenkit - műveit, ma, ki olvassa? Akikre gondolok, például: Szép Ernő, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Baranyi Ferenc, G. Ferenczy Hanna, Áprily Lajos. A szép magyar beszéd művelői. És akkor még nem is azt kérdezem, hogy ki érti őket: hozzájuk véve: Radnóti Miklóst, József Attilát, Mikszáth Kálmánt, Móricz Zsigmondot. Megint csak kiragadtam e néhány nevet a példaképek közül. És, ha őket sem olvassák sokan, én hogyan merek idetolakodni a meséimmel, és a novelláimmal, egyszerűen: a jelen kötetemmel. Mégis, úgy gondolom, hogy megismerhessenek az emberek, és dönthessenek a felől, hogy kellenek-e nekik írásaim, és az a világ, melyről e kötetben vallok, csak azután lesz lehetséges, ha én is szót kaphatok a nagybetűs Irodalom világában.

Azt is tudom, hogy újabb és újabb nemzedékek jelentkeznek írásaikkal folyamatosan. Nemigen ismerem őket, és már nem is lesz lehetőségem megismerni őket. A mai világ, és az eljövendő idők nekik kedveznek, ők lesznek az újabb túlélők.

Ahogy a számítógépen gépeltem e kötet írásait, és újraolvastam őket, úgy gondolom, hogy ma is életképesek, érthetőek, olvashatóak, mind. Nem túlhaladottak a gondolatok, a kötet üzenete. Mint kötet, megkésett ugyan, de az üzenete nem elkésett.

Merem ajánlani az írásokat tiszta szívvel és bátran minden kedves érdeklődő olvasónak.

A szerző 2015.

---