---

Tartalom

Köszönetnyilvánítás

Gárdos Bálint: Ízlés és tekintély - Pope Shakespeare-kiadása
Alexander Pope: Szerkesztői előszó Shakespeare összes műveihez (1725)
Gárdos Bálint: "A kérdést vitára bocsátva" - Samuel Johnson Shakespeare-értelmezése
Samuel Johnson: Előszó Shakespeare műveihez (1765)
Ruttkay Veronika: A skót felvilágosodás irodalomkritikusa - William Richardson
William Richardson: Esszé Sir John Falstaff drámai jelleméről (1780)
Gárdos Bálint: Thomas Warton, az Erzsébet-kor és az angol irodalomtörténet-írás kezdetei
Thomas Warton: Az angol költészet története - Részlet a harmadik kötetből (1781)
Gárdos Bálint: Dráma mint költészet és színház - Charles Lamb Shakespeare-esszéjéhez
Charles Lamb: Shakespeare tragédiáiról, színpadi megjelenítésre való alkalmasságuk szempontjából (1812)
Gárdos Bálint: A leglegebb - Hazlitt Lear-esszéjéhez
William Hazlitt: Lear (1817)
Gárdos Bálint: Politikai esztétika - Hazlitt Coriolanus-értelmezéséhez
William Hazlitt: Coriolanus (1817)
Gárdos Bálint: Alulnézetből - Hazlitt A velencei kalmárról
William Hazlitt: A velencei kalmár (1817)
Gárdos Bálint: A reneszánsz mint ősrobbanás - Hazlitt az Erzsébet-korról
William Hazlitt: Előszó az Erzsébet korszak irodalmáról szóló előadásokhoz
Ruttkay Veronika: Samuel Taylor Coleridge Shakespeare költészetéről
Samuel Taylor Coleridge: Biographia Literaria - 15. fejezet. A költői erő konkrét jeleinek megvilágítása Shakespeare Venus és Adonis és Lucretia meggyalázása című költeményeinek elemzésén keresztül

---

Fülszöveg

A Shakespeare-kritika kezdetei a modern irodalomkritika kezdeteit jelentik. Számtalan máig meghatározó kérdéscsoport ezen a "gyakorlótelepen" mutatkozott be először. Milyen normák alapján ítéljen a kritikus? Milyen tekintélyre tarthat számot az ítélete? Mennyiben tulajdonítsunk magyarázó értéket a történeti szempontoknak? Összeegyeztethetőek-e az ízlés és a történetiség szempontjai? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a művek esztétikai és politikai aspektusai? Hogyan befolyásolja a szövegkritika az értelmezést? Számít-e, hogy milyen kiadásban olvasunk egy művet? Elválasztható-e egymástól, megvan-e egymás nélkül kultusz és kritika? Hogyan viszonyul egymáshoz egy dráma színpadi és könyvbe kötött élete? Költészetként olvassuk Shakespeare műveit vagy előadások folyton változó nyersanyagaként? A jellemeket helyezzük-e a vizsgálat középpontjába vagy a cselekmény felépítését?

Hasonló kérdések egész sorának átgondolását segítik az itt összegyűjtött kritikai szövegek a brit értelmezési hagyomány 1710-es évektől 1810-es évekig terjedő szakaszából. Alexander Pope, Samuel Johnson, William Richardson, Thomas Warton, Samuel Taylor Coleridge, Charles Lamb és William Hazlitt legfontosabb idevágó szövegei korábban legfeljebb kivonatosan voltak elérhetőek magyarul. Jelen kötet a teljes szövegeket kínálja az olvasónak - az értelmezést segítő jegyzetekkel és részletes kísérőtanulmányokkal.

---