Közös horizont
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
М. С. Дністрянський: Проблема реформування адміністративно-територіального устрою України: реальні потреби та політична кон'юнктура
Gurka Dezső: Die Wirkung der Göttinger Universität im 18-19. Jahrhundert und die Traditionen der ungarischen Göttingen-Forschung
Kovács Krisztina: Neue Aufgaben der Volkschullehrer in den Bestrebungen des Schulgesundheitswesens in der Zeit des Dualismus (1868-1914)
Imre Lipcsei: Comparative examination of students in the Evangelical Secondary Grammar Schools of Békés County after the Trianon peace treaty
Orosz Ildikó: A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzete (az iskolaigazgatókkal készített mélyinterjúk tükrében)
Lestyán Erzsébet: Motivation and differentiated ability development
Anita Márku: Die Sprachwahlstrategien der Ungarn in Transkarpathien in zweisprachiger sprachlicher Art
Katona Krisztina: The first literary experiences - the beginnings of the education to become a reader
Lechner Ilona: Az írástanulási folyamatról pszicholingvisztikai megközelítésből
Kós Nóra: Analysis of the anxiety and self-concept of upper school students, the presentation of its results
Virágné Horváth Erzsébet: A biblioterápia szerepe
Sipos Lászlóné: Gyermekversek megközelítése a mentális lexikon asszociatív kapcsolatai alapján
Szabóné Balogh Ágota: The development of algorithmic thinking with information technology tools
Bencze Sándorné: A testkultúra szerepe a gyermekek egészséges fejlődésében
ifj. Soós István: The concentration in agriculture of the Southern Great Plain and Hungary
Előszó
Nem véletlen, hogy Közös horizont címmel jelenik meg a Szent István Egyetem Pedagógiai Kara (Szarvas) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Beregszász) kutatóinak munkáiból összeállított kötet. Az a tény, hogy előbbi Magyarországon, utóbbi pedig Ukrajnában működő intézmény, csak látszólag mutat lényegi distanciákat: e különbözőségek csupán felszíni eltéréseket takarnak. A két érdeklődési irányultság és intézményi kutatás egészen közel áll egymáshoz, ezek valóban létező együttműködésre, együttes gondolkodásra utalnak. Amennyiben megismerkedünk e két intézmény történetével, helyzetével, szerepével, valamint azzal a közeggel, melyben külön-külön működnek, a hasonlóságok még nyilvánvalóbbak lesznek. Különösképp, ha szemügyre vesszük: mindkét létesítmény már a születésekor egy-egy kisebbség fejlődését, továbblépési lehetőségeinek bővülését kívánta szolgálni. A kötet szembeötlően mutatja, hogy mindkét hely kutatóit, pedagógusait hasonló problémák foglalkoztatják.
E tanulmánygyűjtemény történelmi tárgyú munkái közül az egyik például a göttingeni egyetemnek a magyar kultúrára, valamint a tudomány fejlődésére gyakorolt hatását vizsgálja a 18. század végi és a 19. század eleji időszakban. Egy másik értekezés a kisebbségek helyzetét taglalja Békés vármegyében a két világháború közötti időszakban. Ez utóbbi tanulmány szerzője az izraelita és az evangélikus diákok tanulmányi eredményeit hasonlítja össze. Leírásából megtudható, hogy mindkét felekezet jelentős kisebbségben élt a trianoni Magyarországon, többé-kevésbé azonos demográfiai súllyal bírtak az össznépességen belül, társadalmi helyzetük hasonló volt. A tanulmány szerint a marginális társadalmi helyzet kompenzálására a kisebbségek gyermekeik iskoláztatásával próbáltak válaszolni. Az iskoláztatás révén igyekeztek lehetőséget biztosítani gyermekeiknek a magasabb társadalmi közegbe való bekerüléshez, növelve ezzel az érvényesülés lehetőségét. És e gondolatmenet szinte következetes folytatásaként értelmezhető az az elemzés, mely a kárpátaljai főiskola kutatásaira épülve vizsgálja a magyar nyelvű oktatás 21. századi helyzetét e régióban. Ennek szerzője tanulmányában rávilágít arra, hogy a kárpátaljai magyarok hogyan szorulnak ki a felsőoktatási intézményekből az utóbbi években hozott kisebbségellenes ukrán oktatáspolitikai intézkedéseknek köszönhetően, ami pedig társadalmi marginalizációjukhoz vezethet. A folyamat végeredménye, amit az ukrajnai kisebbségi deficit okoz, a nyelvcsere lehet.
A kárpátaljai magyarok nyelvhasználatával, nyelvválasztási stratégiáinak kialakulásával foglalkozik egy másik tanulmány. Ez bizonyára felkelti majd a szarvasi kollégák figyelmét, hiszen az ott élő szlovák anyanyelvű, nemzetiségű lakosság nyelvválasztási stratégiáira is választ adhat. A kisebbségek kérdését érintő adminisztratív közigazgatási reformok ukrajnai ügyét veti fel egy másik tanulmány, mely az euro-atlanti irányultság problémáira is rávilágít.
A kötet nagyobbik részét napjaink aktuális nevelési, oktatási, módszertani kérdései alkotják. Századunk elején időszerű gondként vetődik fel az olvasóvá nevelés problematikája. Az internet világában nagy kihívás minden pedagógus számára, hogyan lehet az olvasásnak felvennie a versenyt a gyors, látványos, a technika által közvetített információátadással. Erre a problémára keres választ az egyik szarvasi pedagógus, és hasonló, de más megközelítésben próbál választ találni korunk pedagógiai kihívására egyik kárpátaljai kollégája. Tanulmányában a kárpátaljai főiskola tanára pszicholingvisztikai megközelítéssel értekezik az írástanulási folyamatról. Ugyancsak ezen kérdéskör kifejtéséhez kapcsolódik az a tanulmány, mely a biblioterápia szerepét taglalja, valamint egy másik, mely a gyermekverseket veszi górcső alá a mentális lexikon asszociatív kapcsolatai alapján.
A 21. századi kihívásokra adható válaszok megtalálása, az információ feldolgozása, valamint a problémamegoldás gyerekek általi elsajátítása nagy feladatként áll a pedagógusok előtt. A tanulmány, mely erre a kérdésre keresi a választ, rámutat, hogy a gyerekek már nagyon fiatalon találkoznak olyan feladatokkal, melyek megoldásához egymásra épülő tevékenységeket kell végrehajtaniuk, tehát algoritmust kell alkotniuk. A szerző olyan eszközöket keres e területek fejlesztéséhez, melyek kellően motiválhatják, érdekelhetik a gyerekeket. Foglalkoztatja az a kérdés - mellyel állandóan szembesül egy gyakorló pedagógus -, hogy mennyire és mily módon alkalmasak a digitális eszközök a problémamegoldás, az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére. A dolgozat értékét növeli, hogy mérési eredményekkel és példákkal is illusztrálja hipotézisét.
Egyetemes kérdés napjainkban a világ minden részén, de leginkább azokon a vidékeken, ahol egyre inkább terjed az informatika s az internet, hogy a testmozgás egyre inkább kiszorul a gyermekek életéből, így a felnövekvő nemzedék fizikai állapota romlik, fejlődése lassul. Ezt a szintén közös problémát érinti az a tanulmány, mely a testkultúra szerepét vizsgálja a gyermekek egészséges fejlődésében.
A tanulmánykötet - amit ezúton ajánlok mindenki szíves figyelmébe - meggyőzi olvasóit arról, hogy a felvetődött kérdések, problémák, melyekre e két, egymástól távol működő intézmény kutatói keresik a választ, nagyon is közel állnak egymáshoz. Érthető ez, mivel a Kárpát-medencében élők a társadalmi folyamatokat behatároló horizontjukat - közösnek tekintik.
Orosz Ildikó