---

Tartalom

Bevezetés

I. Térségi összefüggések a nonprofit szférában

II. Együttműködések a civil szférában
2.1. A civil együttműködések szervezeti hatásai
2.2. A civil együttműködés hatása a térségi fejlődésre
2.2.1. Társadalmi tőke
2.2.2. Jellemző együttműködési formák a civil szférában

III. A civil szervezetek térségi együttműködései Magyarországon napjainkban
3.1. A civil szektor együttműködéseinek fejlődése a rendszerváltozás után
3.2. Civil szféra mai helyzete az együttműködések szempontjából
3.2.1. Kapcsolat nélküli szervezetek
3.2.2. Kapcsolatépítők
3.2.2.1. Szakmai és települési együttműködések kettőssége
3.2.3.2. Pályázatok szerepe az együttműködésekben
3.2.3.3. Az önkormányzatok szerepe a civilek együttműködésében
3.2.3.4. Gazdasági szervezetekkel való együttműködés hiánya

IV. A civilek országos méretű együttműködéseinek meghatározó jelenségei és szereplői
4.1. Szolgáltató központok a civil szféra részére
4.1.1. Nagyvárosok felől szerveződő szolgáltatók
4.1.2. Kistelepülések felől szerveződő szolgáltatók (teleházak)
4.1.3. A szolgáltató központok szerepe
4.2. Nagy ernyőszervezetek, nonprofit szövetségek
4.2.1. Alapítványi ernyők
4.2.2. Szövetségi ernyők
4.2.3. Ernyőszervezetek érdekképviseleti tevékenysége
4.3. A környezet- és természetvédelem területén működő civil szervezetek együttműködése
4.3.1 Az együttműködési rendszer bemutatása
4.3.2. Az együttműködési rendszer bemutatása
4.4. Civil érdekképviselet
4.4.1. Országos Civil Érdekképviselet (OCÉ)
4.5. Nemzeti Civil Alapprogram (NCA)
4.5.1. Az NCA program első fordulójának tapasztalatai

Összefoglalás

Irodalomjegyzék

---

Bevezetés

Ez a könyv egy három kötetből álló sorozat első tagja. A sorozat a civil szervezetek térségi együttműködését tekinti át. Az első rész az elméleti alapokból kiindulva a civil szervezetek együttműködéseinek összetett rendszerét mutatja be, széleskörű társadalmi összefüggésrendszerbe helyezve, a térségi hatásokra és komplex fejlesztési kérdésekre koncentrálva. Szemben a másik kettővel, melyek a civil szervezetek területfejlesztésbe való bekapcsolódását elemzik, a folyamat résztvevői szemszögéből.

Elsősorban a civil szervezetekben tevékenykedőknek, velük napi kapcsolatban álló döntéshozóknak, területfejlesztési szakembereknek íródott, azzal a céllal, hogy egy széleskörű áttekintést adjon a témakör tágabb összefüggéseiről.

Az első nagy fejezet a nonprofit szférát jellemző fontosabb területi, térségi összefüggéseket és annak következményeit mutatja be, végig kísérve a civil szféra rendszerváltozástól kezdődő megújulását. A második rész a civil szférában megvalósuló együttműködések természetével, fejlődésre gyakorolt hatásaival foglalkozik. A harmadik és negyedik rész megkísérel átfogó képet adni arról, hogy hogyan áll ma Magyarországon a civil együttműködés helyzete. Míg előbbi egy országos áttekintés, addig utóbbi a térségi civil együttműködések szempontjából fontos országos hatású kérdéseket, és konkrét megoldásokat elemez.

A kötet információs bázisait legfőképpen a már meglévő írásos dokumentumok, statisztikai adatok képezik. A témakörben kevés a tudományosan feldolgozott és publikált anyag, sok esetben kéziratokra, vitaanyagokra, előadás összefoglalókra kellett támaszkodni, viszonylag nagy arányban szerepelnek internetes források is. A statisztikai adat felvétel módszertana a 2000-ben a KSH által felvett teljes körű minta után megváltozott, a területi adatok az újabb publikációkban nagyon korlátozottan vannak jelen, ezért kényszerülünk visszanyúlni az elemzésekben e viszonylag régi adatokhoz. Ha a konkrét értékek módosultak is némiképp, a nagyobb területi összefüggések drasztikus megváltozásáról nincs szó, mindazonáltal a régi adatok némi bizonytalanságot hoznak az elemzésekbe. 2005-től várhatóan a KSH a nonprofit szervezetekre vonatkozó adatait ismét a korábbi módon fogja publikálni, ami minden bizonnyal lehetőséget ad majd ugyanezen területi elemzések elkészítésére a jövőben.

A könyvben előforduló civil szervezet és nonprofit szervezet kifejezés gyakorlatilag szinonimaként szerepel, annyi kitétellel, hogy a statisztikai adatokkal foglalkozó részeknél, a hivatalos megfogalmazást követve inkább a nonprofit, míg a többi résznél a civil kifejezés élvez előnyt. Ez utóbbi szubjektív választás, amely némileg kiemeli az állami és piaci szférától való elkülönülést és a társadalmi részvétel fontosságát, amellett, hogy nem informális csoportosulásokról van szó 1 . A civil társadalom kifejezés az előbbieknél bővebb tartalmú, mégpedig abban a tekintetben, hogy nincs lehatárolva az informális szféra együttműködései, csoportosulásai irányába.

---