Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Rozványi Dávid

Ábrahám megkísértése

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


Előszó
1. Egy idegen Izraelben
2. Az izraeli férfi
3. Egy bizalmas beszélgetés
4. Az első lépések
5. Az első összecsapás
6. Egy férfi és a halál
7. Megszólítás
8. A '20-as évek
9. Az új birodalom
10. Feltörő emlékek...
11. Két ország...
12. A fajok harca
13. Hírek otthonról
14. Alija
15. Soáh
16. Technikai kérdések
17. "Nem akarok zsidó lenni!"
18. Kétség, mint lelkiismeret
19. A kórházban
20. Az utolsó kihallgatás
21. Az alku
22. Kétségek
23. Éjszaka
24. A sátán szemébe nézni...
25. A kisfiú és a halál
26. Egy angyal Mória hegyén
27. Visszafelé Mória hegyéről
28. Egy halott férfi levele


Előszó

Tudom, ez a regény keveseknek fog tetszeni: lesznek, akik antiszemitizmussal vádolnak meg, hiszen a regény náci főszereplője nem a hollywoodi filmek őrült alakja, hanem intelligens, néha talán szimpatikus alak - de a nácizmusban nem pont az volt a sátáni, hogy hétköznapi embereket volt képes a szolgálatába állítani?

Másoknak nem fog tetszeni, hogy a regény Izraelben játszódik, hogy nem térek ki mélyebben a palesztin-izraeli konfliktusra, ez azonban szétfeszítette volna a regény ívét, ezzel a kérdéssel már más írásomban foglalkoztam.

Megint mások talán azzal fognak megvádolni, hogy az egyik szereplő életútja nem a tipikus háború utáni magyarországi zsidó sors, így meghamisítom a '45 utáni történelmet - ez nem állt szándékomban. Egy életutat mutatok csak be, nem akarom azt állítani, hogy mindenki így gondolkozott és élt volna, de volt ilyen is.

Holokauszt regény lenne? Bizonyos értelemben igen, hisz részben a holokausztról és annak feldolgozásáról szól (ebben illeszkedik a kisebbségi sorsot bemutató írásaimhoz). Zsidó regény lenne? Bizonyos értelemben igen, hisz a szereplői javarészt izraeli és magyar zsidók. Mégis, remélem, hogy a holokauszt és a hatvanas évek végi Izrael bemutatásával sikerül egy egyetemes kérdésre választ keresnem: szabad-e akár a legnemesebb indokokból is ellentmondanunk a lelkiismeretünknek és fejet hajtani a Gonosznak? Mert nem igaz, hogy 1945 májusában legyőztük a Gonoszt. Nem, a Gonosz bennünk lakik, és minden korban megjelenik, nem lehet lezárni az emberiség történetében ezt a fejezetet. Minden korban újra és újra nemet kell mondani neki.

És azt hiszem, ez a kérdés egyformán fontos mindenkinek, akármilyen hitet is vall, akármelyik nyelvet is beszéli, akármelyik földet is vallja hazájának.


×