Walter Cohen [et al.]
Shakespeare-olvasatok a strukturalizmus után II.
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Megjegyzés a koraújkorban nyomtatott könyvek oldaljelöléseiről és a magyar fordítással nem rendelkező művek címeiről
II. ÚJHISTORIZMUS
Walter Cohen: A velencei kalmár és a történeti kritika lehetőségei
Coppélia Kahn: "A bőkezűség bűvereje". Az Athéni Timon, a Jakab-kori pártfogás, és az anyai hatalom
Stephen Greenblatt: Láthatatlan lövedékek. Reneszánsz hatalom és felforgatóerő a IV. és V. Henrikben
III. FEMINIZMUS, GENDER- ÉS QUEER-TUDOMÁNY, POSZTKOLONIALIZMUS
Catherine Belsey: A nemi különbségek lebontása. Jelentés és nem a komédiákban
Lisa Jardine: Kulturális zavar és Shakespeare tanult hősnői. "Ósdi paradoxonok ezek"
Gary Taylor: Szöveg- és nemi kritika. Egy kényes hely a Tévedések vígjátékának szövegében
Valerie Traub: Homoerotika a shakespeare-i vígjátékokban
Jonathan Bate: Caliban és Ariel visszaír
IV. ÚJ SZÖVEGTAN, ÚJMATERIALIZMUS
Margreta de Grazia és Peter Stallybrass: A shakespeare-i szöveg materialitása
David Scott Kastan: Shakespeare az elméletek után
John Jowett: Shakespeare-darabok szerkesztése a huszadik században
A fordítás alapjául szolgáló eredeti cikkek adatai
Fülszöveg
A legutóbbi magyar nyelvű válogatás, amely a 17. század végétől közöl szemelvényeket a változó angol, illetve nemzetközi Shakespeare-recepció történetéből, 1965-ben jelent meg. Azóta természetesen jelentősen eltolódtak a kritikai érdeklődés súlypontjai. E kötetek célja, hogy általában az elmélet koraként számon tartott, a 20. század második felére eső időszak elméleti megközelítéseinek minél szélesebb körű áttekintését adják. Így reményeink szerint az egyetemi hallgatók, színházi szakemberek és érdeklődő olvasók számára sikerül magyarul is bemutatni, elérhetővé és taníthatóvá tenni, hogy az elmúlt három évtized jelentősebb irodalomelméleti irányzatai hogyan fordultak Shakespeare-hez, újabb és újabb elméleti-kritikai vitákra sarkallva az értelmezők közösségét.