Varga Csaba
A jog mint folyamat
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Előszó
ELMÉLETI HAGYATÉK
Jogfilozófia Közép- és Kelet-Európában
A marxizmus jogelméletéről
I. A marxizmusról általában
II. A marxizmus mint filozófia
III. Az izmussá vált doktrína
IV. A marxizmus jogelméleti teljesítménye
1. Szovjet-orosz sztálinizmus
2. A népi demokráciák szocialista jogelmélete
3. Nyugati marxizmus
V. Összefoglalás
MODERN FORMÁLIS JOG
A modern formális jog és kultúrája: kihívások, buktatók
1. Modern formális jog
2. Totalitárius kihívások: voluntarizmus, instrumentalizálás
3. Kötőerő: a jogi kultúra
Kelsen tiszta jogtana - tegnap, ma és holnap
1. A Tiszta Jogtan pokoljárása
2. A legyen szférája: érvényesség és törvényesség
3. Mai rekonstrukciónk: a jog mint dinamizált statikum
JOGI LÉT, JOGI ÉRVÉNYESSÉG
Jogontológia
1. Történelmileg változó jog - változó jogi metafizikák
2. A jog társadalomontológiája
3. A jog mint gyakorlati folyamat
A jog és érvényessége - Ontológiai megfontolások
1. Érvényesség-problematika
2. Az érvényesség történelmi típusai
3. Érvényesség a modern formális jogban
4. Az érvényesség rekonstrukciója
5. Érvényesség és jogszerűség
6. Belső működési elvek: ideologikum és valóság
7. A jog mint érvényességgel felruházott fogalmi játék
8. Önmagára vonatkoztatás?
9. Érvényesség és társadalmiság
10. Összefoglalás
Érvényesség
1. Az érvényesség felfogása
2. Az érvényesség történelmi fejlődése: tartalmi és formális típusok
3. Érvényesség és hatékonyság
Visszaható hatályú szabályozás
1. Korai érdektelenség
2. Tilalmazás
3. Elvi megfontolások
4. Eszközzel élés és visszaélés
5. A második világháború utáni problematika
JOG, TÖRTÉNELEM
Jog és történelem (A jog historikus megközelítéséről)
1. A jog történetisége
2. Historische Rechtschule
3. Historical Jurisprudence
4. Marxizmus
5. Tanulságok
A jog mint történelem
1. A jog kétféle felfogása
2. Jog és történelem
a) A jog mint eszköz
b) A jog mint kultúra
3. A jog mint történelem
4. Összefoglalás: A jog kétféle stratégiája
ANTROPOLÓGIAI ALAPOK
Népi jogszokástól a jogi népszokásig
1. A jogi néprajz és ideológiakritikája
2. Jogszokások Tárkány Szűcs Ernő vizsgálódásában
3. Állami jog, (népi) jogszokás, jogi (nép)szokás
Antropológiai jogelmélet?
Leopold Pospíšil és a jogfejlődés összehasonlító tanulmányozása
I. BEVEZETÉS
a) A jog jelenléte az állam nélküli társadalomban
b) A jogot, valamint a rendet s vitát középpontba állító megközelítések
II. A JOG ÉS FOGALMA
1. Jog és erőszak
2. Szabály, tény és elv a jog fogalmában
a) Elvont szabály
b) Tényleges magatartásból levont kövekeztetés
c) Jogi döntésben foglalt elv
3. A jog megkülönböztető ismérvei
a) Autoritás
b) Az egyetemes alkalmazás szándéka
c) Obligatio
d) Szankció
4. Az antropológiai jogfogalom problematikája
III. A JOG ÉS VÁLTOZÁSA
1. A társadalmi normák szétválása
a) Jognélküliség és az egységes ősi szabályrendszer dilemmája
b) Társadalom vagy csoport hordozza-e a jogot?
c) A jog lehetséges fogalma
d) Az antropológiai jogszemlélet szélsőségei
2. Jogváltozás
a) A jogfejlődés eszméje
b) Társadalmi változás és jogváltozás dialektikája
IV. AZ ANTROPOLÓGIAI JOGELMÉLET HOZADÉKA: ÖSSZEFOGLALÁS
JOGTECHNIKÁK
Kodifikáció
1. Fejlődése
2. Logikai eszményű megvalósulása
3. Angol-amerikai változatok
4. Kodifikációs típusok, technikák és pótlékok: összefoglalás
A jogi technika
I. A "JOGI TECHNIKA"
1. Tág értelemben
2. A jogi gyakorlatban
3. A jogtudományokban
4. A sajátos technikaként felfogott jog
II. A JOGI TECHNIKÁRÓL
1. A jogi technika meghatározása és funkciója
2. Jogi technika és a jogi kultúrák
3. A jogi technika posztulátumai a modern formális jogi kultúrákban
a) A következetesség elve
b) Az összefüggés elve
c) A fogalmi ökonómia elve
d) A többletszabályozás elkerülésének elve
Vélelem és fikció mint a jogtechnika eszközei
I. VÉLELEM
A) A vélelem felfogásai
a) Vélelem a bírósági ténymegállapítás folyamatában
b) Vélelem azon tények meghatározásában, amelyek megállapítása - ellenbizonyítás híján - jogesetet hoz létre
c) Vélelem azon tények meghatározásában, amelyek megállapítása - a jog betűjénél és erejénél fogva - jogesetet hoz létre
d) A vélelem rekonstrukciója
B) A vélelemről
1. A vélelem funkciója
2. Vélelem és fikció
3. Az ismeretelméleti jellegű megalapozás érdektelensége a normatív szférában
4. A vélelem technikája
II. FIKCIÓ
A) A fikció felfogásai
1. Fikció a jogi normák nyelvi megformálásában
2. Fikció a jogi normák bírói alkalmazásában
3. Fikció a jogi normák dogmatikai feldolgozásában
4. Fikció a jogi normák elméleti rekonstrukciójában
5. A fikció elméleti rekonstrukciója
B) A fikcióról
1. A fikció történeti előfordulása és eltérő felfogásai
2. A fikció osztályozása
3. A jog mint fikció
4. Vélelem és fikció
A JOGALKALMAZÁS KÉRDŐJELEI
Kelsen jogalkalmazástana (Fejlődés, többértelműségek, megoldatlanságok)
1. "Az államjogtan alapproblémái"
2. "Általános államtan"
3. "A Tiszta Jogtan"
3.1. Lépcsőelmélet
3.2. A jogalkalmazás konstitutivitása
3.3. Elméleti kérdőjelek
3.4. Értelmezéstan
3.5. Procedurális jogszemlélet?
3.6. A Tiszta Jogtan önmeghaladása?
3.7. És ki őrzi az őrizőket?
Miből is tevődik össze a bírói eljárás?
1. Társadalomelméleti válasz igénye
2. Milyen utat jártunk be?
3. Miképpen közelíthetünk?
4. A tényproblematika
5. Elméleti előrelépés
A jogi normaalkalmazás természete
Tudomány- és nyelvfilozófiai megfontolások
1. Előfeltevések
2. A normaalkalmazás közege
2.1. Konkrét jelentésben aktualizáltság
2.2. Nyelvi meghatározatlanság
2.3. A logikai következés hiánya a normatív szférában
KITEKINTÉS
A jog és korlátai
Antony Allott a hatékony jogi cselekvés határairól
I. A JOG TÚLFEJLETTSÉGE
II. ALLOTT A JOGRÓL ÉS KORLÁTAIRÓL
A) A jogi jelenség felfogásai
B) A jogi jelenség határai
C) A jog és társadalmi kötöttségei
D) A jog mint modell és mint program
III. A JOGI JELENSÉG LÉTPROBLÉMÁJA
Európai integráció és a nemzeti jogi kultúrák egyedisége
I FILOZÓFIAI KERET
1. A jogpozitivizmus meghaladottsága
2. A jog társadalmi összetettsége
3. A jog normatív összetettsége
4. Új fogalmiasítás és következményei
II. A JOG MINT HAGYOMÁNY
1. A jog törvényre korlátozottságában rejlő voluntarizmus
2. A jog mint élő közeg
3. Jogtörténeti tanulság: a jog gyakorlatiassága
4. Jogi szövegek mint kulturális szimbólumok
5. Bírósági esemény mint a jog aktualizál(tat)ása
III. EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ÉS A NEMZETI JOGRENDEK EGYEDISÉGÉNEK MEGŐRZÉSE
1. Eszközszerű elemek a jogban
2. Integráció a jogban
3. A jog mindenekelőtt kulturális felépülése
4. A kulturálisan eltérő jegyek változatosságának megőrzése
Tárgymutató
Jogforrásmutató
Névmutató
Fülszöveg
A Quis custodiet ipso s custodes? (Ki őrzi az őrzőket?) kérdésére a jog nem ad választ. Egyetlen lehetősége, hogy a nyelv segítségével mintákat rögzítsen, a nyelvi jelentést viszont már nyelven s jogon kívüli közeg uralja. A befogadó közeg terméke ez éppen úgy, mint a jogkövetés vagy a jogsértés csupasz tényei.
A jogi cselekvést a köznapi ember is ellenőrzi. Az alkalmazott logika torzulásai nem maradnak a szakma zárt körén belül. Hosszabb távon a jog mögött álló politikai szándék egyértelműen lelepleződik. A politikum pedig hajszolhatja következetlenségbe a jogot, kényszerítheti mesterkélt igazolásokra, ám bármilyen szándék vezesse is, nem herdálhatja el a társadalmi támasz minimumát. Amennyiben áthágja, úgy legfeljebb egy izolálódó, fékevesztett anarchia történéseit mutató kényszercselekvések maradnak a színen kaotikus összevisszaságban, bármiféle jogrend szervező ereje nélkül.
A jog elemévé bármi azáltal válhat, hogy egy jogilag elismert autoritás jogilag meghatározott módon a jogba emeli. Így a jog tényleges alakulása is a jog nevében eljáró szervek tényleges eljárásától függ. A tényleges határok a jogi történés társadalmi gyakorlatából adódnak. Nem kizárt hát, hogy önkényes legyen. Ám annak eldöntését, hogy mi is önkényes, szintén a társadalom konvencionalizáló gyakorlata határozza meg.