Boros Gábor
A szeretet, szerelem filozófiája
Szisztematikus-történeti tanulmányok
TARTALOM, FÜLSZÖVEGTartalom
Előbeszéd
I. Szümposzion
1. Az együtt-nem-ivás elviselhetetlen bája - lábjegyzetek lakomákhoz
2. Szerelem és halál a dolgok természetében (Lucretius: De rerum natura)
3. A keresztény felvilágosítás polifóniája (Andreas Capellanus és az ordo amoris). Exkurzus: Ágoston és Tamás az ordo amorisról
4. Keresztény szümposzion. (Ficino: A szerelemről. Kommentár Platón Szümposzion című művéhez)
5. A szabad szerelem polifóniája: Diderot, Buñuel
II. A szerelemfilozófiák százada
1. A szeretet mechanikai paradigmája: Descartes, Molière, (Heidegger)
2. Molière: libertinizmus, szerelem, házasság
3. Générosité: Molière, Descartes
4. Az emóciók/érzelmi megmozdulások intellektualitása
5. Malebranche és az istenszeretet karteziánus fogalma
6. Három férfi és egy nő: Damaris Masham a szeretetről/szerelemről
III. Kant, Lucinda, Hegel: a szeretet/szerelem (természet)jogi keretei
IV. Szümposzion mint a keresztény természetjogi rend ellehetetlenülése
1. Szabadság, szerelem - Diderot, Petőfi és a szerelem politikai tanatológiája
2. A tevékeny szeretet Kierkegaard-ja
3. Anti-Bataille
4. Bar jeder Hoffnung - a reménytelenség fenomenológiája (Robert Menasse: Sinnliche Gewissheit)
Epilógus: szeretet és igazságosság - Paul Ricoeur nyomán
Névmutató
Irodalom
Egyes szövegrészek korábbi változatai
Fülszöveg
A kötet elemzései a szeretet/szerelem kérdéskör alapvető problémáinak korról korra megújuló változatait követik nyomon. A sokirányúságot jelenítik meg, mivel a szeretetről/szerelemről szóló fontos művek sajátossága, hogy több, egyenrangú nézet kap szerepet. Alaprétegük az emberi faj fennmaradásának kontextusa, ám a szimbolikus háttérként szolgáló filozófiai, vallási s más elgondolások elengedhetetlenek, ha az ember emberként akarja értelmezni önmagát, s komoly szerepe van a szeretetnek a közösségek formálódásában is: a szexuális szerelem és az istenszeretetként is artikulálódó metafizikai alapviszony között a barátságtól a politikai közösségekig mindenütt jelen van a szeretet. A földi, az égi, a politikai-vallási szeretetfogalom közötti egyensúly megtalálására irányuló törekvéseket állít tehát figyelme fókuszába ez a könyv. A filozófiának alapfeladata reflektálni arra, ahogyan a szeretet eredeti kis közösségei sokféleképp artikulálódó, szimbolikusan szerveződő, egyre táguló univerzumokká válnak, miközben összeütközésbe kerülve egymással, akár minden energiájukat a konkurensként érzékelt szeretetközösségek felszámolására is fordíthatják. Kötetünk írásai azt a dinamikát követik nyomon, amit Ady "az élet él és élni akar" sorával fejezett ki: az öldöklő élet is élet, sem az egyes emberi individuumok, sem a kisebb-nagyobb együttlétben élő közösségek nem alkotják az élet legelemibb, kitüntetett, szeretetben-öröklétben élő szubjektumát; a szimbolikus artikulációk egész univerzumainak megsemmisülései sem semmisítik meg az élő s élni akaró életet, amely megszüli magából a szimbolikus artikulációk új s új univerzumait.