---

Tartalom

Negyven évvel
Elég
Én
Úgy szeretnék ember lenni
Vannak
Ki tart rendet
Nagy vándorúton
Sirok közt
Hervadóban
Lehet I-XI.
Temetőben
Emlékek közt
Föltámadunk
Meleg pontok
Öntudat
M. M.
Nyár végén
Élet vágya
Oh jaj
Dal
Ki nyújt felém kezet
Visszapillantás
Pitypang
Megszökött a tavasz tőlem
Kisértés
Hullámgyürü
Nem halok meg
Új dalok I-V.
Két ágy
Szines dalok I-XII.
Május körül
  1. Áprilisi reménykedés
  2. Májusi való
  3. Júniusi emlék
Köszönet egy kis virágnak
Egyedül
Hogyha mi meghalunk
Égi jóság
Ott eredtem
Öcsémnek
Apámnak
Anyámnak
Van egy vak asszony
Láttam a falumat
Hugom emléke
Hallgatásom
Ady Endre halálára
Szemem lehunyom
Messiás
Hogy indultam az útra
Utcagyerekhez
Munkakedv
A csönd szava
Utrakészen
Harang
Egymástól távol
Hajnali kürt
Útmutató a válaszútnál
Csodavárás
Vigasz
XX. század
Napkelte
Útam

---

Előszó

A nagy háboru elején két kötet versem jelent meg, mindkettőben háborus versek voltak, noha legtöbbjében a békéért esengtem.

Már akkor erős vágyat éreztem, hogy békés dalaimból is adjak valamit. Hogy eddig késtem, nem rajtam mulott és örvendenem kell, hogy bár most és ennyit is adhatok.

Békeidő termései e versek; régiek és újabbak vegyesen. A válogatás nehéz munka volt: húsz év termése állott ünneplőben, az utcára lépni mindannyi kész s én nem engedhettem felét se el, mert szerények életviszonyaim.

Ezek hadd menjenek; a többiek maradjanak velem, hadd becézzem, hogy egykor majd rájuk is sor kerül.

Kiadóm nincs és magamnak súlyos nagy áldozat, mert most ezt is önerőmön teszem.

Teszem azért, hogy csak zengjen a dal s házam tájáról űzze el a csöndet és tudják meg, hogy voltam és vagyok.

---