---

Tartalom

BEVEZETÉS

1. AZ IDŐ A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN
  1.1.MI AZ IDŐ?
  1.2. AZ IDŐ TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE
    1.2.1. Az első periódus - a XIX. századtól az I. világháborúig
    1.2.2. A második periódus - a két világháború közötti időszak
    1.2.3. A harmadik periódus - 1950-től az 1980-as évek közepéig
    1.2.4. Az 1980-as évek közepétől napjainkig: a modern időkutatás periódusa
  1.3. A TÁRSADALMI IDŐ FOGALMÁRÓL
  1.4. AZ IDŐBELISÉG LEÍRÁSÁNAK DUÁLIS KATEGÓRIÁI

2. AZ IDŐBELISÉG VÁLTOZÁSAI
  2.1. A TRADICIONÁLIS TÁRSADALMAK IDŐBELISÉGE
  2.2. A MODERN TÁRSADALMAK IDŐBELISÉGE
    2.2.1. A metrikus idő eredete és elterjedése
    2.2.2. A metrikus idő jellemzői
  2.3. A POSZTMODERN IDŐ JELLEGZETESSÉGEI
    2.3.1. A posztmodern idő színterei: a nagyvárosok
    2.3.2. Globalizáció és posztmodern idő
    2.3.3. A posztmodern idő kockázatai

3. AZ IDŐ ÉS AZ ÉLETMÓD KAPCSOLATÁRÓL
3.1. A SZABADIDŐ PROBLEMATIKÁJA
3.2. AZ IDŐ MEGJELENÉSE AZ ÉLETMÓD SZOCIOLÓGIÁJÁNAK ÁTFOGÓ ELMÉLETEIBEN
3.3. AZ IDŐFELHASZNÁLÁS TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEI
    3.3.1. A késleltetett kielégülés elmélete
3.4. AZ ÉLETMÓD ÉS A SZERVEZETI KERETEK VIZSGÁLATA

4. AZ IFJÚSÁG ÉS AZ IDŐ
  4.1. A LEGFONTOSABB IFJÚSÁGSZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK VALAMINT EZEK IDŐHÖZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSA
  4.2. AZ IDŐ KEZELÉSÉNEK SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK IDEJE
  4.3. AZ IFJÚSÁG ÉS AZ IDŐ KAPCSOLATÁT VIZSGÁLÓ EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEI

5. AZ IDŐMÉRLEG-VIZSGÁLATOKRÓL
  5.1. AZ IDŐMÉRLEG-VIZSGÁLATOK TÖRTÉNETÉRŐL
  5.2. A NEMZETKÖZI IDŐMÉRLEG-VIZSGÁLATOK LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI
    5.2.1. A felnőtt lakosság időmérlegének jellegzetességei
    5.2.2. Az ifjúság időmérlegének legfontosabb jellegzetességei
  5.3. A MAGYARORSZÁGI KUTATÁSOK EREDMÉNYEI
    5.3.1. A felnőtt lakosság időmérlegének magyarországi jellegzetességei
    5.3.2. Az ifjúság időmérlegének legfontosabb magyarországi jellegzetességei

6. AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLAT MÓDSZERTANÁNAK FŐBB JELLEGZETESSÉGEI
  6.1. AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLAT KONCEPCIÓJA
  6.2. A KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT RÖVID BEMUTATÁSA
  6.3. AZ IDŐFELHASZNÁLÁS FELTÉRKÉPEZÉSRE VONATKOZÓ KÉRDÉSBLOKK BEMUTATÁSA
  6.4. AZ ELEMZÉSBE BEVONT FÜGGETLEN VÁLTOZÓK BEMUTATÁSA
  6.5. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI

7. AZ ELSŐ ÉVES HALLGATÓK IDŐFELHASZNÁLÁSÁNAK JELLEMZÉSE

8. A VÉGZÉS ELŐTT ÁLLÓ HALLGATÓK IDŐMÉRLEGÉNEK VIZSGÁLATA
  8.1. A MINTA BEMUTATÁSA
    8.1.1. Az elemzésben felhasznált változók alapmegoszlása
    8.1.2. Az elemzésben felhasznált változók összefüggései
    8.1.3. A klasszikus és a modern szabadidő-orientáció változójának bemutatása
  8.2. AZ IDŐRÁFORDÍTÁSOK AZ EGYES TEVÉKENYSÉGEK TÜKRÉBEN
  8.3. A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÓK HATÁSA A HALLGATÓK IDŐRÁFORDÍTÁSAIRA
    8.3.1. A nemek közötti eltérések jellemzői
    8.3.2. Az egyetemi-fiiskolai karok hatása a hallgatói időráfordításokra
    8.3.3. A településtípus hatása a hallgatói időráfordításokra
    8.3.4. A tartózkodási hely és a hallgatói időráfordítások kapcsolata
    8.3.5. A szülik iskolai végzettségének hatása a hallgatói időfelhasználásra
    8.3.6. A gazdasági tőke és a időfelhasználás kapcsolata
    8.3.7. A kulturális tőke és az időráfordítások kapcsolata
  8.4. A SZABADIDŐS SZOKÁSOK INDEXEINEK KAPCSOLATA AZ IDŐRÁFORDÍTÁSOKKAL
    8.4.1. A modern szabadidő-orientáció hatása a diákok időfelhasználására
    8.4.2. A klasszikus szabadidő-orientáció és a diákok időfelhasználásának kapcsolata
  8.5. A TEVÉKENYSÉGEK EGYÜTTJÁRÁSÁNAK VIZSGÁLATA
  8.6. A FÜGGETLEN VÁLTOZÓK IDŐFELHASZNÁLÁSRA GYAKOROLT HATÁSAINAK ÖSSZEVETÉSE
    A numerikus változók vizsgálata
  A kategoriális változók vizsgálata
    Az egyes tevékenységeket leginkább befolyásoló változók modellezése
8.7. AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLAT LEGFONTOSABB KÖVETKEZTETÉSEI

9. ÖSSZEGZÉS

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
FÜGGELÉK ÁBRÁINAK JEGYZÉKE
FÜGGELÉK
FELHASZNÁLT IRODALOM

---

Bevezetés

Az idő problematikája már egy évszázaddal ezelőtt is felbukkant mind a szociológiai elméletekben, mind pedig az empirikus kutatásokban, önálló aldiszciplinává azonban - időszociológia néven ("sociology of time" ill. "Zeitsoziologie") - csak az utóbbi pár évtizedben fejlődött. Míg a nemzetközi szakirodalomban a hasonló tárgyú írásoknak igazi felfutását tapasztalhatjuk, addig magyar nyelven ennek a tendenciának szinte alig láthatóak a jelei. A disszertáció arra tesz kísérletet, hogy a társadalom egy speciális csoportjának, a felsőoktatásban résztvevő nappali tagozatos hallgatóknak az időfelhasználást elemezze, és mindezt egy olyan keretbe ágyazza bele, amely tartalmazza az utóbbi évtizedek angol és német nyelvű szakirodalmának aktuális elemeit és eredményeit, valamint átnyúlik más társadalomtudományok területére is. Az elméleti keret ilyen jellegű kibővítését az is indokolja, hogy magát az idő fogalmát már a múlt század elején is a szociológia és az antropológia határain értelmezték (vö. Durkheim 2003, Hubert-Mauss 2000), napjainkra pedig az interdiszciplinaritás a modern időszociológia egyik legfontosabb jellemzőjévé vált (Matuschek 2005).

A szociológiában szinte közhelynek számít az a kijelentés, hogy az ifjúsági életszakasz keretei, jelentősége és jellegzetességei a huszadik század második felében teljes mértékben átalakultak. Míg az "iskolai ifjúsági korszak" (Zinnecker 1993a) kibontakozása Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az 1960-as években kezdődött el, addig Magyarországon a 90-es években alakultak ki az ehhez szükséges alapok (Gábor 2002). Az így kiformálódó ifjúsági kultúra és életmód a felnőtt világ szabályrendszerével és szokásaival szemben értelmezi magát, és éli meg önazonosságát. Ennek a szembehelyezkedésnek, a "kvázi felnőtt-létnek" kínál tökéletes terepet a felsőoktatás, ahol az egyéni autonómiák - a középfokú oktatási intézményekhez viszonyítva is - kiszélesednek, míg a későbbi életszakaszok kötöttségei még nem, vagy nem oly mértékben nehezítik meg a hallgatók életét. A "campus-lét" (vö. Kozma 2004) másfajta életritmussal, életmóddal, súlypontokkal és szabályokkal bír, amely a társadalomnak csak egy speciális szeletét jellemzi. Ezt a felnőtt világon kívüli speciális létet sokhelyütt a városok térszerkezete is modellezi: az egyetemvárosok, a főiskolai campusok mintegy zárványokat képeznek a "normális" világban, ahol a hallgatók saját szokásaik szerint élik mindennapjaikat - a felnőtt társadalom időszerkezetétől teljesen eltérő jellegzetességeket produkálva.

...

A disszertáció empirikus fejezetei egyrészt tartalmazzák a Regionális Egyetem Kutatócsoport 2005-ös vizsgálatának leírását, az elemzésbe bevont változók kiválasztásának indoklását, az felhasznált indexek kialakításnak a módját, valamint a hipotéziseket. A minta jellemzése után az adatbázis időfelhasználásra vonatkozó kérdésblokkjának elemzésére kerül sor. A dolgozat empirikus része alapjaiban illeszkedik az időmérleg-vizsgálatok bevett metodológiájához, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy azokhoz hasonló pontosságot a Regionális Egyetem Kutatócsoport lekérdezése során nem érhettünk el. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a disszertációhoz kapcsolódó kutatás számos ponton tud újszerű adatokat, illetve az időfelhasználáshoz kötődő, a korábbiakban fel nem használt megközelítési módokat nyújtani - ennek egyik oka a korábbiakban már megfogalmazott, a hallgatói életmód átalakulásának területén megfogható változások, valamint a diákok populációjának jellegzetes, és a társadalom más részeitől eltéri volta. Az empirikus elemzés során az egyes tevékenységek időráfordításait, valamint a tevékenységeket végzik arányait egyrészt a legfontosabb szocio-kulturális változók mentén vizsgáljuk (például anyagi tőke, kulturális tőke, településtípus), másrészt pedig a diákságot alapvetően rétegző, az egész társadalom időmérleg-vizsgálatai során azonban értelemszerűen nem felbukkanó tényezők segítségével elemezzük. (Ide sorolható például az egyetemi-főiskolai karok változója.) Legfontosabb célunk azonban az, hogy mindezek segítségével a hallgatói életmód különlegességét, valamint a populáción belül meghúzódó eltéréseket úgy ragadjuk meg, hogy a kapott eredményeket szervesen illeszkedjenek az első fejezetekben felvázolt elméleti keretekhez (az idő szociológiai megközelítése, a történeti összefüggések felvázolása, az életmód, illetve az ifjúságszociológia ide vonatkozó átfogó elméletei és empirikus vizsgálatai, az időmérleg-vizsgálatok metodológiai jellegzetességei és kutatási eredményei). Az egyes tevékenységek átlagain túl az eloszlásokat, a független változók és az egyes tevékenységek közötti szignifikancia-szinteket, valamint a korrelációs és regressziós együtthatókat is megvizsgáljuk.

---