---

Tartalom

1. kötet

A kutatás háttere, célja és módszerei
Pedagógusképzésben résztvevők demográfiai és társadalmi jellemzői (Pusztai Gabriella, Hegedűs Roland)
Középiskolai pályafutás. Kitérő az érettségi és a pedagógusképzés között (Ceglédi Tímea)
A leendő pedagógusok nevelési értékrendje (Pusztai Gabriella, Dusa Ágnes Réka)
A hallgatók intézményi integrációja és kapcsolati erőforrásai (Pusztai Gabriella, Kovács Klára)
A hallgatói életmód két szegmense: szabadidő és egészségmagatartás (Kovács Klára)
A tanulmányi munka minősége a felsőoktatásban (Ceglédi Tímea, Pusztai Gabriella)
Interkulturális tapasztalatok és attitűdök (Dusa Ágnes Réka)
A pedagógusjelölt hallgatók és a munka világa (Kovács Klára)
A pedagógus pályaszocializáció speciális tényezői (Dusa Ágnes Réka)
Összegzés
Hivatkozott szakirodalom

2. kötet

A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJA
PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK DEMOGRÁFIAI ÉS TÁRSADALMI JELLEMZŐI
Képzési adatok (Ceglédi Tímea)
Nem és életkor (Hegedűs Roland)
Kulturális és gazdasági tőke a hallgatók családjaiban (Ceglédi Tímea)
Területi jellemzők, vonzáskörzet (Pusztai Gabriella, Hegedűs Roland)
Lakhatás (Hegedűs Roland)
Családi állapot és jövőbeli elképzelések (Hegedűs Roland)
A pedagógusjelöltek és családjuk felekezeti megoszlása és vallásgyakorlása (Hegedűs Roland)
A minta nemzetiség szerinti összetétele (Márkus Zsuzsanna)

ISKOLAI PÁLYAFUTÁS A FELSŐOKTATÁSBA LÉPÉSIG
A kibocsátó középiskolák típusa (Pusztai Gabriella)
A középiskolai árnyékoktatás szerepe a pedagógus pályára való felkészülésben (Pusztai Gabriella)
Halasztott belépés a felsőoktatásba (Pusztai Gabriella)
A továbbtanulási cél kiválasztásának motívumai (Márkus Zsuzsanna)

HALLGATÓI EREDMÉNYESSÉG
Felvételi többletpontok (Ceglédi Tímea)
Felsőfokú eredményesség (Ceglédi Tímea)

A HALLGATÓK INTÉZMÉNYI BEÁGYAZOTTSÁGA
A hallgatók inter- és intragenerációs kapcsolati hálója (Kovács Klára, Bocsi Veronika)
A kortárs kapcsolathálók vizsgálata (Bocsi Veronika)
Intézményi integráció (Kovács Klára)
Bizalom (Dusa Ágnes Réka)
Az egyetemi képzéssel való elégedettség (Márkus Zsuzsanna)
A szakok presztízse és a tanári pálya megítélése (Bocsi Veronika)

A FELSŐOKTATÁS MINT A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ MEGTEREMTÉSÉÉRT FELELŐS KÖZEG
Pedagógushallgatók és a kihívást jelentő tanulói csoportok (Márkus Zsuzsanna)
A tanulmányi munkavégzéshez való morális hozzáállás (Ceglédi Tímea)
A gyermeknevelési értékek rajzolatai (Bocsi Veronika)
A hallgatók szabadidő-eltöltési szokásai (Kovács Klára)
Internetezés (Dusa Ágnes Réka)
A hallgatók jólléte és egészségmagatartása (Kovács Klára)

A TANULMÁNYI MUNKA MINŐSÉGE A FELSŐOKTATÁSBAN
Tanulási módszerek (Pusztai Gabriella)
Tanulási formák (Ceglédi Tímea)
Olvasási és írásbeli feladatok (Ceglédi Tímea)
Óralátogatás, vizsgaismétlés, otthoni tanulás (Ceglédi Tímea)
Elszántság, elköteleződés (Ceglédi Tímea)

INTERKULTURÁLIS TAPASZTALATOK ÉS ATTITŰDÖK
Nemzetközi hallgatói mobilitás - tervek és akadályok (Dusa Ágnes Réka)
Nyelvtudás, nyelvtanulási attitűdök (Dusa Ágnes Réka)
A nyelvhasználat sokszínűségének tolerálása (Dusa Ágnes Réka)

AZ EGYETEM UTÁNI KILÁTÁSOK
Pedagógusjelöltek jövőtervei (Dusa Ágnes Réka)
A fizetett munka és az önkéntesség mintázatai a pedagógushallgatók körében (Bocsi Veronika)
A jövőbeli munkával kapcsolatos elvárások (Márkus Zsuzsanna)
LLL - Élethosszig tartó tanulás (Dusa Ágnes Réka)

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS JAVASLATOK
HIVATKOZOTT SZAKIRODALOM

---

Bevezetés

A régió pedagógusképzésben résztvevő hallgatóinak longitudinális vizsgálata keretében 2014 tavaszi szemeszterében került sor a vizsgálat első hullámának lebonyolítására. A Szaktárnet K/5. alprogramjának kutatói az első évfolyamon tanulók megkérdezését tűzték ki célul, a következő mérést másodéven, majd a végzés előtt tervezzük elvégezni. A kutatás célja az, hogy képet kapjunk a hallgatók fejlődéséről, az intézményi hozzáadott értékről, a hallgatók felzárkóztatási és tehetséggondozási szükségleteiről, hogy hosszú távon ezek segítségével pontosabb fogalmat tudjunk alkotni a hallgatók és a képzések illeszkedéséről.

Az első tanévnek jelentős szerepe van a hallgatók felsőoktatási karrierjének alakulásában. A kutatások szerint ebben a periódusban alakulhat ki a hallgatók képzés és az intézmény iránti elkötelezettsége, s ezáltal a szakmai identitás lényeges alapjai születhetnek meg, sőt a szakmai tudás és kritikai gondolkodás terén is ebben az időszakban lépnek előre a legjelentősebbet (Bean 2005; Tinto 1993). Azt is tudnunk kell azonban, hogy a lemorzsolódók nagy része ekkor esik ki, s a kezdeti kudarc kimagaslóan jelentkezik a hátrányosabb helyzetű hallgatók körében (Reason et al. 2006). Szczepanski (1969) is az első évet tartja a szocializáció döntő időszakának, mert szerinte négy, szociológiailag fontos folyamat zajlik le ez idő alatt (a hallgatói szerepelsajátítás, a kapcsolatok szerveződése, csoportképződés, oktató-hallgató kapcsolat létesülése és az intézményi térben, illetve kultúrában való tájékozódás). Tinto (1993) szerint a hétköznapi interakciós minták lassú átalakulásában érhetők tetten az átmeneti rítus szakaszai, de kétségtelen, hogy a tanulmányok kezdeti szakaszában kulcsfontosságúak. Bár az első év fontossága nem vitás, már a korai vizsgálatok is felfigyeltek arra, hogy a hallgatók eltérő ütemben szocializálódnak, s ráadásul nagy részük esetében még a második tanulmányi év végén sem zárul le eredményesen a beilleszkedés folyamata (S. Faragó 1986). Ehhez járul hozzá, hogy a folyamat újabb, válságokkal terhes periódusai köszöntenek be a tanulmányok második felében, a végzéshez közeledve egyfajta identitáskrízis léphet fel, amit a hazai kutatások is jeleztek már (Ritoók et al. 1998; Aszódi- Angyal 2007; Szabó 1998; Lakner et al. 2002; Horváth 2007; Kézdy 2007). Vizsgálatunk a pedagógusképzésben résztvevők körében kívánja figyelemmel kísérni a hallgatók felsőoktatási évek alatt történő formálódását.

A felsőoktatás-pedagógiai kutatások eredményeit figyelembe vevő intézményekben az elsőévesekre külön is odafigyelnek: a csoportlétszámokat radikálisan alacsony szintre szorították le a tanulmányok első szakaszában, a hallgatók fejlődését, felzárkózását, karriertervezését támogató elsőéves kurzusokat vezettek be, s a tanulmányi önismeretet, módszereket, időgazdálkodást fejlesztő tréningeket működtettek (Tinto 2003; Thomas 2002; Gensch, Sandfuchs 2007; Bargel et al. 2008).

A kutatás jelen szakaszában kérdőíves adatfelvételt végeztünk. A kérdőív kérdéskörei: Társadalmi, kulturális és demográfiai háttér; professzionális identitás-elkötelezettség, motiváció, tanuláshoz, önképzéshez való viszony, extrakurrikulum, szabadidő, egészség, jóllét; társadalmi tőke, családi nevelés tartalma, nevelési értékek; intézményi hatás; interkulturális kompetencia; iskolai pályafutás, eredményességi mutatók; munkához való viszony. A vizsgált régió Magyarországon az Észak-alföldi Régiót, Romániában a Partiumot és Erdély középső részét, illetve Kárpátalját foglalja magába. A vizsgált intézmények a következők voltak: Debreceni Egyetem (DE), Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE), Nyíregyházi Főiskola (NYF), Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar (Kolozsvár), Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozata, Babes-Bolyai Tudományegyetem Székelyudvarhelyi Kihelyezetett Tagozata (összevonva BBTE), Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), Nagyváradi Állami Egyetem (NE), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF). Az alapsokaság az intézmények adatszolgáltatása alapján 979 fő, a minta nagysága pedig 306 fő, ami mintegy 31%os lekérdezési arányt mutat. Az online vizsgálat során teljes körű lekérdezésre törekedtünk. A korábbi tapasztalatok és a szakirodalom alapján mintegy 10%-os válaszadási hajlandóság a megszokott az ilyen típusú lekérdezéseknél. Az, hogy esetünkben ennél sokkal magasabb, majd egyharmados válaszadási arány teljesült, a partner intézményekben dolgozó oktató kollégák és a megkérdezett hallgatók elkötelezettsége mellett leginkább annak köszönhető, hogy a vizsgált hallgatói populációt igyekeztünk egy adott időpontban és helyszínen, felügyelet alatt megkérdezni, ahol ez megvalósítható volt (természetesen önkéntesen és névtelenül tölthették ki online a kérdőíveket egy erre alkalmas számítógépes teremben). A debreceni egyetemisták esetében a nagy elemszám miatt ez kevésbé volt kivitelezhető, így ők több vizsga alkalmával papíron töltötték ki a kérdőíveket, majd az adatokat egy adatbázisban összesítettük. A módszer korlátai, hogy az online lekérdezésnél nehezen lehet biztosítani azt, hogy minden alany azonos eséllyel kerüljön a mintába, s így valószínűségi mintát kapjunk, ezáltal a reprezentativitás is nehezebben érhető el. Ezt az adatbázis karonkénti súlyozásával korrigáltuk, mivel a teljes létszámadatok a rendelkezésünkre állnak. A módszer előnye, hogy felhasználóbarát felületen a hallgatók igényeinek megfelelően történt a lekérdezés, a kitöltött kérdőívekből az Evasys-rendszer segítségével pedig azonnal elemezhető adatbázist kaptunk.

...

---