---

Tartalom

ELŐSZÓ

1. BEVEZETÉS (PÁL-DAMJANOVICS ZSUZSANNA)
1.1. A munkaközösség megalakulása, előzetes ismeretek, szervezés
1.2. A látássérülés meghatározása
1.3. Intézményünkben előforduló beszédhibatípusok
1.4. Az előforduló beszédhibák oki háttere
1.5. A koraszülöttség és a táplálkozás illetve beszédfejlődés összefüggése

2. A NYELVELSAJÁTÍTÁS (PÁL-DAMJANOVICS ZSUZSANNA)
2.1. A gyermek beszéd- és nyelvfejlődése
2.2. A látássérült gyermek beszéd- és nyelvfejlődése

3. A BESZÉD VIZSGÁLATÁNAK ESZKÖZEI (PÁL-DAMJANOVICS ZSUZSANNA)
3.1. A receptív beszéd vizsgálata, eljárásai
3.2. A receptív és expresszív beszéd vizsgálata
3.3. Az expresszív beszéd vizsgálata, eljárásai

4. A DIAGNÓZISTÓL A TERÁPIÁIG (SZÜCSNÉ GÖBLYÖS ERIKA)

5. MEGKÉSETT ÉS AKADÁLYOZOTT BESZÉDFEJLŐDÉS (DISZFÁZIA) TERÁPIÁJA ÉS ÁLTALÁNOS PÖSZETERÁPIA (SZÜCSNÉ GÖBLYÖS ERIKA)
5.1. A terápia célja
5.2. A terápia feladata
5.3. A motiváció szerepe a terápiában
5.4. A testkontaktus jelentősége a terápiában
5.5. A terápia menete
5.6. A terápiában használt módszerek
5.6.1 Hagyományos, az általános logopédiai foglalkozásokon használt módszerek
5.6.2 Tiflopedagógiában használt módszerek
5.6.3 Adaptált, adaptáltan használt módszerek
5.7. Összegezve
5.8. A terápiában használt eszközök
5.8.1 Hagyományos, az általános logopédiai foglalkozásokon használt eszközök
5.8.2 Tiflopedagógiában használt eszközök
5.8.3 Adaptált, adaptáltan használt eszközök
5.9. Az akadályozott beszédfejlődés terápiája
5.9.1 Dokumentáció, háttérmunka
5.9.2 A terápia elemei, szempontjai
5.9.3 Finommozgás fejlesztése akadályozott beszédfejlődésű gyermekeknél
5.9.4 Az akadályozott beszédfejlődés terápiájának egyéb, speciális jellemzői, módszerei

6. AZ ORRHANGZÓS BESZÉD TERÁPIÁJÁNAK JELLEMZŐI (SZÜCSNÉ GÖBLYÖS ERIKA)

7. DADOGÁSTERÁPIA (PÁL-DAMJANOVICS ZSUZSANNA)

8. A DISZFÓNIÁS BESZÉD TERÁPIÁJA (SZÜCSNÉ GÖBLYÖS ERIKA)

9. CSOPORTOS LOGOPÉDIAI FOGLALKOZÁSOK (SZÜCSNÉ GÖBLYÖS ERIKA)

10. SPECIÁLIS LOGOPÉDIAI TEVÉKENYSÉGEK (SZÜCSNÉ GÖBLYÖS ERIKA)
10.1. Szavalóverseny
10.2. Iskolarádió
10.3. Logopédiai játékok

11. ESETISMERTETÉS (SZÜCSNÉ GÖBLYÖS ERIKA)

FELHASZNÁLT IRODALOM

---

Előszó

Míg látó emberek esetében a mimika, a gesztusok szerves részei, kísérői a beszédnek, látássérültek esetében az, hogy mit, és hogyan mondunk - kap fontos szerepet. Ezért a vak gyermekek számára a beszéd még inkább meghatározó, hiszen számukra a kommunikáció leginkább a beszédre épül. A beszéd segítségével éljük mindennapjainkat, ezáltal lépünk kapcsolatba embertársainkkal, hogy a társadalom teljes értékű részeként kifejezhessük közlési szándékunkat.

"A beszéd gondolataink megformálásának, továbbításának, valamint a gondolatok feldolgozásának eszköze. Két nagy része van, amelyek egymással összefüggésben, illetőleg relatív önállóságban biztosítják a beszédészlelést és a beszédmegértést. Az egyik a beszédprodukció, a másik a beszédfeldolgozás." (Gósy, (2000) p. 6.) A beszéd és a nyelv kölcsönösen feltételezik egymást. A nyelv a beszéd alapja, a beszéd a nyelv alkalmazása, létezési formája. A nyelv a gondolatokat kifejező jelek legfontosabb rendszere, de több is ennél: a gondolkodás, a gondolatformálás, a gondolat közlésének, a cselekvésnek, az emberi létnek egyik legmeghatározóbb eszköze, eleme. A nyelv használatát mindig az őt használó közösség szabályozza. Különböző területi, szociális, életkori sajátosságok alapján kialakuló társadalmi csoportok, a nyelvnek eltérő változatait hozzák létre. A gyermek is egy ilyen sajátságos nyelvi rendszert használ, amíg az adott nyelvtípusra jellemző nyelvi rendszert elsajátítja, és kellőképpen birtokolni tudja.

A Logopédia Sötétben című három egységből álló prezentációval (film, diatár, kézikönyv), a Vakok Óvodájában, Általános Iskolájában, a logopédiai foglalkozásokon alkalmazott eszközök, módszerek, technikák bemutatását céloztuk meg. Egyik sem teljes a másik kettő nélkül, mint ahogyan fontossági sorrendet sem lehet felállítani. Szükséges egységben látni és kezelni azokat.

A filmekben a gyakorlati munka látható, melyben az eszközhasználat is egyértelművé válik. A diákon az egyszerű, tömör, de annál szemléletesebb megjelenítésre törekedtünk. A könyvformátum magyarázó jellegű, részletes, bőséges betekintést kaphatunk benne a szakmai háttérről, az ok-okozati összefüggésekről. Egymást átfedő, sokszor ismétlődő részeket találhatunk, melyek csak a megerősítést szolgálják.

A könyv két nagy egységre bontható. Az első néhány fejezet elméleti oldalról igyekszik betekintést adni a látássérülésről, az egészséges és a látássérült gyermek beszédfejlődéséről, az általános és az intézményünkben alkalmazott speciális logopédiai szűrési, vizsgálati eljárásokról. Könyvünk második felében megpróbálunk segítséget nyújtani, ötleteket adni - a teljesség igénye nélkül - látássérült gyermekekkel foglalkozó logopédusoknak, valamint gyógypedagógusoknak, akik a nyelvi fejlesztést, a hangzó beszéd beindítását, korrekcióját tűzték ki célul. Az expresszív beszéd elsajátításának súlyos akadályozottsága esetén egy más típusú, alternatív-augmentatív kommunikációs csatorna használatának lehetőségét ismertetjük.

A következőkben leírtak részben a szerzők saját tapasztalatait mutatják be. Az évek során közös erővel összegyűjtött tudásban meghatározó a korábban intézményünkben dolgozó logopédusok - Cser Emese, Kohánné Victor Lídia, Kovácsné Kancsár Andrea munkája is. A leírásokban szempontok, megélt problémák és az ezekre (általunk) talált megoldások szerepelnek.

A család kiemelt fontosságú egy gyermek életében, ezért a szülőkhöz is szól írásunk, hogy jobban megérthessék látássérült gyermekük beszédfejlődését, kommunikációját. Reméljük, hogy ezekkel a gyakorlat-orientált impulzusokkal, ötletekkel további erőt merítenek a rájuk váró feladatokhoz.

A szerzők

---