---

Tartalom

BEVEZETÉS

A./ MŰVELŐDÉS ÉS TÁRSADALOM

Az új politika előzményei
  Keresztúry Dezső: Helyünk a világban. 1946.
  Ortutay Gyula: Művelődés és politika. 1949.
  Révai József: A népművelési munka valamennyi formáját fel kell használnunk kultur forradalmunk továbbfejlesztésére. 1951.

A szocialista művelődéspolitika alapvetése
  A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelvei. [Ez a dokumentum később F./ Könyvtárak fejezetben]. 1962.
  Kádár János: A szocializmus teljes felépítésének feladatai. 1967.

B./ AZ OLVASÁSI KULTÚRA KISZÉLESEDÉSE ÉS ELMÉLYÜLÉSE

Vita a kultúrkalóriáról
  Háy Gyula: Követeljük a kultúr-kalóriát! 1946.
  Írók, könyvkiadók, szellemi vezéremberek csatlakoznak a kultúrkalória mozgalmához. 1946.
  Jöjjön a kultúrkalória! 1946.

Az új olvasóközönség alakulása
  Bölöni György: Könyv és olvasóközönség. 1948.
  Czibor János: Küzdelem az új olvasóközönségért. 1947.
  Hegedűs Géza: Olvas a magyar vidék. 1950.
  Tamás István: Olvasó ország. 1960.

Olvasómozgalmak
  Több olvasót! 1952.
  Kondor Istvánné: Az olvasómozgalomról. 1950.
  Vértessy Miklós: Az olvasómozgalom javaslatai. A könyvtárost illeti a szó. 1959.

Író-olvasó találkozók
  Fekete Gyula: Nem rám tartozik - nem tartozik rád? 1963.
  Köves József: Közös ügy - közös érdek. 1963.
  Kiss Tiborné: Új formák, új módszerek. 1963.

Könyv és művelődés
  Darvas József: Olvasó nép vagyunk? 1965.
  Horváth Ádámné - Kemény István: Kik olvasnak és mit? 1965.

Olvasás és olvasó ember
  Benedek Marcell: Az olvasás lélektana. 1956.
  Takács Menyhért: A gyors olvasás problémája. 1959.
  Simon Mária Anna: A szépirodalom hatásának vizsgálata. 1958.
  Hunyadi Piroska: Olvasáspszichológia, olvasástípusok. 1962.

[C.]/B./ KÖNYVKIADÁSUNK FEJLŐDÉSE

  Köpeczi Béla: Az új magyar könyvkiadás tizenöt éve. 1960.

Nyomdászat, papírellátás
  Földi László: Tíz esztendő eredményeiről. 1960.
  Gallai Katalin: Papírfogyasztásunk távlati terve. 1963.
  Haiman György: A magyar nyomdaipar fejlődéséről. 1958.
  Parczer Ferenc: Könyvkiadás és világszínvonal. 1963.

Könyvművészet és bibliofilia
  Hincz Gyula - Lengyel Lajos: Előszó. A szép magyar könyv. 1961.
  Kaesz Gyula: A modern magyar könyvművészet néhány kérdése. 1966.

Sorozatok - tömegkönyv
  Parczer Ferenc: Korszerű zsebkönyvkiadás. 1961.
  Haiman György: Bibliofilia és tömegkönyv. 1961.

Tankönyvek, szótárak, lexikonok
  Paragh László: Állami tankönyvkiadásunk, tíz éves a Tankönyvkiadó. 1959.
  Propper László: A hazai szótárkiadás helyzete. 1960.
  Haas Károly: Lexikon kiadásunk érdekes tervei. 1963.

Könyvterjesztés
  Zalai Imre: Az Állami Könyvterjesztő Vállalat 10 esztendeje. 1961.
  Doroszlai Ferenc: Az 1962. évi műszaki könyvnapok néhány tanulsága. 1963.
  Varga Sándor: A könyv a mai falu életében. 1967.
  Vass Imre: A szövetkezeti könyvterjesztés helyzete és feladatai Csongrád megyében. 1961.
  Sárkány Pál: Megvalósulás útján a termelőszövetkezeti kézikönyvtár. 1967.
  Jászberényi József, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatójának a f. hó 6-án tartott értekezletünk résztvevőihez írt levele. E levélben közölteket felszólalásnak szánta, de elmondására nem került sor. 1966.

A könyv ünnepe
  Nagy Lajos: Mire tanít az idei Könyvnap? 1959.
  Tóth Dezső: A könyv demokratizmusa. 1967.

A magyar könyv külföldön
  Gábor István: Tíz éves a Corvina. 1965.

[D.]/C./ BIBLIOGRÁFIA ÉS DOKUMENTÁCIÓ

A bibliográfia helyzete és mai problémái Nemzeti bibliográfia kérdései
  Magyar Könyvészet. 1945-1960. Előszó. 1965.
  Dezsényi Béla - Falvy Zoltán - Fejér Judit: A magyar sajtó bibliográfiája. 1945-1954. Előszó. 1956.

A szakbibliográfia helyzete és problémái
  Szentmihályi János: Társadalomtudományok szakbibliográfiájának néhány kérdése. 1962.

A bibliográfiai munka szervezése
  Kovács Máté: Az Országos Bibliográfiai Munkaértekezlet megnyitása. 1962. Az Országos Bibliográfiai Munkaértekezlet ajánlásai. 1961.
  A bibliográfiai munka koordinálása. 11-1-25/1954. VI.25./Np.M.sz. Utasítás. 1954.
  Bélley Pál - Gombocz István - Waldapfel Eszter: A varsói nemzetközi bibliográfiai konferencia. 1958.

A dokumentáció és a szakirodalmi tájékoztatás fejlődése. A dokumentáció alapkérdése
  Kovács Máté: Tudománypolitika és tájékoztatástudomány. 1967.
  Polzovics Iván: Dokumentáció és információ. 1967.
  Györe Pál: A tudományos tájékoztatás szakembereinek műveltsége és a tájékoztatási munkakörök. 1967.

A dokumentáció szervezete
  Lázár Péter: A dokumentáció szervezete Magyarországon. 1964.

A szakdokumentáció helyzete és kérdései
  Jánszky Lajos: A műszaki dokumentáció problémái és feladatai Magyarországon. 1956.
  Gortvay György: Az Orvostudományi Dokumentációs Központ tevékenysége. 1960.
  Tordayné Páter Erzsébet: Tízéves a Mezőgazdasági Dokumentáció. 1958.
  Rózsa György: Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációban. 1964.

[E.]/ KÖNYVTÁRÜGY

  Dienes László: Állítsuk tudományos könyvtárainkat a szocializmus építésének szolgálatába. 1951.
  Barabási Rezső: A könyvtárosi munka néhány kérdése. 1955.
  Szekeres Pál: Gyorsítsuk meg a szocialista könyvtárelmélet kibontakozását. 1962.
  Láng Imre: A tudományos és szakkönyvtári gyűjtőköri kódex munkálatai. 1965.
  Tóth József: A művelődési házak és a könyvtárak együttműködésének lehetőségei. 1966.
  A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 2042 -13/1952. számú határozata a könyvtárügy fejlesztéséről. 1952.
  Kovács Máté: A magyar könyvtárügy országos szervezetének időszerű kérdései. 1953.
  A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 5. számú törvényerejű rendelete a könyvtárügy szabályozásáról. 1956.
  Kovács Máté: A magyar könyvtári törvény alapelvei, célkitűzései, és művelődéspolitikai jelentősége. 1956.
  Zalai Zoltán: Az egységes magyar könyvtárügy felé. 1951.
  Mátrai László: A magyar könyvtárosegyesületről. 1958.
  Kovács Máté: Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács eddigi munkája és további feladatai. 1965.
  Az I. Országos Könyvtárügyi Konferencia határozata. 1952.
  A II. Országos Könyvtáros Konferencia. 1955.

[F.]/ KÖNYVTÁRAK

  Az Országos Széchényi Könyvtár 1959. évi beszámolója. 1961.
  Tóth András: Egyetemünk könyvtárhálózatának néhány problémája. 1962.
  Csapodi Csaba: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. 1965.
  Csűry István: Összefoglaló jelentés a Debreceni Egyetemi Könyvtár 1966. évi működéséről. 1966.
  Havasi Zoltán: Tájékoztatás - hálózati és módszertani munka - igazgatás, módszertani elgondolások és tapasztalatok a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárában. 1966.

  Haraszthy Gyula: A Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtára. 1958.
  Fodor Zoltán: Tízéves évforduló a mezőgazdasági könyvtárügy történetében. 1958.
  Walleshausen Gyula: Tapasztalatok az agrárfelsőoktatási könyvtárak együttműködése terén. 1958.
  Jánszky Lajos: Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ 1962. évi munkája. 1962.
  Héberger Károly - Kéki Béla: időszerű könyvtárpolitikai kérdések. 1966.
  A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelvei. KMK. 1962.
  Vértes György: Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Tanácsköztársaság Különgyűjteményéről. 1958.
  Szilágyi István: A Beloiannisz-gyár újítóinak műszaki könyvtára. 1952.
  Simon Mária Anna: Az akadémiai könyvtári hálózatról. Kézirat. 1964.

  Nemes Dezső: A népművelési munka soron levő feladatai. Részletek az 1952. március 17. és 18.-i Országos Népművelési Értekezleten tartott előadói beszédből. 1952.
  Megnyíltak az új megyei könyvtárak. 1952.
  Hegedűs András: Az őszi-téli olvasómozgalom kiszélesedéséért. 1953.
  Páldy Róbert: A tudományos munka kialakítása a Veszprémi Megyei Könyvtárban. 1958.
  Szőnyi László: Szakkönyvtári munka a közművelődési könyvtárakban. 1960.
  Tóth Gyula: Könyvtári zárszámadás. 1963.
  Sallai István: Járási könyvtárak továbbfejlesztésének útja. 1955.

  Révész Ferenc: A Szabó Ervin kerületi könyvtárak központosításáról. Milyen feladatok várnak a kerületi könyvtárakra a központosítás után? 1957.
  Dobos Piroska: Az olvasószolgálat főbb kérdései a Fővárosi Szabó Ervin kerületi könyvtárakban. 1960.
  Kordos László: Miskolci eredmények - miskolci gondok. 1965.

  Zoltán József: Legnagyobb helyismereti gyűjteményünkről. 1960.
  Taká[cs]ts Miklós: A helyismereti könyvészet szerepe. 1964.
  Szente Ferenc: Körzeti könyvtár, igen vagy nem? 1964.
  Szabó Gyula: Hogyan működik Borsod megye első körzeti könyvtára? 1965.
  Rózsa György: A karácsondi példa, a függetlenített népkönyvtárosok tapasztalatcseréje. 1954.
  Berza László: Tanyai könyvtárak helyzete. 1954.
  Féja Géza: A sárpilisi népkönyvtárban. 1952.
  Tóth Árpád: Községi könyvtárak a tanácsi tulajdonba vétel után. 1961.
  Katsányi Sándor: Új kiemelt községi könyvtárak - új gondok. 1964.
  Németh Károly: Egyfalú - egy könyvtár. 1964.
  Petrovay István: Első tapasztalatok a művelődési autóról. 1959.
  Katona Jenő: A Balaton menti üdülők könyvtáraiban. 1953.

  Rácz Aranka: Gyermekkönyvtáraink helyzete. 1959.
  V. Waldapfel Eszter: Iskolai könyvtáraink helyzete és feladatai. 1963.
  Kirschner Márton: A kisebb általános iskolák tanulói könyvtárainak átszervezése Csongrád megyében. 1965.
  Fábri Györgyné: Gyermekek a nagyvilágban. 1966.
  Sáráné Lukátsy Sarolta: Már nem gyerek - még nem felnőtt. 1966.
  Gévay Ágnes: Fiatalok könyvtári-körei a Székesfehérvári Megyei Könyvtárban. 1965.

  Kiss István: SzOT elnökségi határozat a szakszervezeti könyvtárak munkájáról. 1958.
  Kondor Istvánné: Az építőipari üzemek jobb könyvtármunkájáért. 1952.
  Gerő Zsoltné: Üzemi műhelykönyvtárakról. 1954.
  Kiss Jenő: A munkásszállások könyvtárairól. 1959.
  Arnóth Károly: A szocialista brigádok és az olvasás. 1965.
  Szenté Ferenc: Milyen legyen a klubkönyvtár? 1966.
  Gergely István - Taká[cs]ts Miklós: Hogyan vált be az első hírlapolvasó? 1965.
  Mezei György: Hírlapolvasó Győrött. 1965.

  Ughy Jenő: Adatok a falusi lakosság saját könyvvel való ellátottságáról. 1964.
  Könczöl Imre: Házi könyvtárak Várpalotán. 1966.

  Sebestyén Géza: Új nemzeti könyvtár a várban. 1960.
  Kellner Béla - Sallai István - Tombor Tibor: Épül a kaposvári megyei könyvtár. 1962.
  Sz[abados] L[ászlój: Mi történt a könyvtárak építése és tervezése terén 1963-ban? 1963.
  Kiállítás az Akadémiai Könyvtár új épületének homlokzati terveiből. 1966.

  Rácz Aranka: Vita a szabadpolcról. 1958.
  Babiczky Béla: Mikrofilm-készítés "házilag". 1958.
  Gerő Gyula: A könyvtári statisztika felhasználásáról. 1954.
  Horváth Tibor: Vita a tudományos könyvtárak statisztikájáról. 1965.
  Barta Gábor: A könyvtári szabványosítás 10 éve. 1960.
  Gombocz István: Egyezmény-tervezet a nemzetközi kiadványcsere szabályozására. 1958.

  Kovács Máté: A könyvtártudomány a szocialista tudománypolitikában. [1961].
  Lázár Péter. A hazai könyvtártudomány helyzete és értékelése. 1960.
  Sebestyén Géza: A könyvtártudományi kutatás távlati tematikai terve. 1961.
  Fülöp Géza: A könyvtártudományi kutatás helyzete. 1965.

  Haraszthy Gyula: Zárszó a könyvtáros-képzésről folytatott vitához. 1954.
  Miszti László: Vita a főiskolai könyvtárosképzés néhány kérdéséről. 1954.
  Kovács Máté: Az egyetemi könyvtárosképzés továbbfejlesztése. 1961.
  Vadász Ferencné: A könyvtárosképzés rendszere. 1966.

---

Előszó

Aligha túlzás, hogy már régen itt az ideje az 1945 utáni, immár negyedszázada lezárt történelmi korszak könyvtártörténeti feldolgozásának, a tanulságok levonásának. Kovács Máté ezt a feladatot meglehetősen korán, 1960-ban elkezdte, de 1972-ben történt hirtelen halála miatt természetesen csak a korszak elejével foglalkozhatott. Ráadásul 1960-on is túl juthatott volna, ha az általa vezetett tanszéki munkaközösség nagy vállalkozása, A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében című, alapos bevezető tanulmányokkal, szemelvényekkel és bibliográfiával ellátott antológia nem marad befejezetlen. Mint utóbb a keletkezéstörténeti kutatások során kiderült, a professzor mindvégig időben (az akkori) napjainkig el akart jutni, amit a kandidátusi disszertációjában 1967-ig el is végzett - sőt mi több, a záró 3. kötet is készen volt, s akár már 1969-ben az is megjelenhetett volna.

2006-ban, Kovács Máté századik születésnapjára készülve Kovács Ilona javaslatára került sor a mű keletkezéstörténetének, fogadtatásának felmérésére. Ebből kitűnt, hogy Kovács Máté és csapata már kevéssel a tanszékre kerülése után, 1957-ben hozzáfogott a történeti feltáró munkához, és azt tervezte, hogy egy kötetben közreadja gyűjtésének eredményét. 1963-ra biztossá vált, annyi anyag gyűlt össze, hogy a mintegy évezrednyi idő nem tekinthető át egyetlen kötetben, s akkor még úgy látszott, hogy az 1849-től kezdődő teljes időszakot majd a második kötet tartalmazza. Az 1960-as évek végére azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy a bőséges anyag megint csak nem adható közre egyetlen kötetben, az 1945 utáni időszak bevezető tanulmánya, bőséges szemelvényanyaga és bibliográfiai gyűjtése szintén megtölt egy (immár) harmadik kötetet. Kovács Máté nemcsak az első kötetnél kényszerült másodikra, majd harmadikra: az utóbbi kettőnél a bőség zavarával küzdött. Minthogy eleve úgy tervezték, hogy a második kötet a háború utáni korszakot is magában foglalja, nem okozott (volna) gondot a 2. kötettel egyidejűleg kiadni a 3. kötetet is. Keletkezéstörténeti tanulmányom - itt nem részletezhető - bőséges adalékokkal szolgál, többek között ahhoz, hogy kijelenthessük: a szerkesztő számára már 1967 közepére világossá vált, a második kötetbe sem fér(het) bele az 1945 utáni korszak. Azzal külön kötet megtölthető. Kovács Máté politikus ötlettel még azt is javasolta a közreadás előmozdítására, hogy a 3. kötet a 25 éves jubileumi kiadványok része lehet/ne - már 1969 végére. Az ma már valószínűleg kideríthetetlen, legalábbis a kutatás e tekintetben eddig nem hozott egyértelmű eredményt, legfeljebb találgatásokra jutott, miért nem jelent meg a kötet, miért maradt torzón a nagyszabású vállalkozás. Azt a megtalált levelezés bizonyítja, hogy a kézirat lényegében készen volt, de sem az első két kötet közreadója, a Gondolat Kiadó (pedig már rész-szerződést is kötött!) nem vállalta (egy forrás szerint azért, mert ez a korszak már nem illett Nemzeti Könyvtár sorozatának időszakába!?), sem a másodszorra megkeresett Népművelési Propaganda Iroda nem vállalkozott a kiadásra. A legújabban előkerült iratok között található Kovács Máténak 1969. június 18-i Feljegyzése..., ami szerint a kötet kész: a bevezető tanulmány, a dokumentum-szemelvények és a bibliográfia együtt van, ill. a még 3-4 hónapot igénylő szerkesztési munkálatok alatt véglegesíthető lesz és a képanyag is összegyűjthető. Az anyagot - jóllehet ennek kétszerese gyűlt össze - ekkor 50 szerzői ívre becsülte. Ugyanebben az időben a Gondolat részéről Havas Ernő aláírásával igazolta, hogy a fejezet-bevezetőket cca. 8 ív terjedelemben kiadásra elfogadták - tehát az is feltehetően készen volt.

Még egy adalék a keletkezéstörténethez. Kovács Máté 1969-ben bátran leírhatta és 1970-ben nyomtatásban is közölte, hogy az antológia "2. kötete sajtó alatt van, a 3. kötet kézirata is elkészült, s remélhetően hamarosan megjelenik."

Kovács Máté emlékének ápolására a több mint másfél évtizede létrejött Kovács Máté Alapítvány kuratóriuma azt vallja, a 3. kötet is elkészült - csakhogy 2013 végéig semmilyen nyomára nem akadt a kéziratnak. Az OSZK-beli hagyatékban (210-es Fond a Kézirattárban) nem volt megtalálható, 2006-ban Sebestyén György tanszékvezető nem lelte sem a tanszéki irattárban, sem az egyetemi levéltárban. Hiába fordultam a Gondolat Kiadó utódához (nem is válaszoltak), de nem tudtunk meg érdemit a még életben volt tanszéki oktatóktól sem.

2013 őszén Kovács Ilona rátalált a több dossziét kitevő, majdnem kész anyagra, majd ennek alapos áttekintése nyomán az Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy a hitelesen megmaradt részeket közreadja, és a kutatás számára hozzáférhetővé teszi digitalizált változatban. Teszi ezt a további kutatások előmozdítására akkor is, ha jelentős részek nem állnak (még?!) rendelkezésre. A Kovács Máté által tervezett vagy meg is írt bevezető tanulmánynak egyelőre csak töredékei kerültek elő, ezért úgy döntöttünk, hogy ezt helyettesítendő egyrészt hivatkozunk az 1960-61-ben nyomtatásban megjelent tanulmányra, másrészt az ezt jócskán továbbfejlesztő és 1968 őszén megvédett kandidátusi disszertációját (esetleg csak vonatkozó részeit) tesszük hozzáférhetővé: Kovács Máté: A magyar könyv- és könyvtárkultúra a szocializmusba való átmenet időszakában. Bp. 1967. gépirat 467 lev..

A mű szokásos bibliográfiája sem található a megkerült anyagok között. Minthogy ennek (egyik) szerkesztője Fülöp Géza volt annak idején, és tudjuk, hogy ő az, aki az 1990-es évek elején pályázat segítségével kísérletet tett a bibliográfiai anyaggyűjtés folytatására, azt reméljük, hogy hagyatéka sorsának rendeződése után az Akadémiai Könyvtár kézirattárában hozzáférhetővé válik (ha előkerül!).

Azt reméljük tehát, hogy az előkerült töredékek közreadása nyomán eddig lappangó részek vagy töredékek is előkerülnek. Ilyen módon a mostani közreadást nem tekintjük lezártnak: amint bármi érdemi és hiteles anyag előkerül, a 3 kötet kéziratos anyagát vele kiegészíthetjük, teljesebbé tehetjük. A közreadástól azt is várjuk, segít a hiányzó részeket megtalálni. A most előkerült anyag hozzáférhetővé tételével a remélhetőleg előbb-utóbb beinduló kutatások vagy egyszerűen a téma és a korszak iránt érdeklődők számára nyújtunk segítséget. Ezen túlmenően azonban az is célunk, hogy az akkoriak munkáját értékeljük és megbecsüljük. A digitális közreadással a szerkesztő Kovács Máténak és közreműködő munkatársainak, Dér Máriának, Fodor Zoltánnak és Voit Krisztinának megadjuk az őket megillető tiszteletet értékes munkájukért, kifejezzük megbecsülésünket. Ez nem jelenti azt, hogy az akkor erősen determinált értékítéletet és (főleg az akkor használatos) frazeológiát is elfogadjuk, máig mérvadónak hinnénk. Természetesen minden korszaknak joga és lehetősége, hogy saját megítélését tekintse sajátjának. Ugyanakkor a történettudomány szabályai szerint úgy véljük, hogy mind a válogatás, mind az értékítéletet is kifejező munkájuk a további történeti kutatás számára olyan iránymutatás és fogódzó, amit a későbbi kutatóknak illik felhasználni, és természetesen azt meghaladni. A kötet által dokumentáltan, az akkori nemzedéknek pontosan az a nagy értéke és érdeme, hogy koruk erős korlátai között is képesek voltak kiemelkedő eredményt elérni, és a társadalom más szakterületeihez képest számos korláton túllépni.

A most megtalált tartalomjegyzék szerint az 1945-től 1968/69-ig terjedő időszakot egyetlen korszakként kezelték, nem szakaszolták, holott a 2006-ban előkerült dokumentum szerint Kovács Máté a maga részéről 3 korszakot különített el: 1945-1948, 1949-1956 és 1957-tól a tárgyalt időszak végéig. Jóllehet osztjuk Kovács Máté akkori nézetét, az általa véglegesített változatot is érthetőnek tartjuk, hiszen a korábbi köteteket sem tagolták túlzottan apró szakaszokra - bizonyára a terjedelmi korlátok is ezt indokolták.

A most közzétett tartalomjegyzék és a szemelvények elrendezése egyértelműen bizonyítja, hogy ez a 3. kötet teljes mértékben folytatása az előző kettőnek, ez is tükrözi Kovács Máténak a korábbi pozitivista könyvtártörténetírást meghaladni hivatott bibliológiai felfogásának konstrukcióját és felfogását, ami viszont összhangban volt korának nemzetközi - nyugati és szocialista - törekvéseivel. Sem külföldön, sem nálunk a bibliologia nem aratott osztatlan sikert, de bizonyos mértéktartással a történeti feltárásnak használható eszmei hátteret és módszert kínált.

A megtalált tartalomjegyzék és szemelvényanyag is hosszas vajúdás nyomán született meg: ezt bizonyítja az a számos dokumentum, melyet az Emlékkötetben már publikálhattam.

2015. március
Dr. Tóth Gyula
a Kovács Máté Alapítvány kuratóriumának elnöke

---