Matusik János
Ájtatos elmélkedések a középtanodai róm. kath. ifjuság nagyhéti lelki-gyakorlataira
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
I. Elmélkedés. Az ember végczéljáról
II. Elmélkedés. A bűnről
III. Elmélkedés. A halálról
IV. Elmélkedés. Az itéletről
V. Elmélkedés. A pokolról
VI. Elmélkedés. A tékozló fiúról
Előszó
Az üdvét szívén viselő katholikus egyén kötelmeinek egyik legsarkalatosbika, s mint ilyen, egyik legszorgosabbika a keresztény hitélet tettekben nyilatkozó dajkálása, s annak a körűle kifejtett ápoló gondoskodás általi növelése, izmosítása. Noha pedig számos a mód és eszköz, mely e czélra magát az elmélkedőnek minden lépten-nyomon önkényt ajánlgatja: a legfőbb egyházi tekintélyek öszhangzó tanúskodása s kiválólagos kegyelése szerint mégis alig létezik ez érdemben áldásosabb s döntőbb hatású valami, az időnként áhitatteljes ünnepélylyel tartatni szokott lelki-gyakorlatoknál.
"A lelki-gyakorlatok eszméjén (ugyanis) különös áldása nyugszik Krisztus Jézus egyházának, s lehet és kell, hogy egy-egy ilyetén alkalommal hatalmas kegyelem ragyogja át az elmét, rendkivüli malaszterő járja keresztül a szíveket, s a lélek minden gondolatának, a szív minden gerjedelmének, a kedély minden érzetének tisztábbra higgadtával pusztuljon belőle a föld s a világ salakja..." Oh igen! mert a lelkigyakorlatok az isteni bölcseség egy újból megnyitott iskolája; a lélek bármily sebeinek gyógyerős orvosszere; a pokolbeli ellenség ellen leggazdagabb fegyvertár; az erkölcsiség bőerű forrása; a husvéti szent gyónás- és áldozásra mindnyájunkat hathatósan elékészítő mód. Úgy van. Ők egy igéző virágágy az egyedül üdvezítő katholika anyaszentegyház gyomtalan kertében, mely növényeinek illata s színei pompájával elbájolja a szemlélőt, míg a bokraiból szakasztónak töredelmes keblét díszoltárrá, Jézus lakhelyévé magasztosítja. Ilyenek a lelki-gyakorlatok, a ily fölséges tulajdonaikat megértve: habozhatsz-e, oh keresztény bűnös ember! késlekedhetel-e még tovább is a bánkodás útján eme csodaszépséghez közeledni, s róla tar lelkedet Istennek tetszőleg fölékítni?
...
A lelki-gyakorlatok alkatrészeinek legfőbbike az elmélkedés, melyet, mivelhogy alatta nem annyira szavakkal, mint inkább fölszárnyaló gondolatokkal s meleg érzelmekkel szól a lélek Istenéhez, méltán megillet az elmélkedő imádság nevezete, a lélekben és igazságban tisztelgő imádságé. S mert "az elmével hitbeli igazságokat veszünk gondolóra, a kedélylyel és akarattal megfelelő indulatokat és eltökéléseket mutatunk be Istennek: kétségtelen, miszerint a mint ebben áll az elmélkedés mivolta, akként épen ezen indulatok- és eltökéléseken sarkallik annak sajátlagos czélja is, melyre az elme gondolkozása szolgál eszközül." Az elmélkedéssel karöltve járnak a lelki-gyakorlatokban: a lélekismeret vizsgálatát könnyítő szemléletek is, a lelkiéletre czélzó gyakorlati oktatásokat tartalmazó tanulságok, s az Isten malasztja után esengő imádságok.
...