Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Micae mediaevales

Tanulmányok a középkori Magyarországról és Európáról

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


Draskóczy István - Nagy Balázs: Előszó
Rövidítésjegyzék

Csákó Judit: III. Béla uralkodása a francia területen keletkezett kútfők tükrében
Jakab Péter: "Medvekölykök". Az Orsini család hatalmi stratégiái a késő középkori Itáliában
Kelényi Borbála: Az öltöztetős Madonna két késő középkori forrás alapján, kitekintéssel a néprajzi párhuzamokra
Mikó Gábor: A Corpus Juris Hungarici és 16. századi törvényhozásunk okleveles emlékei
Péterfi Bence: Újabb adalékok Árpád-házi Margit középkori csodáinak sorához
Rózsa Márton: Eretnekek az Alexiasban
Somogyi Szilvia: A Hartvik-agenda és a kánonjog
Szabó Noémi Gyöngyvér: Bencés apátságok társadalmi kapcsolatai a 14-16. századi Magyarországon
Urbán Máté: A mennyei topográfia. Remeterendi és ciszterci tájszemlélet a középkorban a hagiográfiai források és a helynevek tükrében
Vadas András: Árvizek a kora újkori Magyar Királyságban. Források és lehetőségek

Köszönetnyilvánítás
A szerzőkről


Előszó

Örvendetes, hogy hazai egyetemeinken megfelelő ismeretekre tehetnek szert a középkor iránt érdeklődő hallgatók. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán nagy hagyományai vannak a középkori történeti képzésnek. A háromszintű - úgynevezett bolognai típusú - oktatási rendszerben már az alapképzésben is meghatározó szerepe van a középkorral foglalkozó kurzusoknak. A 2009 őszén elindult mesterképzésben szintén biztató érdeklődés figyelhető meg a középkori történeti specializáció iránt. Az ebben résztvevő hallgatók négy féléven keresztül számos, a középkori történelem különböző megközelítési lehetőségeit bemutató kurzust hallgatnak, középkori latin forrásokat - így pl. középkori okleveleket - olvasnak, és áttekintést kapnak a középkori gazdaság-, társadalom-, eszme és politikatörténet, valamint az egyház- és vallástörténet jó néhány kérdésköréről.

A hagyományos kurzusokra épülő képzést kiegészíti az elkötelezett hallgatóknak a tudományos diákköri mozgalomban végzett munkája. A kétévenként megrendezésre kerülő országos tudományos diákköri konferenciák eredményei az mutatják, hogy az egyetemünkön folyó középkori történeti oktatás biztos alapokat jelent a hallgatók önálló tudományos munkája számára. Az elmúlt két OTDK díjazottjainak listája szerint az ELTE hallgatói 2009-ben a középkori magyar és középkori egyetemes történeti szekciókban egy első és egy második helyezést, 2011-ben pedig egy első és egy második helyezés mellett két harmadik díjat is szereztek. Az alapszakosként OTDK helyezést elért hallgatók közül többen mesterszakon folytatják a tanulmányaikat, a mesterszakosként eredményes résztvevők közül kerülnek ki a doktoranduszok.

A mesterképzés után a doktori iskolába felvételt nyert hallgatók vehetnek részt az egyetemi keretek között legmagasabb szintű tudományos képzésben. Az ELTE Történettudományok Doktori Iskolában több doktori program keretében folyik középkori történeti képzés. A Középkori Magyar és a Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Doktori Program mellett a Történelem Segédtudományai Doktori Program is rendszeresen felvesz középkori témákkal foglalkozó hallgatókat.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Történettudományok Doktori Iskolán kívül is több más programban zajlik középkorral foglalkozó doktori képzés. A régészeti és művészettörténeti, valamint a modern és klasszikus nyelvekkel foglalkozó programok is számos kiváló disszertáció megszületéséhez biztosították a megfelelő hátteret.

Korábbi kezdeményezések után - reményeink szerint hagyományt teremtő módon - a középkori történelemmel foglalkozó doktori programok 2010-ben és 2011-ben is megrendezték a középkort kutató történész doktoranduszok konferenciáját. Ezeken a két-két elismert középkorkutató által tartott plenáris előadás mellett tizenegynéhány fiatal tudós adta elő újabb kutatásai eredményeit.

Jelen kötet az előadások nyomán született tanulmányokból közöl válogatást. A szerzők között megtalálhatók mindhárom említett történeti doktori program hallgatói. A kötet mutatja a doktori képzések nyitottságát és sokrétűségét is. A nyitottság tematikai sokszínűséget is jelent, hiszen ez tükrözi pontosan a doktori képzés jellegét, és egyben jelzi a más egyetemekhez és középkorász programokhoz fűződő kapcsolatok fontosságát. A jelen kötetben olvasható ugyanis a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája egyik hallgatójának a tanulmánya is, egy másik dolgozatot pedig egy mesterképzésben részt vevő hallgató írt. Az írások többsége magyar történeti vonatkozású, de a témák között vannak a középkori Magyarország külkapcsolataira fókuszáló, illetve egyetemes történeti kutatásokon alapuló írások is.

Egyetemünk régi és követendő hagyománya, hogy a legtehetségesebb hallgatóit segíti a tudományos pályán való elindulásban. Ennek egyik legjobb eszköze lehet, ha az Egyetem támogatja a doktoranduszok tudományos publikációinak megjelenését. Jelen kötet a hallgatói önszerveződés jó példája, a kötet szerkesztését, a tanulmányok válogatását és a kiadás előkészítését egyaránt doktorandusz és mesterképzésben részt vevő hallgatók végezték. Köszönettel tartozunk az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának a tanulmánygyűjtemény megjelenéséhez nyújtott támogatásáért.

Örömmel ajánljuk az olvasó figyelmébe ezt a tanulmánykötetet.

Draskóczy István - Nagy Balázs


×