Micae mediaevales II.
Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
Draskóczy István - Nagy Balázs: Előszó
Rövidítésjegyzék
Rákos-Zichy Johanna: A vértanúk testéről való gondoskodás a mártírakták tanúsága alapján
Gyönki Viktória: Váltságfizetés a 10-11. századi Izlandon két nemzetségi sagában
Ilkó Krisztina: Az aszkézis gyakorlatának szélsőséges formái Szent Zoerard-András vitájában
Urbán Máté: A két Szent Bernát pusztasága és Paradicsoma
Vajda Tamás: Árpád- és Anjou-kori vízimalmaink tájalakító hatása
Kanyó Ferenc: Óbudától "Ősbudáig". Egy mítosz historiográfiája
Kranzieritz Károly: Változások a Délvidéken Nikápoly után. Az 1397. és 1398. év katonai eseményei
Incze János: Luxemburgi Zsigmond városzálogosításai: Segesd és Bártfa esete
Schmidtmayer Richárd: Vértesi várak. A Rozgonyi család főúri rezidenciái a 15. században
Kádas István: Egy abaúji atyafiság Mátyás király udvarában. Adalékok a Semsei család Hunyadi-kori történetéhez
Kelényi Borbála: Három Várdai-feleség végrendelete a késő középkorból
Bakonyi Zsuzsanna: Nők a nagyszombati gazdaságban. A 16. századi nagyszombati misszilisek tanúsága
Vadas András: "A vizek gyakran kilépnek a medrükből". Körmend és az árvizek (1600-1659)
Köszönetnyilvánítás
A szerzőkről
Előszó
A tudományos tehetséggondozás összetett folyamat. A középkori történelemmel elmélyülten foglalkozó hallgatók támogatása különösképpen az, hiszen ezen a szakterületen hosszas és alapos előkészületekre van szükség bármely a szakmai közvélemény érdeklődésére számot tartó dolgozat megírásához. Nélkülözhetetlen a nyelvtudás, amely nemcsak a modern nemzetközi szakirodalom forgatásához szükséges, hanem elengedhetetlen a forrásnyelvekben, esetünkben legtöbbször a latinban való jártasság is. Hallgatóink az interdiszciplináris középkortudomány elvárásainak megfelelően nemcsak írott forrásokkal foglalkoznak: a jelen tanulmánykötetben is szerepelnek régészeti, illetve művészettörténeti megalapozottságú tanulmányok is, így a szerzőknek "érteniük kell" a régészeti leletek vagy éppenséggel a képi ábrázolások nyelvét is.
A források ismerete természetesen elengedhetetlenül szükséges, de nem elégséges feltétele a tudományos újdonságot jelentő dolgozatok megszületésének. Elszánt és szívós munkára van szükség ahhoz, hogy új tudományos eredményeket tartalmazó írás szülessen. A gyakran jó néhány évig tartó előkészületeket az ELTE Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézete a kurzusrendszerű képzés mellett számos más eszközzel is igyekszik támogatni. A jelen kötet szerzői közül a legtöbben a tudományos diákkörökben jelentkeztek először tanulmányaikkal, többen sikeresen szerepeltek a kétévenként megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, illetve hallgatói voltak, (vagy még most is azok) a háromszintű - úgynevezett bolognai típusú - képzésen belül 2009-ben elindult, és azóta is sikeresen működő középkortörténeti mesterképzési szakiránynak.
Mindezek mellett van még egy olyan eleme a tehetséggondozásnak, amelyről nem szabad elfeledkeznünk. Ez a konzulensek és témavezetők szerepe (nevüket a kötet végén találják). Köszönet illeti mindazokat a kollégákat, akik konzulensként, témavezetőként, vagy akik bármilyen más formában tanácsaikkal segítették a dolgozatok szerzőit. Más egyetemekhez hasonlóan az ELTE Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézete is változatos lehetőséget biztosít a pályájuk kezdetén álló ifjú kutatóknak, hogy bemutatkozzanak a szakmai közvélemény előtt. Korábbi előzmények után 2010-től kezdve évente megszervezzük a középkor történetét kutató doktoranduszok konferenciáját, és ezek anyaga tanulmánykötetekben is megjelenik. 2012. március 30-án a középkori mesterszak hallgatói rendezték meg első bemutatkozó konferenciájukat, a doktoranduszok rendezvényére pedig 2012. május 17-18-án került sor. A jelen kötet magvát a doktori konferenciánkon elhangzott előadások alkotják, de megjelenési lehetőséget biztosítottunk mesterszakos hallgatóknak is. A dolgozatok szerzőinek értékes segítséget jelentett az előadásuk nyomán kibontakozó vita.
Ma a diákok mozgékonyabbak, mint elődeik, s megesik, hogy több intézményben is tanulnak. Amikor a kötetben olvasható tizennégy tanulmányt az érdeklődő olvasó figyelmébe ajánljuk, örömmel vesszük számba, hogy a szerzők között olyan hallgatók is jelen vannak, akik tanulmányaik egészét, vagy egy részét a Debreceni Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Közép-európai Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, illetve a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen végezték. Arra törekszünk, hogy nyitottak legyünk a különböző társintézmények felé és együtt működjünk velük. Szándékunk szerint szívesen biztosítunk publikálási lehetőséget más doktori iskolák növendékeinek. A kötet tanulmányai híven jelzik a középkorász képzés sokszínűségét. A szerzők túlnyomó többsége az ELTE BTK középkorral foglalkozó tanszékeihez, illetve doktori programjaihoz kötődik, köztük a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékhez, a Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékhez, a Történelem Segédtudományai Tanszékhez, és a Művészettörténet Tanszékhez, illetve a Régészeti Intézethez.
Bizonyára nem kerüli el az érdeklődő Olvasó figyelmét, hogy a jelen kötetben megjelenő tanulmányok igen széles kronológiai és földrajzi spektrumot fognak át. A dolgozatok által felvetett problémák a későantikvitástól elindulva egészen a 16-17. századig húzódnak, ám a kora újkori témákkal foglalkozó írásoknak szintén vannak középkori vonatkozásai. A kötetben nem csupán Magyarország középkorához kapcsolódó tanulmány található, hanem olyan egyetemes történeti dolgozat is, amely például Izland történetével foglalkozik. A tematikai sokszínűség ugyancsak figyelemreméltó. Az olvasó a középkori teológiától a hadtörténetig, a hagiográfiától a történeti ökológiáig, a gazdaságtörténettől a mindennapi élet történetéig, családtörténetig, nőtörténetig talál írást. Ugyancsak meg kell említeni, hogy a szerzők a jelen kötetben megjelent dolgozatuk elkészítése idején tanulmányaik más-más fokán álltak. Van, aki az alapképzés hallgatója volt, mások mesterszakos tanulmányaikat folytatták, illetve doktori képzésben vettek részt. Az írásokat a témavezetők természetesen előzetesen lektorálták. Örömmel ajánljuk az Olvasó megtisztelő figyelmébe ezt a tanulmánykötetet.
Budapest, 2012. november 30.
Draskóczy István - Nagy Balázs