Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Orosz Ildikó

Két évtized távlatából

TARTALOM, BEVEZETÉS


Tartalom


Bevezető gondolatok

1989. február 26. - Megalakult...
Orosz Ildikó: Remélem hozzászólnak...

1991. december 8. - Majd egyéves...
Orosz Ildikó: A kárpátaljai magyar általános és középiskolai oktatás struktúrája (Részlet a kárpátaljai magyar oktatás koncepciójából)

A Kárpátaljai Magyar...
Gulácsy Géza: Az önálló nemzetiségi oktatási rendszerről

1992. március idusán...
Orosz Ildikó: Oktatásrendszerünk fejlesztésének lehetséges útja

A kárpátaljai magyar oktatás teljes...
Soós Kálmán: Magyar tudományos élet Kárpátalján

A 2007-re kialakult kisebbségi...
Ambrus Pál - Csernicskó István - Kristofóri Olga - Orosz Ildikó: A magyar nyelvű/nyelvi oktatás stratégiai kérdései Kárpátalján, 2008


Bevezetés

A 20. században oly sokat hányattatott kárpátaljai magyar közösség a politikai nyomás enyhülésekor mindig megpróbált kitörni azokból a rákényszeríttet többségi korlátokból, ami nem engedte anyanyelvét, kultúráját fejlődni. Így volt ez a II. világháború után is, amikor a régiót a Szovjetunióhoz csatolták. Miután világossá vált az itt élő magyar közösség számára, hogy a szovjethatalom hosszú távon kíván berendezkedni a területen, kérték az anyanyelvű iskolák és oktatás lehetőségét, amit eleinte csak az elemi és általános iskolai szinten engedélyeztek. A magyar nyelvű elemi és általános iskolákat a szovjetrendszer első éveiben a falvak nyitották meg, a városokban nagyobb volt az ellenállás, de mindig akadtak lelkes szervező szülők és pedagógusok, akik az adott pillanat lehetőségeihez képest felelősséggel tették a dolgukat. A legutóbbi kutatások alapján például tudjuk, hogy az ungvári magyar iskola megnyitása - újraindításának 60. évfordulóját 2011-ben méltatták - váltotta ki a legnagyobb ellenállást, miután a régió központjáról volt szó. A nagyszámú igény láttán végül is engedélyezték, de olyan feltétellel, hogy az ingatlan fenntartását a szülők vállalják, csak a tanárok bérét folyósítják majd állami költségvetésből.

Sztálin halála után, 1953-ban, a pillanatnyi lehetőséget megragadva megnyílhattak az első középiskolák, előbb szintén csak vidéken: az Ungvári járásban Nagydobronyban, a Beregszászi járásban Nagyberegen, Mezőváriban, Mezőkaszonyban. A következő években a városokban és több vidéki nagyközségben is megragadták az iskolanyitási lehetőséget. Bár a szovjetrendszerben is deklaráltan ingyenes volt az oktatás minden állampolgár számára, ezekben az intézményekben megnyitásuk első éveiben az ott tanulóknak tandíjat kellett fizetni.

A magyar nyelvű iskolák iránti megnövekedett igénynek köszönhetően, ha nagyon lassan is, de kialakul a felsőoktatás intézményének csírája. Az elemi iskolai tanítóhiány miatt 1947-ben magyar csoportot indítanak a Huszti Tanítóképzőben, melyet gyakorlóiskola hiányában áthelyeznek Munkácsra. 1950-ben bezárják az Ungvári Görög Katolikus Tanítóképzőt, melynek bázisán megnyitják az Uzshorodi Tanárképző Főiskolát. A főiskola az általános iskolák számára képez szakembereket orosz, ukrán, fizika, matematika szakokon, valamint tíz hónapos tanfolyamot is szerveznek a magyar pedagógusoknak. 1954-ben a főiskolát felszámolták, a diákokat az Ungvári Állami Egyetemre vezették át orosz szakra, ahol 1956-ig még tanulhattak magyar nyelvet és irodalmat fakultációként. A magyar iskolák expanziójának is köszönhetően 1963-ban az Ungvári Állami Egyetemen megnyitják a magyar nyelv és irodalom szakot. A szak megnyitását az is indokolta, hogy a magyar középiskolákban nem volt megfelelő, azaz egyetemi képzettségi szinttel rendelkező, a szovjet szellemiséget közvetíteni tudó pedagógus. A leendő magyar szakosok nevelését így a rendszer szempontjából megbízható személyre bízták, aki a Mária Terézia-i, a felvilágosult abszolutizmus oktatáspolitikai célja szerint törekedett működtetni a szakot, mely célt így fogalmazhatunk meg: "hű alattvalót nevelni". Nincs tökéletesen működő rendszer, így ez sem volt az: az ifjúság élni akarása létrehozta a szovjetrendszer első polgárjogi szerveződésének csíráját, a Forrás Stúdiót. 1972-ben a szakhoz köthető kárpátaljai magyar értelmiségiek egy csoportja az SZKP KB és az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának elnökségéhez beadvánnyal fordul a kárpátaljai magyarság kisebbségi jogainak érvényesítéséről. Többek között kérték, hogy az akkor még egyetlen Ungvári Állami Egyetemet és a terület összes szakközépiskoláját nyilvánítsák kétnyelvűvé, az egyetemen szervezzék meg a magyar nyelvű tanárképzést, biztosítsák a magyar nyelvű felvételizés lehetőségét minden szakon és minden tantárgyból a magyar iskolákban érettségizett jelentkezők számára. A kezdeményezőket megbüntetik, de az anyanyelvű/ anyanyelvi felvételizés lehetőségét ettől kezdve biztosítják. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalakulása után, 1989-ben egyik legfontosabb kérdésként az anyanyelvű oktatás kérdését tűzte célul. Létrejött az oktatási bizottság is, melynek tagjai a 70-es évek beadványát terjesztették elő, amit újra elővettek és ez a szervezet oktatási koncepciója lett.

Új mérföldkőnek tűnt a kárpátaljai magyarok életében az 1991-es év. Ebben az évben Ukrajna lakossága - melyhez a történelem sorsfordulóinak köszönhetően Kárpátalja is odatartozott - kétszer is az urnákhoz járult, hogy a meghirdetett országos népszavazáson az ország hosszú távú sorsa felől döntsenek. Először 1991. május 17-én tartottak országos referendumot a Szovjetunióban a birodalom egységének megőrzéséről, melynek eredményeként a lakosság többsége a szövetség fennmaradása mellett döntött. Kárpátalján, bár az ukrajnai átlagnál kevesebben, de így is a lakosság 62%-a az unióra szavazott. Ugyanebben az évben, 1991. december 1-jén az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban (USZSZK-ban) tartottak országos referendumot, ahol a lakosság 92,59%-a támogatta a köztársaság függetlenségét, elszakadását a Szovjetuniótól. A két referendum között eltelt időszakban, 1991. augusztus 24-én az USZSZK Legfelsőbb Tanácsa, az akkori parlament rendkívüli ülésszakán kihirdette Ukrajna függetlenségét. A következő napokban betiltották az ukrán kommunista párt tevékenységét, ami szinte elképzelhetetlennek tűnt az itt élők számára a több évtizedes szovjet tapasztalatok alapján. 1991. december 3-án Lengyelország és Kanada után az elsők között Magyarország is elismerte Ukrajna függetlenségét. Egy nappal később, 1991. december 4-én Magyarország elsőként a külföldi államok között megnyitotta Kijevi Nagykövetségét.

...

Beregszász, 2011. december 20.
Orosz Ildikó


×