A nevelésszociológia alapjai
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Forray R. Katalin: BevezetésMeleg Csilla: Nevelésszociológiai problémakörök és nézőpontok
Bigazzi Sára: Tudás és kontextus: a szociális reprezentáció elmélete
Kozma Tamás: Az oktatási rendszer szociológiája
Boreczky Ágnes: Családkutatások nevelésszociológiai nézőpontból
Pusztai Gabriella: Tőkeelméletek az oktatáskutatásban
Torgyik Judit: Multikulturalizmus, interkulturális nevelés
Fehérvári Anikó: Társadalmi mobilitás és az iskola
V. Gönczi Ibolya: A gyermekvédelem és az iskola
Varga Aranka: Esélyegyenlőség és inklúzió az iskolában
Huszár Ágnes: A nyelvi szocializáció és az iskola
Lannert Judit: Hatékonyság, eredményesség és méltányosság a közoktatásban
Bevezetés
A nevelésszociológia "az a szakszociológia, amely a különböző társadalmi közösségeket szocializáció közben mint a nevelés alanyait, illetve tárgyait vizsgálja. A nevelésszociológia fogalmának meghatározására - sem tárgyát, sem feladatait illetően - nem alakult ki egységes vélemény. Ezért nevelésszociológiáról - vagy az egyes részletkérdéseiről - szóló feldolgozásokban a legkülönfélébb értelmezési lehetőségek fordulnak elő" - Kozma Tamás, az első magyar nyelvű nevelésszociológiai kötet szerzője ekként mutatja be a tudományterületet az MTA Pedagógiai Bizottság Nevelésszociológiai Albizottság alakuló ülésén. A több kiadást megért kötet máig megalapozza azokat a tanulmányokat, amelyek a nevelés és oktatás intézményeit és folyamatait a nevelésszociológia szemléletével közelítik meg.
Kötetünk tanulmányai jól példázzák e megközelítési és elemzési mód sokféleségét, egyúttal szemléletének meghatározó vonásait. A tudományterület kiemelkedő művelőinek írásai alapos áttekintést nyújtanak a nevelésszociológia történetéről, kapcsolódásáról a neveléstudományhoz és a szociológiához, és azokról a jelenleg is izgalmas kérdésekről, amelyek a politika formálását és eredményességét érintik.
A kötet bevezető tanulmánya - Meleg Csilla professzor írása - a személetmód történeti és interdiszciplináris aspektusait tekinti át és elemzi. A tanulmány széles körű szakirodalmi áttekintése és a szakirodalomnak a nevelésszociológia kérdéseihez való kapcsolása olyan izgalmas ismeretekkel gazdagítja e terület tanulmányozását, amelyek másutt nem lelhetők fel.
Bigazzi Sára a szociális reprezentáció kérdéseit, az e területre irányuló kutatás eredményeit tekinti át. A pszichológiai nézőpont jól érzékelhetően tágítja és gazdagítja a nevelésszociológiai kérdések tanulmányozását.
Kozma Tamás az oktatási rendszer egészét elemzi a nevelésszociológia szempontjából. A tanulmány fő része két oktatási rendszert hasonlít össze, a kontinentálist és az atlantit. Ezután a nevelésszociológia szempontjából értelmezi a főbb jellemzőket.
Boreczky Ágnes a családkutatás kérdéseit és az erre irányuló kutatások főbb eredményeit elemzi. A család fogalmát széles történeti és szociológiai összefüggésekbe helyezve mutatja be a nevelés eredményeit, kutatható problémáit.
Pusztai Gabriella tanulmánya jó példája annak, hogyan lehet gazdag szakirodalmi háttértanulmányok alapján a bölcsészhallgatók többségétől talán idegen tematikát bemutatni és értelmezni.
Torgyik Judit alapos elemzéssel mutatja be a multikulturalizmus- interkulturalizmus nemzetközi és hazai irodalmát. Jól követhetők a kutatási kérdések és az oktatáspolitikai reakciók módosulásai az elmúlt évek változó politikai viszonyai nyomán.
Fehérvári Anikó tanulmánya hasznos és jól értelmezhető áttekintést nyújt azokról a kutatásokról, amelyek az iskolai eredményesség és a társadalmi mobilitás összefüggéseire irányulnak. A tanulmány kitér az Arany János Program elemzésére, amely éppen az összefüggésekből eredő tanulmányi eredményesség javítására irányul.
V. Gönczi Ibolya tanulmánya továbbvezeti az olvasót az iskola világából a gyermekvédelem felé. A tanulmány az iskola és a gyermekvédelem működésének jogszabályi összefüggéseit mutatja be. Különösen érdekes a jelen helyzet tárgyalása, azoknak a pontoknak kiemelt megvitatása, amelyek a szakértő szerző szerint vitathatónak látszanak.
Varga Aranka tanulmánya kapcsolódik ehhez, hiszen az esélyegyenlőség kérdéseit a reziliencia és az inklúzió szempontjából tárgyalja. Olyan elméleti nézőpontokat kínál, amelyek újdonságnak számítanak nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi kutatásban is. Az elméleti kérdéseket gazdag empirikus tapasztalatokkal támasztja alá.
Huszár Ágnes tanulmánya a nyelvelsajátítás pszichológiai és szociálpszichológiai összefüggéseit mutatja be, kiemelve a legfontosabb elemeket. Ennek a nevelésszociológiai szempontból is fontos kérdéskörnek a legjellemzőbb problémáit mutatja be.
Lannert Judit tanulmánya a jelen oktatásügyének egyik kiemelkedően fontos eseményét, a PISA-vizsgálat következtetéseit elemzi és állítja összefüggésrendszerbe.