Gulyás Pál
A könyv sorsa Magyarországon
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. RÉSZ
Előszó
I. Középkor
1. A középkori könyv anyaga és alakja (formátuma)
2. Az írott könyvek (kódexek) előállítása
3. A könyvnyomtatás feltalálása és magyarországi szerepe a mohácsi vészig
4. A könyvek díszítése
5. A könyvek kötése
6. A könyvek forgalombahozatala
7. A könyvek tárolása
a/ Kolostori könyvtárak
b/ A székesegyházi könyvtárak
c/ A plébániai könyvtárak
d/ Az egyetemi és testületi könyvtárak
e/ A magán könyvgyűjtemények
f/ A Korvina
II. RÉSZ
A mohácsi vésztől az első állami könyvtár keletkezéséig /1526-1773/
I. A külföldi könyvnyomdák szerepe a hazai szükségletek kielégítésében
II. A hazai könyvnyomdák
III. XVI-XVIII. századi nyomdáink belső élete
III. RÉSZ
IV. A könyvillusztrálás
V. A könyvek bekötése
VI. Könyvcenzúra és nyomdai privilégium
VII. A kiadói viszonyok
VIII. A könyvek forgalomba hozatala
IX. A könyvek gyűjtése, megőrzése és használata
Előszó
Gulyás Pál A könyv sorsa Magyarországon című könyvét bocsátjuk most az olvasóközönség, elsősorban a könyvtárosok elé. A szerző - a magyar könyvtártudomány közöttünk élő legidősebb munkása, az idősebb könyvtárosgeneráció közül soknak a könyv, a könyvtár és a hazai nyomdászat történetében mestere - egész élete kutatásait, e kutatásoknak szinte teljes adatanyagát foglalta össze ebben a műben. A közrebocsátóknak elsősorban éppen ennek az egyedülállóan érdekes adatgyűjtésnek közkinccsé tétele volt a célja. Ezért főképpen arra törekedtek, hogy az adatok azzal a pontossággal és részletességgel kerüljenek az őket egykoron felhasználó, belőlük hasznos tanulságokat merítő asztalára, amivel gyűjtőjüknek tudományos tekintélye, sok évtizedes munkában szerzett tapasztalatai ezeket - úgy véljük - mindnyájunk hasznára értékessé és hasznossá tették.
Az adatgyűjtés közrebocsátásában az említett főszemponton kívül még a használhatóság nagyobb fokának elérése is vezetett bennünket. Ennek érdekében néztük át ismételten a hivatkozási helyeket, fordítottuk le a szép számmal előforduló és valóban szó szerinti idézést kívánó latin forráshelyeket, s láttuk el a könyvet - a második kötet végén - lehetőség szerint igen részletes név- és tárgymutatóval, amely egyúttal a szövegben magában hiányzó tárgyi jegyzetelést is pótolni kívánja. A szerző által felhasznált irodalom jegyzékét is - a könnyebb használhatóság érdekében - betűrendben közöljük.
Amint említettük, Gulyás Pál művét legelsősorban mint igen értékes adatgyűjtést kívántuk az átnézett formában útjára bocsátani. A könyvnek valóban ez a legnagyobb érdeme; bizonyos az is, hogy a szerzőnek nem is volt célja összefoglaló teljes és - amennyire ez a műfaj elbírja - végleges igényű szintézist nyújtani. Nem lehet kétséges, hogy az adatok eredeti összeállításában, amelyek a régi budapesti egyetemen oktatási célokat is szolgáltak, a szerző gyűjtőtevékenységének idejével könnyen magyarázható, de ma már nem elfogadható szempontok is jelentkeztek. Ezeknek lehetőség szerinti korrigálása természetes kötelességünk volt; de még így is szükségesnek látjuk kijelenteni, hogy Gulyás Pál könyvének hozzáférhető tételével elsősorban az adatgyűjtés érdemének, nem pedig a történeti feldolgozás ma már sok tekintetben el nem fogadható módszerének és elvi szempontjainak kívántunk tiszteletet adni.
A könyv belső használatra kerül forgalomba. Reméljük, hogy a kutatómunka során jó szolgálatot tesz addig is, míg a marxista szellemű, átfogó, magyar könyv- és könyvtártörténet megírásra nem kerül.