Hervainé Szabó Gyöngyvér - Kovács László - Schuchmann Júlia
A globális jól-léti közpolitikai áramlat fogadtatása és hatása az OECD tagországaiban
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Közpolitikai források
Rövidítések
Ábrák
Köszöntő
1. A jól-léti közpolitika modellezése a többszintű kormányzás eltérő szintjein
1.1. A jól-léti mérések a tény alapú és elszámoltatható közpolitika nézőpontjából
1.2. A jól-léti közpolitika modelljei a globális nemzetközi rendszer szintjén
1.3. A jól-léti közpolitika modelljei a regionális integrációk szintjén
1.4. A jól-léti közpolitika modelljei az állam szintjén
1.5. A jól-léti közpolitika a régiók és a lokalitás szintjén
1.6. A jól-léti közpolitika modelljei az individuum szintjén
2. A jól-léti közpolitikai áramlat fogadtatási szintje az OECD tagországokban
2.1. A jól-léti közpolitika áramlat szakaszai a többszintű globális térben
2.2. Az államiság és jól-léti rendszer civilizációs kontextusai és a társadalmi jól-lét ösvényfüggő meghatározottsága
2.3. A jól-lét és államiság kapcsolata
2.4. A jól-lét a jóléti rendszerek dinamikájában
2.5. A jól-lét, mint szociálpolitika
3. Az északi szociáldemokrata modellek
3.1. Dánia
3.2. Hollandia
3.3. Finnország
3.4. Svédország
3.5. Norvégia
3.6. Izland
3.7. Szlovénia
4. Liberális modellek
4.1. USA
4.2. Kanada
4.3. Ausztrália
4.4. Japán
4.5. Dél-Korea
4.6. Izrael
4.7. Chile
4.8. Svájc
4.9. Észtország
4.10. Lettország
4.11. Litvánia
5. Kontinentális, konzervatív, korporativista modellek
5.1. Ausztria
5.2. Belgium
5.3. Franciaország
5.4. Luxembourg
5.5. Németország
6. Közép-európai konzervatív, korporativista modellek
6.1. Lengyelország
6.2. Szlovákia
6.3. Csehország
6.4. Magyarország
6.5. Románia
6.6. Bulgária
7. Déli konzervatív, korporativista modellek
7.1. Görögország
7.2. Olaszország
7.3. Portugália
7.4. Spanyolország
7.5. Törökország
7.6. Mexikó
8. Kevert jóléti modellek
8.1. Új-Zéland
8.2. Egyesült Királyság
8.3. Írország és Észak-Írország és a jól-léti közpolitika
9. A jól-léti közpolitika áramlat a jól-léti rendszerek, a globalizáció, a gazdasági válság és az állam szerepköre változásainak függvényében
9.1. Az államiság és a jóléti modellek kapcsolata
9.2. Szabályozó állam - versenyző állam és jól-lét
9.3. A jól-léti közpolitika eredményei a jól-lét a jóléti rendszerek dinamikájában
9.4. Az OECD tagországok jól-léti közpolitikáinak szintje és beágyazottsága
10. A jól-léti közpolitika áramlat illesztése a közpolitikai folyamatok egészébe
10.1. A jól-léti policy mix összetevői a többszintű politikai rendszerekben
10.2. A jól-lét hajtóerői a közpolitika nézőpontjából
10.3. A jól-léti politikai áramlat a regionális és helyi közpolitikákban
11. A jól-léti indikátorok hatásgyakorlási mechanizmusai
11.1. A jól-léti indikátorok hatásgyakorlásának értelmezési keretei
11.2. A politikai ajánlás, mint új kommunikációs eszköz a társadalomtudományi kutatásokban
11.3. A jól-léti indikátor mutatók szerepe a közpolitikai tudásmenedzsmentben
11.4. A komplexitás és a vizualizáció kapcsolata a közpolitikában
11.5. Befektetés a tényalapú politikába a közösségi adatok analitikája
11.6. A Big Data JRC Citizen Science és a Smart Cities projekt összekapcsolása
11.7. A jól-léti hatásgyakorlás globális modellje: a Világgazdasági Fórum nézőpontjában
12. Kitekintés a jövőbe
12.1. A jól-léti indexhez kapcsolódó hatásgyakorlás tapasztalatai az Egyesült Királyságban
12.2. A kanadai egészséges közösség közpolitikai program modellje
Irodalom
A kötet szerzői
Bevezető
A 21. század első évtizedében a politikai diskurzusok és közpolitikai áramlatok között kiemelkedik a jól-lét kérdésköre. A témakört vizsgáltuk és elemeztük a társadalmi mozgalmak nézőpontjából, elemeztük, mint globális rezsim formálódását a nemzetközi politikában. Elemeztük a jóléti közpolitika jellemzőit és tartalmát, lehetőségeit a nemzeti politika szintjén. Elemeztük, miként hat a jól-léti politika kialakulására az államfelfogások eltérő jellege, a versengő állam nézőpontok érvényesülése, a jóléti állam átalakulása és jellemzői, változatai a nem-jóléti rendszerekben. Vizsgáltuk a jól-léti modellt, mint lehetséges univerzális rendszert a jóléti modell fejlett társadalmakra szabott intézményrendszerével összevetve.
A jelenlegi tanulmánykötet egy interdiszciplináris módszertanon alapul, amelyben a komparatív politika módszerei, a közpolitikai elemzés módszerei és annak elméleti kereteinek alkalmazása a jól-lét témakör, mint nemzetközi közpolitikai áramlat elemzésére, a szövegbányászat, az interpretatív módszerek használata egyaránt alkalmazott. Használtuk és elemeztük a komparatív szociálpolitika módszereit és eljárásait is. Ugyanakkor az elemzés nehézségeit meghatározta, hogy a többszintű kormányzás rendszerében a legsűrűbb közpolitikai események, szövegek a globális szinten jelentek meg, az EU-t kivéve a regionalizáció az OECD és ENSZ regionális szervezeteiben jelenik meg, a nemzetállam szintjén csupán az OECD tagországok harmadát érintette mélyebben, a régiók és városok szintjén még nem igazán jelent meg a közpolitikai áramlat az országok többségében.
A tanulmánykötet módszertani eszközei között kitérünk a közpolitikai tudásmenedzsment módszereinek és eszközeinek bemutatására, a közpolitikai folyamatban a közpolitikai adatok analitikai kérdésire, az új állampolgárok által konstruált és szolgáltatott adathasználatra, a témakörhöz kapcsolódó "citizen science" jelenségre, a közösségi kutatás új modelljeinek bemutatására.
A tanulmánykötet forrásai 2013-15 között gyűjtöttek, a témakör iránti erőteljes érdeklődés, adatok, dokumentumok tízezreit hozza létre és teszi közzé a közösségi médiában. Ezért azon országok esetében, amelyek később kapcsolódnak be, a kötet megjelenésekor is bizonyára számos új dokumentumot találhatunk.
A jól-léti közpolitika kutatásának módszertana a tartalmi diszciplináris sokoldalúságon túl, a politikai szféra naponta változó adat-, és tudásmenedzsmentjét, az információs tudomány új eszközeit és módszereit is alkalmazza, nem beszélve a témakört érintő egészségi és környezeti jól-létet, és az azokhoz kapcsolódó biológiai, földrajzi és egyéb természettudományi adatgyűjtési és feldolgozási módszerekről.
A jól-léti közpolitika kutatását a fentiek alapján ajánljuk mindazoknak, akik a társadalom komplex felfogásában és értelmezésében új módon és módszerekkel kívánnak eligazodnia.
Székesfehérvár, 2015. január 8.
Hervainé Szabó Gyöngyvér