---

Tartalom

Draskóczy István - Körmendi Tamás - Nagy Balázs: Előszó
Rövidítésjegyzék

Bácsatyai Dániel: Basilea ab Hunis expugnata. A 11. századi reichenaui történeti hagyomány és a kalandozó magyarok emlékezete
Benei Bernadett: Egyes igeneves szerkezetek használata a magyar krónika 11-12. századi szövegegységeiben
Csermelyi József: Német zsoldosvezérek, magyar remeték
Gál Judit: Az Árpád-házi királyok és hercegek ünnepélyes bevonulásai a dalmáciai városokba
Haraszti Szabó Péter: A prágai egyetem 14. századi hallgatói és a királyi udvar kapcsolatrendszere
Juhász Csaba: A felszabadító oklevelek arengái
Kádas István: Megyei emberek az északkelet-magyarországi megyei oklevelekben
Kálmán Dániel: A naturális ábrázolás megjelenése a magyarországi heraldikában a középkori címereslevelek tükrében (1398-1526)
Kanyó Ferenc: A késő középkori Óbuda város magisztrátusa 1526-ig
Kranzieritz Károly: A Nikápolyhoz vezető út. A keresztes hadak útvonalai a Magyar Királyság területén
Kuffart Hajnalka: Az esztergomi Hippolit-kódexek könyvelési rendszere: az itáliai kettős könyvelés egy sajátos formája magyar földön. Megjegyzések Piero Pincharo de Parma főkönyvi struktúrájához
Maléth Ágnes: I. Károly külpolitikája a német trónharcok tükrében (1314-1325)
Novák Ádám: Egy kutatási program első eredményeinek bemutatása - Sokpecsétes oklevelek 1439 és 1457 között
Rózsa Márton: Thessalonikéi arisztokraták a 12. század első évtizedeiben. Eudokia hozománya és a Burtzés testvérek öröksége
Boris Stojkovski: A szerb-magyar viszonyok 1321-ig középkori szerb elbeszélő források tükrében
Tarján Eszter: Három 13. századi címertekercs harántpólyáinak vizsgálata

Köszönetnyilvánítás
A szerzőkről

---

Előszó

Az ELTE több doktori iskolájában is lehetőség van arra, hogy a doktoranduszok középkori témát dolgozzanak fel disszertációjukban. 2008-ban az irodalomtudomány, nyelvészet, filológia, művészettörténészet, illetve a történettudomány területén dolgozó doktori hallgatók közös konferencián számoltak be kutatásaikról. Ugyan a különböző tudományterületeken folyó vizsgálódások, módszerek megismerése igen hasznosnak bizonyult, és az alkalom megismertette egymással, közelebb hozta egymáshoz a középkor művelőit, ám az is világos lett, hogy szükség van olyan rendezvényekre, amelyeken csak egy-egy diszciplína kutatói ismertetik eredményeiket. Így került sor 2010-ben az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának a keretében a különböző programok középkorral foglalkozó doktoranduszainak első konferenciájára. A rendezvény sikeres lett, hagyományt teremtett, hisz azóta minden évben májusban vagy júniusban megtartjuk konferenciánkat. 2015-ben kerül sor a hatodik ilyen típusú rendezvényre. A szervezést három, hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló műhely, a Középkori Magyar Történeti, a Történelem Segédtudományai és a Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Doktori Program vállalta magára.

Mivel a konferenciasorozat kezdeteitől a nyitottságra törekedtünk, hamar felmerült, hogy jó lenne, ha az ország különböző középkorász történeti műhelyeiből is eljönnének doktoranduszok, doktorjelöltek és előadást tartanának, hogy mind jobban megismerhessék a jövendő tudósai egymást és megvitassák egymás eredményeit. Így 2012 óta nem csupán az ELTE doktoranduszai, doktorjelöltjei vesznek részt a rendezvényen. A nyitó és záró előadást hagyományosan egy-egy neves középkorkutató tartja. Ezeken a rendezvényeken mindig igyekeztünk alkalmat találni a középkorral foglalkozó újabb művek bemutatására, különösen, ha azok egyetemünkhöz, doktori iskolánkhoz kötődnek. A fentebbi elveket a továbbiakban is meg szeretnénk tartani.

Már 2010-ben felmerült, hogy a közlésre érdemes előadásokat könyvben kellene publikálni. Ebben az esztendőben jött ki a nyomdából a Középkori mozaik című tanulmánygyűjtemény Nagy Balázs szerkesztésében, amelyben már olvasni lehetett néhány előadás szövegét. Az egyik doktori hallgatótól, Somogyi Szilviától származik a következő évben megindult sorozat, a Micae mediaevales elnevezése. E kötetekben az azévi konferencia előadásainak szerkesztett, lektorált szövegét találja meg az érdeklődő. Elmondhatjuk, hogy a megjelent tanulmányoknak hála ma már az egész magyar nyelvterületen jól ismerik ezt a fiatal kiadványsorozatot. Az olvasó immáron a sorozat negyedik kötetét tarthatja kezében, amely a 2014. évi doktoranduszkonferencia előadásainak jó részét tartalmazza.

A most megjelent mű ugyan formátumát, címlapját tekintve változatlan, ám megújult a szerkesztői gárda. Egy-egy szerkesztő személye ugyan változott, ám Péterfi Bence és Vadas András az első pillanattól kezdve dolgoztak a kiadványsorozaton. Most helyükre újak léptek, Tarján Eszter és Kádas István személyében. Gál Judit képviseli a folytonosságot, hisz ő már az előző, harmadik kötet megszerkesztésében is részt vett. Önként adódott, hogy ők hárman vegyék át a szerkesztési munkálatokat, ugyanis ők voltak azok, akik a tavalyi, sorrendben ötödik konferenciát megszervezték. Szerkesztőként csatlakozott hozzájuk Rózsa Márton is, aki szintén előadott a konferencián.

A konferencia előadóinak többsége a rendező ELTE-ről került ki, de más hazai egyetemek (Debreceni Egyetem, Közép-európai Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) doktoranduszai és doktorjelöltjei is előadást tartottak. Külön öröm volt, hogy az újvidéki egyetemről is volt előadónk, Rokay Péter professzor tanítványa, a magyarul kitűnően beszélő Boris Stojkovski személyében. A konferencia során változatos témákkal ismerkedhettek meg az érdeklődők.

Az egyes szekciók vezetését a Debreceni Egyetem, a Közép-európai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és természetesen az ELTE oktatói vállalták. A nyitó és a záró előadásra 2014-ben a krakkói Stanisław Sroka professzort és Marosi Ernő akadémikust kértük fel. Stanisław Sroka a középkori krakkói egyetem magyar tanárairól beszélt, míg Marosi Ernő az óbudai prépostság Árpád-kori szobrászati emlékeinek összefüggéseit elemezte. Köszönettel tartozunk a budapesti Lengyel Intézetnek és igazgatónőjének, Katarzyna Sitkonak, hisz ő segített, hogy Sroka professzort Budapestre hívhassuk. 2014-ben összesen négy könyvet mutattunk be a konferencián. Így Madas Edit méltatta a kiváló tudós tanár, Bollók János összegyűjtött tanulmányait közreadó kötetet (Philologia nostra), Klaniczay Gábor és Vadas András pedig Jean-Claude Schmitt A zsidó Hermann megtérése című művét ismertette. Bubnó Hedvig vállalkozott hajdani doktoranduszunk, Urbán Máté 2013-ban megjelent doktori értekezésének (Világon kívüli hely a világ közepén) az ismertetésére. Az ELTE történelem mesterszak középkori szakirányán folyó munkát reprezentálja a Magister historiae című kötet, amely graduális hallgatóink 2012-2013. évi konferenciáinak előadásait adta közre. Ezt a kiadványt Molnár Péter ismertette.

A tavalyi konferencia sokszínűségét reprezentálja jelen kiadvány is, amely a szerzők lektorált és szerkesztett tanulmányait tartalmazza. Bár az előadók egy része nem formálta tanulmánnyá előadását vagy másutt jelentette meg írását, így is vaskos kötetet vehet kézbe az olvasó, amit a dolgozatokban található tudományos eredmények okán jó szívvel ajánlhatunk minden érdeklődőnek.

Draskóczy István, Körmendi Tamás, Nagy Balázs

---