---

Tartalom

Molnár Antal: Előszó / Premessa / Foreword
Tóth Klára: Fejezetek az olasz - magyar örökség történetéből / Capitoli di storia del patrimonio italo - ungherese / Chapters from the History of Italian - Hungarian Heritage
Római Magyar Akadémia / Accademia d'Ungheria in Roma / The Hungarian Academy of Rome 2x24 min
Remény és mítosz / Speranza e mito / Hope and Myth 2x24 min
Maestro Peskó 24 min
Csoda Milánóban és Rómában / Miracolo a Milano e a Roma / Miracle in Milan and Rome 24 min
A Casa Buonarroti igazgatója / Il direttore della Casa Buonarroti / The Director of Casa Buonarroti 24 min
Itália vonzásában / Attratto dall'Italia / Attracted to Italy 24 min
A nemzet építésze / L'architetto della nazione / Architect of a Nation 24 min
Ámos Imre, a magyar Chagall / Imre Ámos, lo Chagall ungherese / Ámos Imre, the Hungarian Chagall 24 min
Életcseppek / Gocce di vita / Life Drops 24 min
Filmográfia / filmografie / biographies
  Petényi Katalin
  Kabay Barna
  Gyöngyössy Bence

---

Előszó

Tizenhét éves koromban jártam először Olaszországban. A Maestral expressz kora reggel érkezett Velencébe, és máig emlékszem arra a pillanatra, amikor kiléptem a pályaudvar elé, és megláttam a Canal Grande fodrozódó hullámait. Számomra ez a világ nagyon különleges, sőt egzotikus, ugyanakkor valahol mélyen mégis nagyon ismerős volt. Ugyanilyen otthonossággal csodálkoztam rá Rómára, majd Dél-Lazio hegyvidékére, Montecassinóra. Olaszországhoz és különösen Rómához fűződő viszonyomat máig ez a majd harminc évvel ezelőtti élmény határozza meg: otthon érzem magam Itáliában, akárcsak a Kárpát- medencében, ugyanakkor a mediterrán világ, az európai kultúra évezredes bölcsőjét jelentő Itália folyamatos inspirációt, feltöltődést jelent számomra.

Két évvel ezelőtt találkoztam először személyesen Petényi Katalinnal és Kabay Barnával, természetesen Rómában. Alkotásaik közül többet láttam korábban is, a Gyöngyössy Imrével együtt készített Jób lázadása egyik legmeghatározóbb filmélményem volt. Már az első beszélgetések során kiderült számomra: mint oly sok mindenről, Itáliáról is hasonlóan gondolkodunk. Gyöngyössy Imre és Petényi Katalin nálam vagy két évtizeddel korábban jutottak el az Örök Városba, sokkal nehezebb körülmények között, és talán éppen ezért a reveláció még nagyobb volt. Gyöngyössy a pannonhalmi olasz gimnázium diákjaként és olasz szakos egyetemistaként az itáliai kultúra szerelmese és kiváló ismerője lett, olyan művész, akinek mélységes humanizmusa és európaisága valahol, gyökereiben, Itáliából táplálkozott. Akkor is, amikor Olaszországba kijuttatott verseiért, államellenes összeesküvés vádjával Rákosi Mátyás börtönébe került, és akkor is, amikor évtizedeken át a kommunista kultúrpolitika szögesdrótjai között művészi önkifejezése korlátokba ütközött. Felesége, Petényi Katalin művészettörténész számára ugyanúgy el nem apadó kút, kimeríthetetlen forrás az Appennini-félsziget művészeti és kulturális kincsestára. Fiuk, Gyöngyössy Bence szintén filmrendező, a cigányság világát megörökítő alkotását (Romani Kris - Cigánytörvény) nagy sikerrel vetítettük a Római Magyar Akadémián.

Katalin és Barna számára a dokumentumfilm, ez a mára sajnos mindinkább eltűnő, sokszor egyre igénytelenebbé váló, de oly fontos műfaj igazán hazai pályának számít. Játékfilmjeiknek is van egy dokumentumfilmes arculata: a fesztiváldíjas (még Gyöngyössy Imrével együtt készített) Két elhatározás című munkájuk műfaja dokumentumdráma, a Jób lázadása legemlékezetesebb jelenetei közé tartoznak az északkelet-magyarországi falusi zsidó kultúrának, ennek az elveszett világnak emléket állító dokumentarista képsorok. A szerzőpáros talán legismertebb műveit a közelmúlt magyar történelmét bemutató filmjei jelentik, amelyek elszánt tudatossággal kérdeznek rá a kommunizmus éveinek elhallgatott és feldolgozatlan, sokszor keserű és sötét oldalaira

A rendezőpáros ezúttal az olasz és a magyar kultúra találkozásáról rendezett tíz filmet a Milánói Világkiállítás számára, amelyeket a Duna Televízió is sugároz az ősz folyamán. A tizenegyediket, amely Ybl Miklós életművét mutatja be, Gyöngyössy Bence készítette. Az alkotásokat végignézve ugyanazt a rácsodálkozást éreztem, mint kamaszkoromban, vagy éppen a rendezőkkel való beszélgetéseim során. Itália a filmek főhőseire is, nyugodtan állíthatom, kivétel nélkül ugyanolyan elementáris erővel hatott, mint rám, és mint annyi más magyarra, európaira az évszázadok során. Egyszerre érezték, érezzük magunkat nagyon otthon itt, a ciprusokkal szegélyezett sétányokon, a házak falába beépített antik oszlopok alatt, a narancsfás ligetekben, az enyhe szellőt hozó tengerpartokon, és ugyanakkor tudjuk: mindez nagyon más, valahogy sokkal tökéletesebb, mint bárhol a világban. Az itáliai reneszánsz formáit hazahozó és sajátos magyar építészeti stílussá formáló Ybl Miklós; a Firenzében világhírű művészettörténésszé váló Tolnay Károly; a húsz esztendő várakozás után a római utcákat habzsoló költő, Gyöngyössy Imre; a legpolgáribb olasz városban, Milánóban otthonra találó karmester, Peskó Zoltán; az olasz művészetből már családi indíttatásában merítő, Itáliát számos magyar emlékkel megjelölő Csíkszentmihályi Róbert; vagy a Rómában élő honfitársainknak magyar otthont teremtő Triznya Mátyás és Szőnyi Zsuzsa - megannyi magyar sors, amelyek számára Itália otthont és kiapadhatatlan forrást jelentett egyszerre.

Mi a titka ennek a félszigetnek, ennek a tájnak - és ennek az egyszerre bensőséges melegséggel és inspiráló mássággal vibráló kapcsolatnak? Miért érkezünk haza, amikor Itália földjére lépünk, és miért tart minket mégis folyamatosan megtermékenyítő izgalomban ez az ország? A filmeket nézve, a filmek hőseit hallgatva a válasz világosan körvonalazódik. Valamennyien, akik Itáliában ideiglenesen, akárcsak néhány ösztöndíjas hónap erejéig, vagy örökre hazára leltek, ugyanannak az európai, antik-keresztény humanizmusnak a jegyében nevelkedtek, amelyet a legközelebbről éppen Itáliában érinthetünk meg. Mi magyarok, akárcsak a többi európai nép, ennek a kultúrának a részesei vagyunk, és akik számára ezek a gyökerek fontosak, legyen az tudós, művész vagy író, nem tud nem Itália vonzásában létezni.

Petényi Katalin, Kabay Barna és Gyöngyössy Bence filmjeinek hősei erről az ellenállhatatlan vonzásról vallanak, nemcsak az ész, hanem a szív nyelvén is. Az Itália iránti elkötelezett vágyakozás, az italománia ugyanis nemcsak egy érzelem a sok közül, hanem szenvedély, életforma. A tökéletes otthon keresése. Azé az otthoné, amely egyszerre megnyugtatóan bensőséges és provokálóan izgalmas. Nagyon őszintén kívánom, hogy minél többen, olaszok és magyarok, lássák ezeket a filmeket, és rajtuk keresztül, eszükkel és szívükkel, ismerjék meg és értsék meg a magyar lélek vágyódását Itália felé.

Róma, 2015. augusztus 6.
Molnár Antal
igazgató
Római Magyar Akadémia

---