---

Tartalom

Előszó
1. nap Szenvedés
2. nap Csüggedt napok
3. nap Bizalom
4. nap Az anya
5. nap Az isteni szeretet hírnökei
6. nap Kegyelmi napok
7. nap Jóság
8. nap A példa
9. nap Áldozatkészség

---

Előszó

"Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel, állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt." (ApCsel 1,14)

Az első pünkösdi kilenced óta; Jézus mennybemenetele és Pünkösd közötti első, kilenc napos imádkozás óta, melyről a Szentírás tudósít, a hívő keresztények mindig újra tartottak kilenced-imádságokat. Szerette ezt az imaformát Gertraud von Bullion is, akinek boldoggá avatása 1991. szeptember 6-án kezdődött. Különleges alkalmakra egy előkészítő kilenced imádkozása által akart "szentebb komolysággal" (172)[1] vagy "ünnepélyesebben" (170) felkészülni. Ilyen különleges alkalmak voltak az ünnepek, életének fordulópontjai, fontos döntések, rászakadó személyes gondok, betegség, lelki szenvedés, a hit elmélyítésén való fáradozás, és gyakran mások gondjai és szívügyei is.

Ebben a kilencedben kérjük, hogy Gertraud legyen a szószólónk.

"Most pedig szeretnélek kérni, hogy a kilencedünket végezd velünk, és pedig azt akarjuk kérni, hogy..." (271)

"Segíts, hogy kicsit gyakorolhassuk az összeszedettséget." (271) "A Szűzanya fogja a kéréseinket Isten trónja elé vinni." (271)

George Birkle
plébános, schönstatti papok szövetsége

---