---

Tartalom

Első rész. A büntetés elméleti vonatkozásai
1. §. A büntetés tanának helye a bűnügyi tudományok rendszerében
2. §. A büntetés céljai
3. §. A büntetés jogalapja; a büntetőjogi felelősség megalapozása
4. §. A büntetés mibenléte és fogalmának meghatározása

Második rész. A büntetés jogi szabályozása
1. §. Hatályos jogunk büntetési rendszere
2. §. A halálbüntetés szabályozása
3. §. A szabadságvesztés szabályozása
4. §. A javító-nevelő munka szabályozása
5. §. A pénzbüntetés szabályozása
6. §. A mellékbüntetések szabályozása
7. §. Az intézkedések szabályozása
8. §. A fiatalkorúakkal és a katonákkal szemben alkalmazható speciális intézkedések

Harmadik rész. A büntetés kiszabása
1. §. A büntetés kiszabásáról általában
2. §. A büntetés kiszabásának alapelvei
3. §. Az ítélkezési gyakorlat értékelése
4. §. A büntetés kiszabásának folyamata
5. §. A büntetési célok szerepe a büntetés kiszabásánál
6. §. A bűntett és az elkövető társadalomra veszélyességének a jelentősége a büntetés kiszabásánál
7. §. Az elkövető bűnösségének jelentősége a büntetéskiszabásnál
8. §. Az enyhítő és a súlyosító körülmények
  A) Az objektív jellegű enyhítő és súlyosító körülmények
  B) A szubjektív jellegű enyhítő és súlyosító körülmények
9. §. A halmazati büntetés
  I. A bűnhalmazat, mint a halmazati büntetés feltétele
  II. Halmazati büntetési rendszerek
  III. Hatályos jogunk rendelkezései
10. §. Az összbüntetés
  I. Az összbüntetés helye a büntetőjog rendszerében és történeti fejlődése
  II. Hatályos jogunk szabályozása
11.§. A büntetés enyhítése
12. §. A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése
  I. A feltételes elítélés intézményének történeti fejlődése
  II. A mai joghelyzet vizsgálata

Negyedik rész. A büntetés végrehajtása
A) Bevezető megjegyzések
B) A szabadságvesztés végrehajtásának törvényi szabályozása
  I. Alapelvek
  II. A szabadságvesztés végrehajtásának rendje
  III. Az elítéltek elkülönítése és csoportosítása
  IV. Az elítéltek kötelességei és jogai
  V. Az elítéltek munkáltatása
  VI. Az elítéltek nevelése és oktatása, valamint fegyelmezésük, dicséretben és kedvezményekben részesítésük
  VII. A szabadulás előkészítése; szabadítás
  VIII. A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések
  IX. Az előzetes letartóztatás foganatosítása
  X. Vegyes és életbeléptető rendelkezések

Содержание
Inhaltsverzeichnis

---

Bevezető

A bűnügyi tudományok területén a bűnözés elleni eredményesebb küzdelem igénye a legszembetűnőbb előrehaladást a kriminológia tudományos művelésének a kibontakoztatásával érte el. Nem kisebb jelentőségű azonban az a figyelem sem, amellyel a bűnözés kérdéseivel foglalkozók a büntetés végrehajtásával összefüggő problémák felé fordulnak.

A büntetés és annak végrehajtása iránti figyelem természetesnek tűnik már csak azért is, mivel a büntetési rendszer nemcsak hazánkban, hanem világszerte óriási átalakulásokon megy át napjainkban. Ha ez az átalakulás nem is olyan látványos és forradalmi, mint az, amely a XVIII. század végén ment végbe, jelentőségében, távolabbi kihatásait illetően aligha marad el tőle.

A büntetési rendszernek itt említett és a későbbiek során részletes tárgyalásra kerülő átalakulása azonban csak a felszín, ami mögött meghatározó erejű felismerés húzódik meg. E felismerést a NET 1966. évi 21. sz. tvr.-ének indokolása az alábbiak szerint fogalmazta meg: "...az elítéltek átnevelését biztosító, korszerű büntetővégrehajtás a bűnözés megelőzésének hathatós eszköze".

A bűnözés megelőzésének kívánalma, a bűnözés elleni harc eredményesebbé tételének az igénye magyarázza tehát a büntetéssel összefüggő kérdések előtérbe kerülését.

Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy rendszerbe foglaljuk a büntetésre vonatkozó ismereteinket. Ezek az ismeretek ma különböző tudományágak területéhez tapadnak, indokoltnak tűnik azonban egymással való kapcsolatukra tekintettel és eredményes gyakorlati felhasználásuk végett rendszerbe foglalni és tudományos elemzés tárgyává tenni őket. A következőkben tehát lényegében a büntetés tanát kívánjuk feldolgozni.

Mielőtt azonban az érdemi munkához fognánk, célszerűnek látszik a vizsgálandó terület körülhatárolása. Úgy érezzük, hogy témánkra tekintettel számunkra is irányadó Vermes Miklósnak más vonatkozásban tett alábbi megállapítása: "Minden tudomány eredményes művelése számára alapvető kérdés, hogy tárgyköre megfelelően körülhatárolt legyen. Ez a körülmény alapfeltétele minden tudományos kutatásnak, mert valamely tudományszak tárgya nem mozoghat általánosságokban, nem lehet bizonytalan, hanem a kutatási területnek meghatározottnak kell lenni."

A kutatási terület körülhatárolására szükség van mindenekelőtt azért, mivel olyan kérdéseket kívánunk tárgyalni, amelyeket eddig különböző tudományágak keretében vizsgáltak. E szétszórtan elemzett kérdések összevonása önmagában is szükségessé tenné a vizsgálandó terület határvonalainak a megvonását.

De szükség van erre azért is, mivel a címben használt kifejezés korántsem egyértelmű. A legáltalánosabbnak mondható felfogás szerint a büntetés tana a büntetőjogtudomány ama része, amely a büntetés jogi szabályozásával foglalkozik. A büntetés tanának ilyetén történő értelmezése kizárná tehát a vizsgálódás köréből a büntetés hatásosságára vonatkozó kriminológiai fejtegetéseket éppúgy, mint a bűnelkövetők nevelésével kapcsolatos pedagógiai, vagy az elkövetők személyiségének feltárására törekvő pszichológiai kutatásokat.

Mi viszont, ahogy az előzőekben már jeleztük, mindezeket a kérdéseket egységes rendszerbe foglaltan kívánjuk tárgyalni. Nem korlátozódunk tehát a büntetés normatív vonatkozásaira, hanem ezekhez kapcsoljuk a büntetés kriminológiai, pedagógiai és pszichológiai vonatkozásait is.

Közismert, hogy a büntetéssel meghatározott szempontból foglalkoznak a felsorolt tudományágak is. Annak ugyanis tudományelméleti szempontból sincs semmi akadálya, hogy ugyanazzal az ismerettárggyal különböző tudományágak is foglalkozzanak. Sőt, ez teljességgel elkerülhetetlen is. Mindegyik tudományág különböző oldalról, eltérő szempontok alapján, más és más módszerrel közelít a vizsgálat tárgyát képező jelenséghez és elemzi annak különböző vonatkozásait. A kutatási eredmények szintézise biztosítja azonban a vizsgálati tárgy valósághű megismerését.

És erre, a "valósághű megismerésre" témánk vonatkozásában is szükség van. A büntetés mibenlétének feltárása, hatásfokának növelése, alkalmazása céljának elérése érdekében nem mellőzhető e jelenség egyetlen lényeges vonatkozásának a tisztázása sem. Szerintünk szükség van arra, hogy a szűkebb értelemben vett büntetés tanát - a büntetés jogi szabályozásával foglalkozó diszciplínát - kiegészítsük a büntetés reális vonatkozásait tárgyaló és eddig pönológiának nevezett tudományággal. A magunk részéről az így kialakított ismeretrendszert értjük a tágabb értelemben vett büntetés tanán.

...

---