---

Tartalom

1. Előzetes megfontolások

2. A gondolkodás módszertani irányai
  2.1. A jogfejlődés példája
  2.2. A geometria példája
  2.3. A gondolkodás példája

3. A történelemfilozófia tudományelméleti problematikája

4. A gondolkodás paradigmái
  4.1. A paradigmák paradigmája
  4.2. „Tény", „fogalom", „logika", „gondolkodás" alapfogalmai
  4.3. A normafelfogás dilemmái

5. Kérdőjelek a jelentésben
  5.1. Jelentéselméletek
  5.2. Jelentések közösségi tudása
  5.3. Autopoietikus rendszerválasz

6. A jogi gondolkodás paradigmái
  6.1. A jog természete
  6.2. A jogi gondolkodás természete

7. Záró gondolatok

Függelék I.: A racionális jogszemlélet eredendő ambivalenciája. Emberi teljességünk széttörése a fejlődés áraként?

Függelék II.: A jog és rendszerszerű megközelítésének történetisége
  II. 1. A formális racionalizálás tendenciája a jogfejlődésben
  II.2. A rendszerszemléletű megközelítés történetisége

Függelék III.: Leibniz és a jogi rendszerképzés kérdése
  III. 1. Leibniz időszerűsége
  III.2. Az egyetemes matematikai módszer gondolata
  III.3. A jogtudomány logikai felfogása
  III.4. A jogi rendszerképzés geometrikus víziója
  III.5. A Leibnizi gondolat csődje és tanulsága

Függelék IV.: A relevancia kiválasztó szerepe

Függelék V.: Az intézmény mint rendszer. Fogalmi kifejeződésének zártsága és nyitottsága, s átalakulási lehetőségei
  V.l. A rendszerek logikája
  V.II. Eszményi típusok és történelmi megvalósulások
  V.III. Az eszményi típus mint normatív ideológia
  V.IV. Objektivitás és véletlenszerűség a rendszerekben
  V.V. A rendszer korlátai és kötöttségei, következetessége és gyakorlatiassága

Függelék VI.: A jog belső szerkezete. Konstruáltság, viszonylagosság, kölcsönösség gyakorlati hermeneutikai összefüggésben

Függelék VII.: Ismereteink korlátozottsága és nyelvünk határozatlansága

Függelék VIII.: Vajon tételezések rendszeréből áll-e a jog?
  VIII.1. A jog modelljei
  VIII.2. A jog társadalmi összefüggései
  VIII.3. Hagyományos és társadalomontológiai megközelítés
  VIII.4. A jog és jellemzői

Függelék IX.: Autopoiesis és a jog bírói újratermelése

Függelék X.: Jogtechnika és jogdogmatika

Függelék XI.: Paradigmaváltás a jogi gondolkodásban. Carl Schmitt és a vágyott szintézis megkísértése

Függelék XII.: Célok és eszközök a jogban

Tárgymutató
Jogforrásmutató
Névmutató

---

Fülszöveg

A jogbölcseleti munkásságáról ismert szerző közel két évtizede csiszolódó előadás-sorozata úgy vezet be a jogban történő okfejtés világába, hogy egyszersmind a személyes felelősségvállalás és személytelen mintakövetés lehetőségeit, korlátait és buktatóit is végigkíséri az emberi gondolkodás történetében s egyes jogi kultúrákban. A gondolkodásban követett minták álarca mögött ténylegesen lezajló folyamatokat kutatja fogalmi-logikai biztonságkeresésünkben s bizonytalanságaink megtermékenyítő vállalásában egyaránt. A tény, fogalom, logika, gondolkodás emberi konstrukciójában, a jelentésadás gyakorlatában megbúvó meghatározásokat keresve bukkan előfeltevéseinkben a hagyományra, hallgatólagos megállapodásainkban pedig mögöttes világképünkre s erkölcsi alapállásunkra. A kommunikáció társadalomalkotó jelentőségét felismerve létünket, intézményesedéseinket önszabályozó folyamatként jellemzi. A jog is össztársadalmi vállalkozás: művében teljes személyiségünkkel veszünk részt, de sorsáért is közös felelősséggel tartozunk.

---