Tartalom

Előszó

Megcsörrent a telefonom. Egy Nagy Viktor nevű fiatalember mutatkozott be, és pár szóban elmondta, hogy leesett a hetedikről, összerakták annyira, amennyire lehetett, bent van a rehabon és írt egy könyvet, érdekel-e? Igen, mondtam, autóba ültem és odamentem. A rehab kapujában várt, tolószékben. Öt perc múlva barátok voltunk, két héten belül vértestvérek, egészen konkrétan, bicskával megvágott kezünket összeszorítva. Megjelent a könyv, a Használati utasítás börtönhöz, minden szabadlábon élő avagy fogvatartott börtönlakónak, és akik olvasták, megismerkedhettek egy zsenivel. Azután jött a Nyócker, hosszú nappalok és még hosszabb éjszakák együtt röhögései miközben ötleteltünk. Jött a Zuhanórepülés, komorabban, sötétebben bűnről, szerelemről és bűnhődésről. És még sok történet, egyenlőre a fiókban. Mikor meghalt - nem bírta a szíve a lebénult testben állandóan lüktető fájdalmat - tudtam, hogy jobb helyre megy, de ettől nem hiányzik kevésbé.

A barátom volt. Alkotótársam. Megígértem neki, hogy kiadom a könyve második részét. Íme. Jó olvasást.

Novák Erik