---

Tartalom

TORMA BÉLA GYULA: A 907. ÉVI POZSONYI CSATA KATONAPOLITIKAI HÁTTERE ÉS HADMŰVÉSZETI MODELLEZÉSE
  Bevezetés
  A csata történeti katonapolitikai háttere
  A hadszíntér történeti katonaföldrajzi értékelése
  Létszám, harceljárás, mozgósítás
  Az írott források számbavétele
  A pozsonyi csata hadműveleti modellezése
  Következtetések, meglátások, vélemények
  Befejezés
NÉGYESI LAJOS: A MAGYAR HADMŰVÉSZET A 907. ÉVI POZSONYI CSATA IDEJÉN
RÉVÉSZ LÁSZLÓ: A POZSONYI CSATA EGYIK LEHETSÉGES RÉSZTVEVŐJÉNEK SÍRJA KAROSON
VESZPRÉMY LÁSZLÓ: A CSATA UTÓÉLETE A TÖRTÉNETÍRÁSBAN
SZENTHE GERGELY - VESZPRÉMY LÁSZLÓ: VÁLOGATOTT FORRÁSOK
VESZPRÉMY LÁSZLÓ: BIBLIOGRÁFIA
FÜGGELÉK. TORMA BÉLA GYULA: DAS KRIEGSWESEN DER UNGARN IM SPIEGEL DER SCHLACHT BEI PRESSBURG IM JAHRE 907 - A MAGYAR HADÜGY A 907. ÉVI POZSONYI CSATA TÜKRÉBEN

---

Előszó

2007 júliusának első napjaiban a magyar történelem egy páratlanul fontos eseményére emlékeztünk: honfoglaló eleink 1100 éve mértek - Pozsony közelében - megsemmisítő vereséget a Pannónia visszafoglalására indult keleti frank-bajor csapatokra. Bizonyos, hogy ez a győzelem nyitotta meg az utat a Magyar Törzsszövetség pannóniai hatalmának a megszilárdulásához, s hosszabb távon a középkori magyar államiság alapjainak a megvetéséhez.

Manapság talán többször használjuk a sorsfordító kifejezést a kelleténél, erre az eseményre azonban minden szempontból ráillik. Éppen ezért készültek példás együttműködésben és összefogásban az egyes történeti diszciplínák képviselői, történészek, hadtörténészek, régészek és hivatásos katonák az évfordulóhoz kapcsolódó események méltó megünneplésére. Hazai és külföldi rendezvények, szakmai és népszerűsítő publikációk sorával igyekeztek jóvátenni az elmúlt évtizedek méltatlan mulasztását. Jelen kötet ennek a nemes igyekezetnek az eredménye: az eddigi legteljesebb és legterjedelmesebb, s a szerzők kutatási módszereinek köszönhetően újszerű, sok szempontot felvillantó és eredményeikben szükség szerint nem mindenben teljesen egyező bemutatása a 907. júliusi diadalhoz vezető útnak és magának a csatának.

A kötet célja alapvetően az események hadtörténeti szempontú elemzése volt, de nyugodtan állíthatjuk, hogy a hazai középkori hadtörténetírásban az itt bemutatott, a nyugati kiadványokban ismert, de ott sem túl gyakori modellezéshez hasonlóra ezidáig még senki nem tett kísérletet. A kiadó és a szerkesztők így joggal remélhetik, hogy jelen kötet termékeny szakmai diskurzust indíthat el az érintett diszciplínák művelői között.

...

---