---

Tartalom

Előszó

ERDÉLY
Az erdélyi menekültek indokait vizsgálták
Csak itthon lehetek otthon
"Élni szeretnék, méghozzá normálisan"
A tévé sokat segít
Az óvodások körül forog a világ!
Az ellentéteket a hatalom szüli
Át kell menteni a magyarság hitét
Kalotaszegi varrottasok és hímzések
Szülőföld, anyanyelv, ragaszkodás

FELVIDÉK
A felvidéki magyarság szolgálatában
"Elkeltünk, mint a rabszolgák"
Aki a hagyományokat kutatja
Veszélyben a magyar kultúra
Megkondult a vészharang

KÁRPÁTALJA
Kárpátalja 1945 után napjainkig
Kárpátaljai könyvek és sorsuk
Koncepciós magyar perek elítéltjei
Levéltári kalászatok
Tiszaháti nemzetiségek
Az Ungvári Hungarológiai Központ gyűjteménye
Kárpát-medencei magyar paletta
Lelkészek szögesdrót mögött
Lesz-e autonómia Kárpátalján
Nincs kisebbségi koncepció
Beregszász nem marasztal
Magyar festők patronálója
Beszélgetés egy fenoménnel
Felvételi előkészítő tyúkért
"Ebédre vizet ittam egy kanál cukorral"
Szorgalmasan tanít, ír és kutat
Önként lemondtak a fizetésükről
Az Úr szolgálatában
Nehéz helyzetben is reménykednek
Fiatal tehetségeket karoltak fel
Az emlékek nyomát elmosta az idő

VAJDASÁG
A déli háború következményei
Vajdasági hétköznapok
Mindent átfog a feszültség

Utószó

---

Fülszöveg

Napjainkban a határon túli magyarok létkérdésekkel felérő gondjairól nem jelenik meg a médiában annyi hír, riport és interjú, amennyit ez a súlyos probléma megérdemelne. Nagyobb publicitást kellene adni a peremvidéken élő, magyarságukat felvállaló, s azt joggal féltő, nemzetrészt alkotó kisebbségeknek. A hátrányos megkülönböztetés szomorú tényei részletes ismertetést igényelnek, és a felmerült sorskérdések elhallgatás helyett józan, meggyőző, minden érdekelt fél számára elfogadható válaszra várnak.

Mindenekelőtt fel kellene térképezni azok életét, (jog)sérelmeit, akik önhibájukon kívül határainkon kívül rekedtek. Salga Attila újságíró kitekintett erre a világra, bejárta azt, és "A magyarok a peremvidéken" című kötetében teszi közzé tapasztalatait. A szerző nem vállalkozhatott a teljes kör- és kórkép megrajzolására, így tényfeltáró írásai nem elégíthetik ki mindenki igényét. Interjú- és riportalanyai értelmiségiek (pedagógusok, költők, festők), diákok, fizikai munkát végzők, akik Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Jugoszláviában társaikkal együtt magasabb életszínvonalat és egyenjogúságot szeretnének. E gyűjtemény könyvismertetései és egyéb írásai is ehhez az időszerű témához kapcsolódnak, illetve közös magyarságtudatunk ébrentartását szolgálják.

Sokféleképpen lehet kérdezni egy interjúban; a nyersanyagot lehet úgy rendezni, hogy az újságíró előre meghatározott, de nyíltan be nem vallott (ideológiai, politikai, nacionalista, soviniszta stb.) céljai érvényesüljenek. Sajnos mind a kormánypárti, mind az ellenzéki újságírásban gyakran találkozhatunk ilyen etikusnak aligha nevezhető magatartással. Salga Attila kérdései általában a határon túli magyarság életmódjával, napi gondjaival, elképzeléseivel kapcsolatosak. Nem fogalmaz tendenciózusan, támadóan; mindig a tényekre, a kézzelfogható valóságra kérdez rá, és a válaszok is ugyanilyen konkrét megállapításokat tartalmaznak. Mert a szerző célja: az objektív tényfeltárás.

Ujváry Zoltán
egyetemi tanár

---